(kínai: 山东, , pinjin: Shāndōng, magyaros átírással: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány. Székhelye és legnagyobb városa a tartomány középső részén található . Santung fontos szerepet játszott a kínai történelemben egészen a kezdetektől. Kulturális és vallási központként otthont adott a taoizmus, a kínai buddhizmus és a konfucianizmus számára. A tartományban található Taj-hegy a taoizmus legszentebb hegye, a világ egyik legősibb, folyamatosan látogatott zarándokhelye. A tartományi székhelytől délre található buddhista templomok országos jelentőségűek. város Konfuciusz szülőhelye és a róla elnevezett vallás központja. Földrajzi elhelyezkedése miatt a tartomány jelentős gazdasági központtá vált. A 19. század hosszú politikai és gazdasági bizonytalansága után Santung mára az ország egyik legnépesebb ( – 2020-ban)Communiqué of the Seventh National Population Census (No. 3) (a kínai statisztikai hivatal népszámlálási adatai: Shandong, 2021. május 11.) és befolyásosabb tartománya lett. A santung selyemszövet a tartományról kapta a nevét.Santung szó jelentése
Történelem A Kínai-alföld keleti csücskében található tartomány a legrégibb idők óta a kínai kultúra befolyása alatt áll. A legelső dinasztiák (a Szung és a Csou-dinasztia) különböző mértékben vonták uralmuk alá Nyugat-Santungot, míg a terület keleti részén "barbár" törzsek éltek. Ők az évszázadok során lassanként maguk is kínaivá váltak.
A tavasz és ősz korában valamint a Hadakozó fejedelemségek korában megszilárdultak a helyi államok. Santungban ekkor két erős állam alakult ki: Csi és Lu állam. Lu Konfuciusz szülőhelyeként ismert, azonban kis mérete következtében végül behódolt a hatalmas Csu állam előtt.
A Csin-dinasztia elpusztította Csi államott és megalapította az első központosított kínai államot i.e. 221-ben. Az ezt követő Han-dinasztia két tartományt hozott létre, a mai Santung területén. A 3-5. század környékén felerősödtek a nomád népek támadásai északról és a terület többször is gazdát cserélt. A 6. század végén a Szuj-dinasztiának sikerült újra egységet teremtenie, majd a Tang-dinasztia idején aranykorát élte a terület. Ezt követően, az öt dinasztia és a tíz királyság korában állandó volt a háborúskodás. Santung az Észak-Kínában uralkodó pusztai nomád eredetű "öt dinasztia" területéhez tartozott. A Szung-dinasztia a 10. század végén újra egyesítette Kínát, ám 1142-ben Észak-Kínát, benne a mai Santung tartományt – kénytelenek voltak átadni a Csin-dinasztiának.
Santung tartományt a Ming-dinasztia idején szervezték meg. Akkoriban a mai Liaoning tartomány déli része is Santunghoz tartozott. A tartomány északi szomszédságában élő mandzsuk lassanként kivívták függetlenségüket Kínától, majd 1644-re ők foglalták el egész Kínát. A mandzsu alapítású Csing-dinasztia uralkodása alatt Santung határai már nagyjából ott húzódtak, ahol ma. thumb|left|, .
Mandzsúriát 1860-ban megnyitották a han kínaiak bevándorlása előtt. Oda a legtöbben Santung tartományból érkeztek.
A 19. században Kína erős nyugati hatásnak volt kitéve. A tengerparton fekvő Santung tartományban különösen érezhető volt a külföldi befolyás. 1897-ben Csingtao Németország bérelt területe lett, egy évvel később pedig várost és környékét vették bérbe a britek. Akkoriban a tartomány többi részét német érdekszférának tekintették. Sokféle ok miatt, de nem függetlenül a külföldiek behatolásától, a tartományt erősen sújtotta az 1900-ban kitört bokszerlázadás. A tartomány katonai parancsnokává még 1899-ben Jüan Si-kajt, Kína legjobban felszerelt hadseregének vezetőjét nevezték ki.
Az 1. világháború következményeként Németország elveszítette Csingtao várost és befolyását egész Santung fölött. A Versailles-i békeszerződés átadta a német jogokat a japánoknak, ahelyett, hogy helyreállította volna a kínai szuverenitást az Csingtaóban. Ez a népszerűtlen intézkedés vezetett a május 4-ei mozgalomhoz. (Ez a Kínai Kommunista Párt történetének kezdete.) Végül 1922-ben amerikai közvetítéssel folyó tárgyalásokon Kína visszakapta a volt német területeket. A brit bérelt terület 1930-ban került vissza Kína szuverenitása, a tartomány igazgatása alá.
1937-ben Japán megtámadta Kínát. A második kínai–japán háború már a második világháború része volt. Santung tartomány egész területét elfoglalták a japán seregek. A vidéki körzetekben azonban erős volt az ellenállás. Erre a japánok a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazták. A háború végére a kommunista párt hadserege már a tartomány egyes részeit elfoglalta. A kínai polgárháború négy éve alatt elfoglalták az egészet. 1949-ben megalapították a Kínai Népköztársaság egyik tartománya lett.
Santung az elmúlt években, főleg a keleti részeken, hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Ma már az egész ország egyik leggazdagabb tartománya.
Földrajz bélyegkép|200px|balra|A szent Taj-hegy Santung nagyrészt lapos területen helyezkedik el. Az északnyugati, nyugati és délnyugati részei a hatalmas Kínai-alföld részeit képezik. A tartomány középső részein találhatók hegyes részek is, mint például a Taj-hegy. A tartomány keleti részén lévő Santung-félsziget elsősorban hegyes. A félsziget elválasztja egymástól az északnyugaton lévő Pohaj-tengert a keleten és délen lévő Sárga-tengertől. A tartomány legmagasabb pontja a Taj-hegy egyik csúcsa (1545 m).
Santung nyugati részét átszeli a Sárga-folyó, majd az észak részénél ömlik a tengerbe. A kínai Nagy-csatorna északnyugaton lép be a tartományba és délnyugaton távozik. Az itt található legnagyobb területű tó a Nanszi-tó. Santung 3000 m hosszú sziklás tengerparttal büszkélkedhet.
A területre a mérsékelt öv jellemző. A nyár forró és esős (néhány tengerparti terület kivételével), a tél pedig hideg és száraz. Az átlaghőmérséklet januárban –5 és 1 °C között, júliusban pedig 24 és 28 °C között alakul. Az éves csapadék mennyiség 550–950mm, amelynek a többsége a nyáron esik a monszun esőzések hatására.
Közigazgatási beosztása
Santungban 17 prefektúraszintű város van:
Térkép # Név Székhely HanziPinjin Terület (km²) Népesség (2010)450px— Altartományszintű város —1济南市Jǐnán Shì8,1776,814,0002青岛市Qīngdǎo Shì11,0268,715,100— Prefektúraszintű város —3Pindzseng körzet滨州市Bīnzhōu Shì9,4473,748,5004Töcseng körzet德州市Dézhōu Shì10,3565,568,2005东营市Dōngyíng Shì7,9232,035,3006Mutan körzet菏泽市Hézé Shì12,2388,287,8007济宁市Jìníng Shì11,2858,081,9008莱芜市Láiwú Shì2,2461,298,5009聊城市Liáochéng Shì8,7145,789,90010临沂市Línyí Shì17,18610,039,40011日照市Rìzhào Shì5,3102,801,10012泰安市Tài'ān Shì7,7615,494,20013潍坊市Wéifāng Shì15,8299,086,20014威海市Wēihǎi Shì5,4362,804,80015烟台市Yāntái Shì13,7466,968,20016枣庄市Zǎozhuāng Shì4,5503,729,30017淄博市Zībó Shì5,9384,530,600
Turizmus Santung turisztikai látványosságai közé tartozik: : tartomány székhelye a Ming-dinasztia óta. Nevezetes a benne található 72 forrásról. Paotu-forrás: egy kulturális jelentőségű artézi karsztforrás, amelyről Csien-lung kínai császár azt állította, hogy "A mennyek alatti legelső forrás" (天下第一泉). Daming-tó: Jinan legnagyobb tava, amelynek vize a környező forrásokból származik. Szépségéről Marco Polo is beszámolt írásaiban. Ezer buddha-hegy: híresek a hegy sziklás oldalaiba vésett számtalan Buddha-szobrok. Lingjan templom: a Tang-dinasztia négy híres temploma közül az egyik (四大名刹). Itt található a híres Pizhi Pagoda, az ezer Buddha terem és a benne található bronz Buddha szobor. A kínai nagy fal egy része: a létező legrégebbi falszakasz Kínában, amelyet i.e. 685-ben emeltek és amely elér tól egészen ig. Penglaj, híres taoista város a Santung-félsziget északi részén. , a Sárga-tenger partján fekvő város, amely híres az itt készülő sörről (Tsingtao sör). Ba Da Kuan, nyolc utcából álló terület, amely ősi idők nyolc katonai erődítményét őrzi. Zhan Csiao, a város hosszú, gyalogos mólója. Laosan körzet, turista övezet szép kilátással, amely egyben taoista központ is. , ősi kereskedő központ volt, híres régészeti feltárások színhelye. , korábbi brit kikötőváros. Világörökségi helyszínek: Konfuciusz templom és temető, valamint a Kong család lakhelye városban Taj-hegy, szent hegy -nál.
Népesség
Fordítás
Jegyzetek
További információk