A Szent Erzsébet erőd () egy egykori földes erőd Kropivnickij városában, Ukrajna földrajzi központjában.
Ez az épület egyedülálló abban a tekintetben, hogy Európában legfeljebb tíz ilyen típusú erőd található.
Története Az ukrán kozákok földjén a Nova Szerbia katonai-települési terület megalakulása után az erődöt a szerb telepesek területeinek a tatárjárástól való védelmére hozták létre, és a Szenátus rendelete alapján építették. A rendeletet Erzsébet orosz cárnő írta alá 1752. január 4-én. A rendelet alapján Ivan Horváth szerb ezredest hálaadó oklevélben részesítették, Ivan Glebov utasítást kapott.на доповіді Сената «Генваря 4 дня 1752 года подписано Ея императорского Величества рукою тако: быть по сему, а данную генерал майору Глебову инструкцию велено оной крепости учинить наперед план и для рассмотрения прислать в военную коллегию». Центральний державний військово-історичний архів Росії Ф.349, інв.№ 9, спр.1445, стор.2-4Хто креслив перші плани фортеці Святої Єлисавети
Az erőd építésére egy ukrán kozák ezred (1390 fő) érkezett, és négy hónap alatt, 1754 júniusától októberéig végezte el a fő munkálatokat. A munkálatok során 72 ukrán meghalt, 233 megbetegedett, 855 pedig Szicsbe menekült.Фортеця Святої Єлисавети
Az erőd csak egyszer vett részt ellenségeskedésben. Ez az orosz-török háború (1768–1774) idején történt, amelynek első hadjárata 1769-ben kezdődött Kirim Girey krími kán ukrajnai inváziójával. Az általa vezetett 70 000 fős török-tatár hadsereg január 4-én átlépte a határt, és január 7-én az állomás közelében megállt. Az Erzsébet-kori erőd, amelyben Isakov tábornok a helyőrséggel és a helyi lakosokkal együtt rejtőzött. A krímiek kifosztották a környező falvakat és rabszolgává tették a helyi lakosokat, de a város védői sikeresen visszaverték a tatár támadásokat és elűzték a betolakodókat. Ez volt a krími tatárok utolsó támadása Ukrajna ellen.О устройстве новых укреплений по границам Екатеринославской губернии
1775 óta az erőd végül elvesztette védelmi jelentőségét, 1784-ben felszámolták, és az összes tüzérséget Herszonba szállították. Fokozatosan, több év alatt, az erődöt lefegyverezték. 1794-ben még 162 fegyvert tároltak itt, amelyek 277 lövészt szolgáltak ki. A határ menti városokba, főleg Herszonba ágyúkat és tüzérségi kellékeket exportáltak. 1795 áprilisában 5 ágyút küldtek Novomirhorodba. Az egykori erődítményből mindössze két ágyú maradt fenn - ezeket kőtalapzatokra szerelték fel az egykori főkapu bejáratánál.Об учреждении Губернского города в Екатеринославском Наместничестве, под названием Екатеринославля, и о составлении сего Наместничества из 15 уездов
Az erődítmény státuszának teljes megszüntetésére 1805. március 15-én került sor, körvonala a város címere lett.Кривенко В. Герб і прапор Кіровограда // Знак. — 1998. — № 17. — С. 5.
Az egykori erőd területén a második világháború és az orosz-ukrán háború (2014-) hőseinek szentelt emlékegyüttesek találhatók.Історичні вали фортеці Св. Єлисавети 2016-ban emlékművet is állítottak a Holodomor áldozatainak (a város 1932-1933-ban 2238 lakost veszített).
Irodalom Соколов Г. И. Историческая и статистическая записка о военном городе Елисаветграде // Записки Одесского общества истории и древностей. — Т. 2. — 1848. — С. 386–395; Українське козацтво: Мала енциклопедія. — Київ; Запоріжжя, 2005. Архів фортеці Єлисавети в ІР НБУВ / Інгульський степ, альманах. К. 2016.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Ukrajna építményei Kategória:Erődök Kategória:Az 1750-es években átadott építmények