Werner Braunbek német fizikus. Werner Braunbek a Munzinger-Archiv német kiadó oldalán
Pályafutása Bautzenben született Otto August Braunbek (1869-1929) várostervezési kormánybiztos fiaként. Werner a stuttgarti, a müncheni és a berlini egyetemre járt. 1925-ben mérnöki doktori címet szerzett, majd a következő évben habilitált elméleti fizikából a stuttgarti egyetemen, ahol oktatóként folytatta.
1932-ben Braunbek a Stuttgarti Egyetem docense, majd 1936-ban Alfred Landé helyére a tübingeni egyetem elméleti fizika professzora lett, és 1959-ben professzori címet kapott. 1961-ben és 1962-ben a Tübingeni Egyetem matematikai és természettudományi professzora volt.
1934-ben Braunbek kifejlesztette a Braunbek-tekercset, egy módosított Helmholtz-tekercset.A Helmholtz-tekercs egy közel egyenletes mágneses térrel rendelkező terület létrehozására szolgáló eszköz, amelyet Hermann Ludwig von Helmholtz német fizikusról neveztek el. Két, azonos tengelyen elhelyezkedő elektromágnesből áll, amelyek azonos irányú, egyenlő elektromos áramot vezetnek. A mágneses mezők létrehozása mellett a Helmholtz-tekercseket tudományos készülékekben külső mágneses mezők, például a Föld mágneses mezejének megszüntetésére is használják. 1939-ben megcáfolta Earnshaw tételétAz Earnshaw-tétel kimondja, hogy a ponttöltések (nem nulla elektromos töltéssel rendelkező pontszerű részecske) egy csoportját nem lehet stabil, stacionárius egyensúlyi konfigurációban tartani pusztán a töltések elektrosztatikus kölcsönhatása révén. Ezt először Samuel Earnshaw brit matematikus bizonyította 1842-ben. Általában mágneses mezőkre hivatkozva szokták idézni, de először elektrosztatikus mezőre alkalmazták. Az Earnshaw-tétel számos gyakori helyzetben tiltja a mágneses levitációt. azzal, hogy kimutatta, hogy vannak olyan mágneses terek, amelyekben kis diamágneses testek stabilan lebeghetnek. Braunbek kiterjesztése szerint az állandó mágnesek rendszerének diamágneses anyagot vagy szupravezetőt is tartalmaznia kell ahhoz, hogy stabil, statikus mágneses lebegést vagy felfüggesztést érjünk el. 1939-ben úttörő munkát végzett a hullámok diffrakciójának tanulmányozásában, különösen a rövid hullámhosszakon. Braunbek számos népszerű természettudományos fizikai könyv szerzője is volt.
Tübingenben halt meg, 76 éves korában.
Publikációk Der Radio-Empfänger: eine gemeinverständliche Darstellung. 1929 Die Bedeutung des Piccardschen Höhenfluges. 1931 Über die elektrische Leitfähigkeit komprimierter Metalldämpfe. 1935 Die Erzeugung weitgehend homogener Magnetfelder durch Kreisströme.Werner Braunbek: Die Erzeugung weitgehend homogener Magnetfelder durch Kreisströme. In: Zeitschrift für Physik. 88, 1934, S. 399–402, . 1934 Grundbegriffe der Kernphysik. 1958 Physik für Alle, Stuttgart (Kosmos, Frank'sche Verlagshandlung) 1950 Wenn selbst Atome einfrieren: Physik der tiefsten Temperaturen., Stuttgart (Kosmos) 1970 Atomenergie in Gegenwart und Zukunft. 1953 Kernphysikalische Messmethoden. 1960 Aufbruch ins Grenzenlose: vom Werden unserer physikalischen Erkenntnis. 1961 Gefährliche Strahlen: vom Atom und von radioaktiver Strahlung. 1957 Einführung in die Physik und Technik der Halbleiter. 1970 Strahlen, Wellen, Quanten: Festvortrag, gehalten bei der feierlichen Immatrikulation an der Universität Tübingen am 24. Nov. 1966. 1967 Vom Lichtstrahl zum Neutrino: eine moderne Strahlenphysik für alle. 1968 Korpuskularstrahlen in Forschung und Praxis Methoden und Ergebnisse der Atomkernforschung. 1948 Die unheimliche Wachstumsformel, 1973, . Forscher erschüttern die Welt : Das Drama des Atomkerns. 1956 (The Drama of the Atom) mit Karl Röttel: Forscher an den Wurzeln des Seins. 1981 Neue Physik – die Revolutionierung des physikalischen Weltbildes. 1975, . Die Physik in der Welt von morgen. 1975, .
Magyarul megjelent Mindenki fizikája (Physik für Alle) – Gondolat, Budapest, 1958 · Fordította: Svékus Olivér Az atommag regénye (Forscher erschüttern die Welt das Drama des Atomkerns) – Gondolat, Budapest, 1960 · Fordította: Svékus Olivér Út a határtalanba: Fizikai ismereteink kialakulásáról (Aufbruch ins Grenzenlose) – Gondolat, Budapest, 1964 · Fordította: Svékus Olivér
Jegyzetek
További információk Werner Braunbek által írt és róla szóló irodalom a Német Nemzeti Könyvtár katalógusában
Fordítás
Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Német fizikusok