Bélyegkép|jobbra|250px|A gázóriások a külső Naprendszerben

A külső Naprendszer bolygóihoz indított űrszondák listáján lényegesen kevesebb név szerepel, mint a Naprendszer belső, vagy kőzetbolygóihoz indított űrszondák lajstromán, tekintettel, hogy a feladat – eljuttatni egy űreszközt csillagrendszerünk távoli vidékeire – jóval bonyolultabb és időigényesebb. A történelem során eleddig összesen 9 olyan űreszközt indítottak, amelyek meglátogatták valamely külső bolygót a Naprendszerben. Közös tulajdonságuk ezeknek a szondáknak, hogy mindegyikük több bolygót is meglátogatott az útja során. Ezek szerint mind a kilenc szonda meglátogatta a Jupitert, négy pedig még a Szaturnuszt is, míg egy, a Voyager–2 pedig még az Uránuszt és a Neptunuszt is. A kilencből hét űreszköznek a fő célja a gáz- és jégóriások megfigyelése volt, de kettő, a New Horizons és az Ulysses nem ezeket az égitesteket kutatta, hanem csak gravitációs hintamanőverrel nyert sebességet a Plútó, vagy a Nap felé vezető útján.

A szondák többsége csak a bolygó mellett elrepülő eszköz volt, csak összesen három vitt magával valamely bolygó körül pályára álló keringő, vagy leszálló egységet, amelyek közül a Galileo nyolc évig keringett a Jupiter, a Cassini tizenhárom évig a Szaturnusz körül, míg a Juno immár 2016 óra kering a Jupiter rendszerében.

A külső Naprendszerbe küldött szondák között találhatók azok is, amelyek másodlagos célja, hogy minél messzebb repülve kirepüljenek a Nap gravitáció teréből és csillagközi szondává váljanak. Ezek közül a legmesszebbre jutott szonda a Voyager–1, amely immár több mint 160 CsE-re jár és túllépett a heliopauzán, a második legmesszebbre jutott pedig testvérszondája, a Voyager–2, a harmadik pedig a Földről legkorábban indított Pioneer–10. Egy másik rekord tulajdonosa a Voyager–2, amely az útja során a legtöbb bolygót látogatta meg.

Összefoglalás

Jupiter Jupiter trójai aszteroidái Szaturnusz Uránusz Uránusz trójai aszteroidái Neptunusz Neptunusz trójai aszteroidái Plútó Neptunuszon túli objektumok Pioneer–10 1973 hintamanőver Jupiter és holdjai Pioneer–11 1974 hintamanőver Jupiter és holdjai 1979 hintamanőver Szaturnusz és holdjai Voyager–1 1979 hintamanőver Jupiter és holdjai 1980 hintamanőver Szaturnusz és holdjai Voyager–2 1979 hintamanőver Jupiter és holdjai 1981 hintamanőver Szaturnusz és holdjai 1986 hintamanőver Uránusz és holdjai 1989 hintamanőver Naptunusz és holdjai Ulysses 1992, 2004 hintamanőver Jupiter Galileo 1995–2003 keringő egység Jupiter és holdjai 1995 Jupiter légköre Cassini–Huygens 2000 hintamanőver Jupiter és holdjai 2004–2017 keringő egység Szaturnusz és holdjai 2005 leszállóegység a Titan holdon New Horizons 2007 hintamanőver Jupiter és holdjai 2015 hintamanőver Plútó és holdjai 2019 közelrepülés az 486958 Arrokoth aszteroidához Juno 2016–2025 keringő egység Jupiter

Jupiter

Az idők során összesen kilenc szonda járt a legnagyobb gázbolygónál, amelyből nyolc végzett nála tudományos megfigyeléseket, míg másik kettő inkább gravitációs hintamanőveréhez használta az óriásbolygót, hogy távolabb eső céljához repülhessen. A New Horizons szonda volt az egyetlen, amelynek kettős célja volt: egyszerre végzett nagyobb ívű tudományos megfigyelési programot is és használta a Jupitert a Pluto felé vezető útjához gravitációs segítségként.

Repülés Űrszonda Startdátum Hordozórakéta Űrügynökség A repülés típusa Eredmény 1 Pioneer–10 Pioneer–10 1972. március 3. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresAz emberiség legelső űreszköze, amely a Naprendszer elhagyására alkalmas szökési sebességet nyert. Emellett sok egyéb másban is gyűjtött elsőségeket: elsőként kelt át az aszteroida-övön, elsőként érte el a Jupiter rendszerét és elsőként alkalmazott olyan hintamanővert, amellyel a Naprendszer elhagyására alkalmas sebességre tett szert. Egészen 1998-ig tartotta a legtávolabbra jutott űreszköz rekordját, amikor a Voyager–1 lehagyta őt. A legnagyobb közelséget a Jupiternél 1973. december 4-én 02:25 UTC-kor érte el, miközben felvételeket készített a Callisto-ról, a Ganymedesről, az Európáról és az Io-ról. A szondáról az utolsó jelet 2003. január 23-án vették, kb. 12 milliárd kilométer (80 CsE) megtétele után, 7,5 milliárd kilméteres távolságból a Földtől. 2 Pioneer–11 Pioneer–11 1973. április 6. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresA Pioneer–10 megismétlése. A Jupiter melletti legkisebb közelséget 1974. december 3-án 05:22 UTC-kor érte el és találkozott a bolygó mellett annak négy Galilei-holdjával. Ezt követően a Szaturnusz felé repült tovább és az első olyan szonda lett, amely elérte a Gyűrűs Bolygó rendszerét. Az utolsó kapcsolatfelvétel 6,5 milliárd km (kb. 43 CsE) távolságból volt vele. 3 Voyager–2 Voyager–2 1977. augusztus 20. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresA legközelebbi Jupiter megközelítés 1979. július 9-én 22:29 UTC-kor történt, majd a bolygórendszer holdjait, a Callistot, a Ganymedest, az Europat, az Amaltheát és az Io-t fényképezte nagy távolságokból. Továbbrepült a Szaturnusz felé és mivel a Pioneer-ek és a testvérszonda Voyager–1 előre kikövezte az utat előtte, a bolygótúra tovább folytatódott az Uránusznál és utolsóként még sikerült meglátogatnia a Neptunuszt is. A negyedik nagybolygónál tett látogatást követően a még mindig aktív szonda új feladattal elkezdett kifelé repülni a Naprendszerből, és máig a leghosszabb ideig aktív űrszonda, amely jeleket küld haza a Földre. 2024-ben 136 CsE-re távolodott el kiindulóhelyétől. 4 Voyager–1'. | Voyager–1 | 1977. december 5. | | NASA | Elrepülés a bolygó mellett | style="background:#98FB98;|Sikeres |- | colspan="6" |A Voyager–2 testvérszondájaként, de attól és bármely más korábbi szondától nagyobb kezdősebességű eszközeként előbb ért az óriásbolygókhoz, de csak a Jupitert és a Szaturnuszt látogatta meg. A Jupitert 1979. március 5-én látogatta meg a legnagyobb közelségben, majd továbbrepült a Szaturnuszt felé. A két gázóriásnál végzett hintamanőverrel minden korábbinál nagyobb sebességre szert téve vette az irányt kifelé a Naprendszerből és mára ez a szonda lett a legtávolabbra jutott űreszköz, amely 2024-ben 162 CsE távolságra került a Földtől. |- |rowspan="3" | 5 |rowspan="3" | Galileo projekt | Galileo|rowspan="2" | 1989. október 18. |rowspan="2" | |rowspan="2" | NASA | Keringő egység | style="background:#98FB98;|Sikeres |- | Légköri szonda| Légköri szonda | style="background:#98FB98;|Sikeres |- | colspan="6" |Az első szonda, amely belépett a Jupiter légkörébe. A belépésre 1995. december 7-én került sor 22:04 UTC-kor és a berendezés még 57 percig üzemelt. A fő szonda december 8-n 00:27 UTC-kor állt bolygó körüli pályára. A szonda természetes módon lelassult a bolygó körüli keringésből és 2003. szeptember 21-én 18:57-kor UTC belesüllyedt a Jupiter légkörébe. |- style="background-color:#cccccc;" |rowspan="2" | – |rowspan="2" | Ulysses| Ulysses | 1990. december 6. | | NASA/ESA | Elrepülés a bolygó mellett | style="background:#98FB98;|Sikeres |- style="background-color:#cccccc;" | colspan="6" |1992. február 8-án közelítette meg a Jupitert azzal a céllal, hogy a nála végzett hintamanőverrel kilépjen az ekliptika síkjából és egy magas inklinációjú Nap körüli pályára álljon csillagunk sarki régiói felett elrepülve. 2004. február 4-én egy további, véletlen elrepülést is végzett a bolygó mellett |- style="background-color:#cccccc;" |rowspan="3" | – |rowspan="3" | |Cassini|rowspan="2" | 1997. október 15. |rowspan="2" | |rowspan="2" | NASA/ESA |rowspan="2" | Elrepülés a bolygó mellett | style="background:#98FB98;|Sikeres |- style="background-color:#cccccc;" |Huygens leszállóegység| style="background:#98FB98;|Sikeres |- style="background-color:#cccccc;" | colspan="6" | A Jupiter mellett 2000. december 30-án repült el a legnagyobb közelségben úton a Szaturnusz felé |- |rowspan="2" | 6 |rowspan="2" | New Horizons| New Horizons | 2006. január 19. | | NASA | Elrepülés a bolygó mellett | style="background:#98FB98;|Sikeres |- | colspan="6" |Gravitációs hintamanőver 2007. február 28-án a Jupiter mellett, amelynek során a fő megfigyelési program 2007 január-június között zajlottNASA Jupiter Press Kit (pdf)) úton a Pluto felé. Később a New Horizons lett az első szonda, amely elérte a Pluto rendszerét |- |rowspan="2" | 7 |rowspan="2" | Juno| Juno | 2011. augusztus 5. | | NASA | Keringő egység | style="background:#98FB98;|Sikeres, még működés közben |- | colspan="6" |2016. július 4-én állt keringésbe a Jupiter körül. Technikai értelemben ez volt az első bolygóközi szonda, amely napelemeket alkalmazott áramtermelésre. |- |rowspan="2" | 8 |rowspan="2" | JUICE | JUICE | 2023. április 14. | | ESA | keringő egység | style="background:#AFEEEE;"|Úton a célja felé |- | colspan="6" |Az első bolygóközi szonda, amelyet nem az Egyesült Államok bocsátott útjára és egyben az első olyan, amelyik egy Jupiterhold, a Ganymedes körül készül pályára állni. |- | rowspan="2"|9 |rowspan=2| Europa Clipper| Europa Clipper'' 2024. október 14. Falcon Heavy NASA keringő egységÚton a célja felé Jupiter körül keringő űrszonda, amely közelrepülései során tanulmányozza az Europa holdat is

Szaturnusz A Szaturnuszt mindösszesen eddig négy űreszköz látogatta meg: a Pioneer–11, a Voyager–1 és Voyager–2, valamint a Cassini-Huygens, amely keringésbe is állt a bolygó körül és egy kisebb szondát engedett a Titan légkörébe.

Repülés Űrszonda Startdátum Hordozórakéta Űrügynökség A repülés típusa Eredmény 1 Pioneer–11 Pioneer–11 1973. április 6. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresAz emberiség első űreszköze, amely elérte a Szaturnusz rendszerét. A bolygó legnagyobb megközelítésére 1979. szeptember 1-jén 16:31 UTC-kor került sor. A közelrepülés után elrepült az Iapetus, Dione, Mimas, Tethys, Enceladus, Rhea and Titan hold mellett nagyobb távolságban, miközben felfedezte az Epimetheus és a Janus holdat. 2 Voyager–2 Voyager–2 1977. augusztus 20. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresAz elrepülés közben a legnagyobb közelséget 1981. augusztus 26-án érte el 01:21 UTC-kor. Később elrepült az Iapetus, Titan, Dione, Mimas, Enceladus, Tethys and Rhea holdak mellett. Később továbbrepült az Uránusz és a Neptunusz felé. 3 Voyager–1 Voyager–1 1977. szeptember 5. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresA legnagyobb közelrepülés a Szaturnusz mellett 1980. november 12-én 23:45 UTC-kor ment végbe. Emellett elrepült a Titan, Tethys, Mimas, Enceladus és Rhea holdak mellett. 4 Cassini 1997. október 15. NASA Keringő egységSikeresHuygens ESA Titan leszálló egységSikeres A Szaturnusz körül 2004. július 1-jén állt keringésbe, ezzel az első szondává vált, amely Szaturnusz körüli pályára állt. Keringése során hét új holdat fedezett fel. A kis Huygens szonda pedig a legelső űrszondává vált, amely leszállt a Titan hold felszínén, ezzel a Földtől legtávolabb egy másik égitesten leszállt szonda lett. A leszállóegységet a Cassini engedte útjára, majd landolt 2005. január 14-én 10:13-kor. A tudományos program 2015. szeptember 15-én ért véget.

Uránusz

A Voyager–2 volt eddig az egyetlen űrszonda, amely elérte az Uránuszt és egy hintamanőverrel repült tovább a közelrepülést követően a Naprendszerből kifelé vezető útján.

Repülés Űrszonda Startdátum Hordozórakéta Űrügynökség A repülés típusa Eredmény 1 Voyager–2 Voyager–2 1977. augusztus 20. NASA Elrepülés a bolygó mellettSikeresA kék jégóriás bolygóhoz érve összesen tizenegy holdat látogatott meg. Elrepült a Miranda, Ariel, Umbriel, Titania and Oberon holdak mellett. A legnagyobb közelítést 1986. január 24-én 17:59 UTC-kor érte el. Később még továbbrepült a Neptunusz felé.

Neptunusz A Voyager–2 volt eddig az egyetlen űrszonda, amely elérte a Neptunuszt és egy hintamanőverrel repült tovább a közelrepülést követően a Naprendszerből kifelé vezető útján.