bélyegkép|160px|jobbra|Szálloda bélyegkép|160px|jobbra| Oláhszentgyörgy környéke 1769-1773 között Oláhszentgyörgy (románul Sângeorz-Băi, korábban Sângeorgiul Român, németül Rumänisch Sanktgeorgen, szászul Gergn) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése Naszódtól 31 km-re északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok déli lábánál fekszik.
Nevének eredete Első említése 1245-ből való, Sanct Gurgh alakban. Mai magyar neve először 1607-ben tűnt föl (Oláh Szentgyörgyen). Román nevében a Băi 'fürdők'-et jelent.
Története 1440 előtt szászok lakták. 1450-ből fatemplomáról (capellam ligneam) van említés. A radnai kerülethez, a 18–19. században Naszód vidékéhez, majd 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott.
1698-ban 44 román család, 1721-ben 92 család lakta. 1816-ban ide helyezték át a majori triviális iskolát, 1825–1826-ban fölállították normaiskoláját is. Naszód vidéke fennállása idején, 1876-ig járásszékhely volt.
Öt ismert gyógyforrását a község építette ki fürdőhellyé 1876 körül, Hébéfürdő néven. Főleg román üdülők jártak ide, szemben az inkább magyar vendégkörű Dombháttal.Hunfalvy Pál: Kirándulás Erdélybe. Budapesti Szemle 1887, 121. sz., 17. o. Palackozott vizét Erdélyen kívül Bukovinában is terjesztették.A. P. Alexi: Dela băile Sângeorgiului Năseudean. Familia 1881, 65. sz. 1911-ben a község haszonbérbe adta a besztercei román értelmiségiek által alakított Hebe Rt.-nek, amely újabb befektetéseket eszközölt a fürdő fejlesztése érdekében.
1888-tól gyógyszertár működött benne.Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o. 1960-ban kapott városi rangot.
Liviu Rebreanu Ion című regényének egyik helyszíne.
Népessége 1850-ben 2179 lakosából 2106 volt román és 55 cigány nemzetiségű; 2159 görögkatolikus és 14 római katolikus vallású. 1900-ban 3320 lakosából 3222 volt román, 53 német és 43 magyar anyanyelvű; 3125 görögkatolikus, 148 zsidó és 23 római katolikus vallású. 2002-ben Borpatakkal és Kormájával együtt 10 200 lakosából 9980 volt román, 157 cigány és 46 magyar nemzetiségű; 7461 ortodox, 2009 pünkösdista és 599 görögkatolikus vallású.
Látnivalók Gyógyfürdője Borpatak településrészen található. Ma már kilenc gyógyforrásra és mofettákra épül. A kezelést emésztőszervi, máj- és epebetegségek ellen ajánlják. Hébé istennő carrarai márványból készült szobrát 1880-ban állították föl. A szocializmus alatt épült a 900 férőhelyes Hebe szálló. Két művészeti galéria. Kormája ortodox apácakolostorát 2003-ban alapították. Fatemploma 1749–1751-ben épült, és története során már háromszor költöztették át. Eredetileg egy a Porcaia völgyben 1733-ban, Misail rádóci püspök segítésével épült kolostorhoz tartozott, amely 1767-ben már nem létezett.Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000 Ikonfalának felső része 1751-ből való.
Gazdasága Állattenyésztés, bútorgyártás, márványbányászat, turizmus.
Oktatás Solomon Halița Elméleti Líceum (elődjét 1946-ban alapították).
Híres emberek Itt született 1809-ben Macedon Pop görögkatolikus nagyprépost. Itt született 1895-ben Vasile Al-George műfordító. Itt született 1963-ban Gavril Balint labdarúgó. Itt született 1974-ben Ioana Nicolaie költő.
Források Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
Jegyzetek
További információk
Kategória:Erdélyi városok Kategória:Románia fürdőhelyei Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Szent György nevét viselő települések Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései