Ramići (), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 13 km-re északra, a Kozara-hegység területén, 170-250 méteres magasságban fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb6331702Bosnyák00Horvát34425Jugoszláv423Egyéb1627Összesen10351757
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a Dragočajka-patal bal partja feletti enyhe magaslaton jelentős késő ókori település és temploma állt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 24 háztartása, 245 ortodox és 36 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 64 háztartást, 307 ortodox szerb és 106 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 156. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 69 háztartása és 427 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ban megszüntették az önálló Ivanjska községet, és a község területét Banja Luka községhez csatolták.
A boszniai háború végén majdnem az összes katolikus horvátot elüldözték, így 2013-ban már csak 25-en voltak. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az egykori vegyes lakosságú falut ma már döntően szerb lakosság lakja, akik túlnyomórészt Bihács, Glamoč, Bosanski Grahov és Kupres környékéről származnak, és a háború végén menekültek el ezekről a területekről.
Gazdaság A „Ramići - Banja Luka” vállalkozói övezet a befektetők számára készen álló rendezett építési telkekből, bérbeadásra és eladásra kész épített létesítményekből (az adminisztrációs épület kivételével), valamint, a termelésre helyezve a hangsúlyt, a vállalkozásfejlesztéshez szükséges kiépített támogató infrastruktúrából áll. A falu mellett jelentős barnaszén lelőhelyek találhatók.
Nevezetességei Grić-Pauša – római kori település és késő ókori bazilika maradványai. A Dragočajka-patal bal partja feletti enyhe magaslaton, mintegy 4000 m2 területen egy nagyobb épületegyüttes, illetve számos ókori épület maradványai találhatók. A leletek építőanyagból, kövekből, téglákból, alapfalakból, cseréptöredékekből és pénzérmékből állnak. A lelőhelyet 1924-ben V. Skarić azonosította. Az első próbaásatásokat 1984-ben B. Graljuk végezte. Ennek során feltártak egy késő ókori bazilikát, félköríves apszissal, színes mozaikokból rakott padlózattal, dekoratív vakolattöredékekkel és bélyeges római téglákkal. Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox templomát 1974-ben szentelték fel.
Jegyzetek
További információk Banja Luka város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései