Bjelajce () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 39, közúton 52 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5 km-re, közúton 7 km-re északkeletre található. Áthalad rajta a Mrkonjić Gradot Banja Lukával összekötő főút.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb753689Bosnyák1279Horvát835Jugoszláv90Egyéb82Összesen980705
Története A település területe az ókortól fogva lakott. A római kor előtti időkben, amikor ezt a területet a maezei illír törzs lakta, egy epichoria település alakult ki, amely valószínűleg egy ősi városi jellegű település (civitas Maezeiorum) központja volt. A római korban Donji Poljén volt egy római útiállomás és egy önkormányzati jellegű város, valamint egy fontos kereszteződés a Salona-Servitium (Bosanska Gradiška) úton. Ez Leusaba, egy közúti állomás és az a hely, ahol a két útvonal ismét találkozott, miután Prologban, a Livanja mezőn elváltak.Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA A Donje Poljén előkerült épületmaradványok itteni római településre utalnak.
A területén máig fennmaradt késő középkori sírkövek a település középkori életéről tanúskodnak. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott. Ez Zmijanjének nevezett vidék a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegységeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során 165 házzal, 1060 ortodox és 62 katolikus lakossal Bjelajce önálló község volt. Bjelajcén kívül Ključko Polje, Kopljevići, Kotor, Magaldol, Osoje és Polje Gornje települések tartoztak hopzzá.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o. 1910-ben a községben 281 házat 1405 ortodox szerb, 232 muszlim és 127 katolikus lakost számláltak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1921-ben a településen 273 házat és 721 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 250px|bélyegkép|jobbra|Az ortodox templom
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 980-an éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek (VRS) ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. Ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Oktatás „Branko Ćopić” Általános Iskola
Nevezetességei Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox temploma. Donje Polje – római település maradványai. A lelőhelyen az épület maradványok mellett egy hatsoros feliratot tartalmazó sírkő töredéke is előkerült. A település korát a szakemberek a 2. századra tették. Čegeljak – középkori sírkő. Ezen a helyen ez az egyetlen, amely az itteni temetőből megmaradt, a többi megsemmisült. A lelőhely egy kis dombon, egy magányos fa alatt, a Ćurum-hegy lábánál található. Čurum lovrića – késő középkori temető maradványai 15 db fennmaradt stećak sírkővel. Dvorine – a Vodenica településrészen nagy méretű középkori temető maradványai 64 db, nyugat-keleti tájolású fenmmaradt stećak sírkővel. Luke, Donje polje – római település és középkori temető maradványai. A római település felszíni nyomait csak a régi helybeliek látták, mert azok a szántás következtében eltűntek. Ugyanitt középkori temető sírkövei is láthatók, melyek közül néhány felirattal is rendelkezik.
Jegyzetek
További információk Mrkonjić Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései