A Clastodermataceae (ICN, ICZN szerinti névváltozat: Clastodermatidae) a Clastodermatales egyetlen csoportja, melyet korábban az Echinostelialesbe soroltak. 1971-ben írták le C. J. Alexopoulos és T. E. Brooks. Korábban 2 nemzetsége a Barbeyella és a Clastoderma volt, de mivel előbbi egyetlen faja, a Barbeyella minutissima sötét spórái ellenére az átlátszó spórájú Echinostelium arboreum testvérfaja, míg utóbbi önálló csoportot alkot, Leontyev et al. 2019-ben a Barbeyellát az Echinosteliaceae taxonba helyezték át, míg a Clastoderma számára fennmaradt a Clastodermataceae csoport, és Leontyev et al. rendszintű taxont hoztak létre számára Clastodermatales néven. Történet A Clastodermát 1880-ban írta le Axel Gudbrand Blytt, a Clastodermataceae csoportot 1971-ben írták le C. J. Alexopoulos és T. E. Brooks. A Barbeyellát 1914-ben írta le Charles Meylan. 2019-ben Leontyev et al. önálló Clastodermatales (= Clastodermatida) kládot hoztak számára létre, ezt és az Echinostelialest pedig az Echinosteliidia főrendbe sorolták. Laboratóriumban először 1961-ben tenyésztette Mary Annunciata McManus.
2020-ban fedezték fel Knight és Lado a Clastoderma confusumot, melyet korábban Cribraria-fajnak hittek. Morfológia A Clastoderma hálóját kapillítiumán keresztül hozza létre, szemben a Cribrariával, mely azt perídiumán keresztül hozza létre. Kolumellája általában van, de a Clastoderma confusumban hiányzik, a C. debaryanumban rövid, és kapillítiumba megy át, a Clastoderma confusumban a legtöbb Columellidia-fajjal szemben nincs. Spórái feketék.
Perídiuma fényes és ideiglenes, a Clastoderma confusumban csillag alakú gallér marad meg belőle. Csomói nem differenciáltak. Sporokarpiumai csoportosak. Nem meszesül, tönkje Clark és Haskins besorolása szerint feltehetően 3. típusú, üreges, és szemcsés anyaggal teli; homogén felső része kezdeti epihipotallikus tönkre utal, míg alsó része az Echinostelialeshez hasonlóan átmeneti lehet, kapillítiuma mindig van, és kevéssé elágazó, spórái halványbarnák, pigmentjük melanin. Lemezes kiemelkedései a Barbeyella tölcsérszerű végeivel szemben elkülönülnek a perídiumtól. Sporangiumán tönk van.
Plazmódiumában 3 rosttípus különböztethető meg: az első fonalas, és a Physarum polycephalum sejtplazmafonalaira hasonlít, a második mintegy 5 nm átmérőjű és távolságú, az elsőhöz hasonló sűrűségű és helyű, de szabályos elrendezésű, a harmadik a Pelomyxa mitózisorsójának mikrotubulusaira hasonlít. A sporangium tönkje mintegy 2 mm-es, és egy orsó alakú kiemelkedés hosszú alsó és rövid felső részre osztja. Élőhely Gyakran savas környezetben él. Nyugat-Japánban 10–25% épületlefedettségű területen a Clastoderma debaryanum, 25–50% lefedettségűn a Clastoderma confusum a leggyakoribb élő Metasequoia glyptostroboidesen, azonban előbbi 1% feletti, utóbbi 1–75% épületlefedettségű területen él. Emellett a nemzetség megtalálható Kínában is. A C. debaryanum közepesen legyengült Cryptomeria japonicában gyakoribb, mint súlyosan vagy enyhén legyengültben, egészséges fában ritka, míg a C. confusum egészséges fában a leggyakoribb, és súlyosan legyengültben a legritkább. Az Amerikai Egyesült Államok keleti felén kevéssé ritka. Életciklus Spórája csírázáskor egy protoplasztot hoz létre, mely mixamőba maradhat, vagy rajzósejtté alakulhat. Ha rajzósejtté alakul, egy másik rajzósejttel egyesülve zigótát képezhet, mely egy kis gömbölyű, általában fehér protoplazmódiummá nő. A plazmódium sose alkot érhálózatot, benne a sejtplazma szabálytalanul áramlik, éréskor 1 sporangiumot hoz létre. A tönk magasságának 80%-a körül zselészerű gömb jelenik meg, mely megszáradáskor ráncossá válik. Perídiuma korán leválik, csupán néhány, a kapillítiumág perifériás csúcsához rögzített lemezt és egy perídiumgallért hagy maga után.
Sporulációkor tönkje szerves anyagból – például a plazmódium bekebelezte gombaspórákból, algákból vagy baktériumokból – és gömbölyű szemcsékből áll. A Clastoderma debaryanum életciklusában rajzósejt-egyesülés ismert. Genetika Egyetlen genetikailag leírt faja a Clastoderma debaryanum, a nemzetség monofíliája vitatott. 5 egyszeri uridininzertáció történik cox1 génje mRNS-ében, citidin-, dinukleotid-inzertációja vagy nukleotidcseréje nincs. Tenyészthetőség Gyűjtéssel és nedves kamrás kultúrákkal is tenyészthető. Filogenetika Egyetlen ismert nemzetsége a Clastoderma. Korábban a Barbeyellát is ide sorolták, de arról Fiore-Donno et al. 2012-ben kimutatták, hogy az Echinosteliumban ágazik el, Leontyev et al. 2019-ben pedig áthelyezték az Echinosteliaceae csoportba. Jegyzetek
További információk
Kategória:Myxogastria Kategória:1971-ben leírt taxonok