Vitéz Katona Mihály (Szeged, 1877. szeptember 4.–Budapest, 1957. július 10.), építészmérnök, építőmester, őrnagy, műszaki századparancsnok, a Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Mérnök- és Építészegylet alapító tagja, a Magyar Építőmesterek Egyesületének választmányi tagja és a kőmíves tanoncokat vizsgázó bizottság elnöke. Élete Apja idősebb Katona Mihály (1844–1900), jeles szegedi építőmester, anyja Bognár Julianna (1846–1925) volt. Középiskoláit és az építő ipariskolát elvégezve, édesatyja, néhai Katona Mihály a neves céhben építész mellett dolgozott. 1900-ban szerezte meg az építőmesteri vizsgát, majd Baumhorn Lipót, Ybl Lajos, Grünwald és Schiffer, Fóris Vilmos és Csimár Károly építészek irodáját vezette, mint azok munkatársa. 1909-től önállóan működött.
Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, mint a debreceni 3. népfelkelő gyalogezred utásztisztje, majd mint műszaki századparancsnok, mint rokkant százados szerelt le. Számos háborús kitüntetés tulajdonosa is volt. Hősies magatartásáért a Kormányzó Mihály nevű műegyetemi hallgató fiával együtt, vitézzé avatta.
Leszerelése után folytatta építészi tevékenységét. Számtalan pályázaton nyert díjat, többek között a kiskunhalasi Gazdasági Bank, a pancsovai ág. ev. templom, a Kispest-Wekerle telepi munkásházak, az újpesti Vigadó és bérházak, a hódmezővásárhelyi iparegyesületi-székház, a Jókai-síremlék, a budapesti Hősi-emlék pályázatok, a szegedi Fogadalmi templom tér rendezése, a Krisztina-körúti telefonközpont, a hercegprímási palota pályázatán, az Erzsébet királyné emlékmű, a Munkácsy szobor, a Gárdonyi-mauzóleum pályázaton stb. Két ízben szerezte meg a Magyar Mérnöki- és Építészegylet Késer Napóleon-díját. Részt vett a genfi Népszövetségi palota világpályázatán is. Ezeken kívül még egész sorát tervezte és kivitelezte a bérházak, villáknak, családi házaknak, középületeknek,síremlékeknek.
Mint építőmester és törvényszéki szakértő is tevékenykedett. Korb Flóris műegyetemi tanár tervei nyomán Stegmüller Árpáddal társas viszonyban megépítette a debreceni Tisza István tudomány egyetem központi épületét és hősi emlékműtervet készített a debreceni 3. ezred részére. A Mérnöki Kamara tagja, a Magyar Mérnök- és Építészegylet alapító tagja, a Magyar Építőmesterek Egyesületének választmányi tagja és a kőmíves tanoncokat vizsgázó bizottság elnöke.
1936. áprilisában a Kormányzó vitéz Katona Mihály emléklapos századosnak, az ismert és népszerű építészmérnök és építőmesternek, legfelsőbb elhatározásával átlagon felüli háborús teljesítménye elismeréseképpen az emléklappal ellátott őrnagyi rendfokozat címet adományozta.
Házassága és leszármazottjai Első feleségét, Geleszkai Rozáliát (Kocs, Komárom vármegye, 1889. január 17.– Budapest, 1940. október 5.), 1907. |május 18-án Budapesten, vette el; a menyasszonynak a szülei Geleszkai József és Heizer Rozália voltak. Katona Mihály és Geleszkai Rozália házasságából két gyermek származott: Czillér Antalné Katona Rozália (1908–1976), valamint legifjabb Katona Mihály. A frigyük nem gondok mentesnek bizonyult és 1919. március 17-én hivatalosan elváltak; Geleszkai Rozália Wittenberger Imre neje lett.
Katona Mihály másodízben nősült meg; 1923. március 11-én Budapesten, feleségül vette a római katolikus polgári származású Stranszky Kornélia Terézia Erzsébet (Budapest, 1887. október 6.–Budapest, 1946. január 10.) kisasszonyt, akinek a szülei Stranszky Antal (1854–1890), törvényszéki tisztviselő, és Koválcsik Erzsébet (1856–1937) voltak. Az apai nagyszülei Stranszky Prokop (1809–1871), pesti rézműves-mester, és Uhlár Rozina voltak. Az anyai nagyszülei Koválcsik János (1822–1890), és Tomo Lídia voltak. Katona Mihályné Stranszky Kornéliának az apai nagynénje Stranszky Irma (1852–?), az adai római katolikus nőegylet társelnöke, akinek a férje Senk Antal (1839–1904), adai nagybirtokos, városi képviselő volt. Katona Mihályné Stranszky Kornéliának az egyik leánytestvére Geiger Ferenc kereskedőné Stranszky Gizella (1882–1959); Geigerné Stranszky Gizellának a lánya Geiger Erzsébet (1915–1954), akinek a férje dr. Wagner "Ferenczy" Enoch (1894–1954) rendőrtanácsos, a rendőrkapitányság helyettes vezetője, rendőri büntetőbíró. Katona Mihályné Stranszky Kornéliának az elsőfokú unokatestvérei: Gömöry Irén (1888–1958), akinek a férje dr. Lux Gyula (1884–1957) tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója, valamint Gömöry Anna (1874–1946), kereskedőasszony, akinek a férje a jómódú római katolikus budapesti nagypolgári Lenz családból való Lenz Gyula (1848–1910) nagykereskedő, bérház tulajdonos volt. Mindkét hölgy a leánya volt Gömöry Gottlieb (1838–1908) pesti kereskedőnek és Stranszky Hermina (1847–1939) asszonynak; Gömöry Gottliebné Stranzky Hermina tulajdonképpen a nővére volt Stranzky Antal (1854–1890) törvényszéki tisztviselőnek.
Jegyzetek
Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek