Constanța megye (magyarul: Konstanca megye) közigazgatási egység Romániában, a Dobrudzsa régióban. 7071 km2-es területével Románia 8. legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 3,56%-át adja. Emellett közel 655 ezer fős lakosságával Románia 6. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 1,01%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot.

Északról Brăila megye és Tulcea megye, keletről a Fekete-tenger, délről Bulgária, nyugatról pedig Călărași megye és Ialomița megye határolja. Székhelye Konstanca, Románia legnagyobb tengeri kikötője és egyik legrégebbi városa, amelyet az ókori görögök Tomis néven alapítottak. Híres a Casino épületéről, a Fekete-tenger partvidékéről, valamint a történelmi és kulturális örökségéről, beleértve Ovidius költő emlékművét. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik Mamaia, mely hosszú, homokos strandjairól, luxus szállodáiról, éttermeiről és szórakozóhelyeiről híres, Csernavoda, mely híres a régi és az új Duna-hídjáról és Románia egyetlen atomerőművéről, illetve Mangalia, mely fontos turisztikai és gyógyfürdőváros a Fekete-tenger partján.

Románia délkeleti részén, a Fekete-tenger partján található. A megye területét főként síkvidéki tájak jellemzik, melyet az havasalföldi síkság és a Duna-delta övezete határol. Az északi részén található a Dobrogea-hegyvidék, míg a déli része gazdag homokos strandokban, mint Mamaia. A megye területét a Duna folyó is átszeli, és több jelentős folyóág is található itt. A terület különleges természeti környezetet kínál, különösen a delta és a part menti ökoszisztémák. Konstanca megye kiemelkedő turisztikai célpont a Fekete-tenger partján, és gazdaságának alapja a tengerészeti ipar és a turizmus.

Történelme hosszú és változatos, mivel a terület már az ókorban is lakott volt. Az ókori görögök alapították Tomis városát (ma Konstanca), amely fontos kereskedelmi központtá vált a Fekete-tenger partján. A rómaiak hódítása után a település Constantiana néven vált ismertté, és fontos szerepet játszott a római provinciában. A középkorban a térség a Bizánci Birodalom befolyása alatt állt. A 15. században a Dél-Dunai Hercegségek és az Oszmán Birodalom hódítása következtében az egész régió az oszmán birodalom része lett. A 19. század végén, miután Románia függetlenné vált, Konstanca fontos ipari és kereskedelmi központtá fejlődött. A 20. században a város és a megye gazdaságának alapját a tengerészeti ipar, a kikötő és a turizmus képezték. Ma Konstanca megye Románia legfontosabb tengeri régiója, és a turizmus, kereskedelem és ipar jelentős központja.

Nevének eredete Konstanca megye nevét a megye székhelyétől, Konstanca városától kapta. A város neve a római időkből ered: Nagy Konstantin császár (274–337) testvérét, Constanca császárnőt tisztelve nevezte el így a települést. bélyegkép|279x279px|Constanța megye elhelyezkedése Románia területén

Domborzat A megye felszínét a Dobrudzsai-hegység (románul: Podișul Dobrogei), az ország ősi hegységének maradványa, uralja. A gránit, porfír, fillit és mészkő alkotta Dobrudzsai-tönk egyik, felszínalaktanilag tagolódott része a megye északi részén található, ez a Közép-Dobrudzsai fennsík, melynek felszínének arculata változatos, mert 200-300 méter magas fennsíkok (Dorobanțului-fennsík) és dombvidéki tájak kisebb-nagyobb medencékkel, partmenti síkságokkal, alacsonyabb letarolt felszínekkel (Casimcei-fennsík) váltakoznak, számos barlanggal és dolinákkal.

Dél felé az idősebb kristályos kőzeteket fiatalabb üledékes takaró borítja, s a tagoltabb, mozgalmasabb felszín átmegy a 100 méter magas kréta-tábla síkságba, ez az egyhangúbb lapos felszín a Dél-Dobrudzsai fennsík, legdélebbi része, a Negru Vodă-fennsík, mely Bulgária felé túlterjed az országhatáron. A Közép- és Dél-Dobrudzsai fennsík között vezet a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, valamint a Duna–Fekete-tenger csatorna.

Nyugaton a Dobrudzsai-tönk enyhén lejt a Duna irányába, ahol a folyam széles árterülete választja el a Román-alföldtől. A megye fekete-tengeri partvidékét Tulcea megyétől Mamaiaig alacsony homokos parti síkság övezi, melyet a tenger hullámmorajlása épített fel a Duna-delta szétteregetett hordalékából. A hullámmorajlás hosszú törmelékgátakat, úgynevezett szárnyturzásokat is épített a partmenti tengerben, s ezek a szárnyturzások szárnylagunákat, majdnem zárt részeket választottak le a tengerből. Mamaiatól délre lösszel fedett, alámosott magas fal (abráziós partfal) kíséri a partszegélyt, melyet mélyre vágódott, megsüllyedt és a tenger által elöntött folyótorkolatok, úgynevezett limánok tagolnak. Ezen a szakaszon a turzásokkal elrekesztett és finom homokkal kitöltött limánokon alakultak ki a tengerpart ismertebb fürdőhelyei (Eforie, Mangalia).

Története Constanța megye gazdag történelmi értékekkel rendelkezik, az első letelepülők a trákok voltak a vaskorban. Őket követték a géták, majd a dákok. I. e. a VII. században kialakultak az első civilizált városállamok, melyeket a délről érkező görög betelepülők alapítottak, magukkal hozva és meghonosítva az akkori idők legfejlettebb társadalmi struktúráját, építészetüket, technikai vívmányaikat. Számos várost alapítottak a mai megye területén, legjelentősebbek: Histria (a mai Istria), Callatis (a mai Mangalia), Tomis (a mai Konstanca területén).

Az i. sz. I. – II. században a Római Birodalom határai elérték Dobrudzsa déli vidékeit, Traianus római császár két háborúban (101-102 és 105-106) elfoglalta a régiót, és Moesia Inferior provincia részévé tette. A provincián belül a mai megye Scythia Minor (Kis-Szkítia) része volt. A rómaiak újabb lendületet adtak a régió fejlődésének, városokat alapítva a területen, a legjelentősebb ilyen település Tropaeum Traiani (a mai Adamclisi közelében).

A birodalom hanyatlásának utolsó évszázadaiban számos vándornép fordult meg a megye területén, többek között az avarok, a gótok, a szlávok, bolgárok. A III. század legvégétől a Bizánci Birodalom része lett. Az elkövetkező évszázadok során pusztítottak itt a tatárok, majd az Oszmán Birodalom része lett, később egy rövidebb periódusra az Orosz Birodalom területe is volt, majd Bulgária fennhatósága alá került.

1878-tól, az egész Dobrudzsával együtt, Romániához csatolták. A második világháború során német megszállás alá került, de a háborút lezáró béketárgyalások során megerősítették Románia fennhatóságát a megye felett. 800px|thumb|center|A Fekete-tenger Konstancánál Népesség A 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosságból 470 961 fő városokban élt (68,8%).

A lakosság számának alakulása:

Nemzetiségi eloszlás (2002) Összesen Román Török Tatár Roma (cigány) Lipován Magyar Görög Örmény Német Ukrán Olasz Bolgár 715 151 652,777 24,246 23,230 6,023 5,273 921 590 422 315 186 80 74 100% 91,27% 3,39% 3,24% 0,84% 0,73% 0,12% 0,08% 0,05% 0,04% 0,02% 0,01% 0,01%

Gazdaság A 2004-es adatok alapján a foglalkoztatottak száma a megyében 276 100 fő. Ebből 27,4% a mezőgazdaságban, 17,7% az iparban, 14,2% az áruszállításban, 10,4% a személyszállításban és 7,9% az építőiparban dolgozik.

Az ország gazdaságilag egyik legjelentősebb megyéje, itt történik az ország kőolaj-kitermelésének 10,3%-a, finomításának pedig a 18,5%-a, a kénsavgyártás 18,2%-a, a műtrágya előállításának a 2,3%-a, a cement 19,2%-a, a gyapjú 1,6%-a, az étkezési olajok előállításának a 10,3%-a és a földgáz-kitermelésének 2,3%-a.

Mezőgazdaság A megye 565,737 hektárnyi mezőgazdasági használatban lévő területtel rendelkezik, amiből 326,751 hektárnyi magántulajdonban van illetve ebből 431,000 hektárnyi mesterségesen öntözhető. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa.

Ipar Fontosabb iparágak: nukleáris és vízenergia-ipar (csernavodai atomerőmű, vízerőművek Konstancában, Ovidiuban és Năvodariban), gépgyártás, vegyipar (S.C."PETROMIDIA" Constanța), kőolaj- és földgáz-kitermelés, cementgyártás, textil- és ruházati ipar, faipar.

Kereskedelem A Duna–Fekete-tenger-csatornán jelentős az áruszállítás, illetve a megyében találhatóak az ország legjelentősebb kikötői (Konstanca, Mangalia)

Turizmus

Politika A Constanțai Megyei Tanács jelenlegi elnöke Nicușor Constantinescu. A 2008-as helyhatósági választásokon a megye lakosai 36 tanácsost választottak meg, a tanácsosi székek három párt között lettek kiosztva: Pártok Tanácsosok száma Szociáldemokrata Párt 20 Demokrata Párt 9 Nemzeti Liberális Párt 7

Címere

Települések

A megyében 3 municípium, 9 város és 58 község található.

Városok rang szerint Címer MunicípiumCímerVáros44px|center Konstanca Băneasa 42px|center Mangalia 44px|center Cernavodă 55px|center Medgidia 44px|center Eforie 44px|center Hârșova 55px|center Murfatlar 55px|center Năvodari 44px|center Negru Vodă 55px|center Ovidiu 44px|center Techirghiol

Képek

Hivatkozások

További információk

Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja Földrajzi Kislexikon – Dr. Tulogdi János, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976