A khopes (ḫpš, vagy khepesh) egy ókori egyiptomi sarló alakú kard, amely a csatabárdokból fejlődött ki. A kard stílusa Nyugat-Ázsiában alakult ki a bronzkorban, és a második átmeneti korban terjedt el. A khopes az újbirodalom idején vált elterjedté, és gyakran ábrázolják a korabeli és későbbi fáraók kezében szobrokon és falfestményeken.

Etimológia A khopes szó a "láb" szóból származhat, mint például a "marhalábszár", mivel alakjuk hasonló. A ḫpš ("láb") hieroglifája már a koporsószövegek idején (az Első átmeneti korban) megtalálható.Koporsószövegek: Az i. e. 196-os Rosette-i kövön azonban egy hieroglifablokkban „kard” jelentésű determinatívként szerepel, a kh, p és sh betűkkel írva, ami azt jelenti:

"Állítsatok fel egy szobrot ..., Baq-t-(Egyiptom) bosszúállójának, amelynek értelmezése „Ptolemaiosz, Kemet (Egyiptom) erős embere”, és állítsátok fel a város istenének szobrát, átadva neki a győzelem királyi kardját."

Leírás alt=Egy bronz Khopes kard II. Ramszesz kártusával, ma a Louvre-ban található.|bélyegkép|Egy bronz Khopes kard II. Ramszesz kártusával, ma a Louvre-ban található. Egy tipikus khopes 50-60 centiméter hosszú, de ennél kisebb méretben is léteznek. A fegyver belső ívét arra lehetett használni, hogy csapdába ejtse az ellenfél karját, vagy hogy félrehúzza az ellenfél pajzsát. A fegyver anyagát az Újbirodalom korában cserélték le bronzról vasra. A penge csak az ívelt végének külső részén van élezve. Találtak olyan példányokat is, amelyek éle tompa volt, ami valószínűleg arra utal, hogy azok szertartási célra szolgáltak. A khopes az epszilon fejsze vagy hasonló félhold alakú fejszékből fejlődött ki, amelyeket a hadviselésben használtak, vagy a félhold alakú kardokból, amelyeket a hükszoszok hoztak Egyiptomba. A khopes a fegyver mellett egy szimbólum is volt, amely a fáraók hatalmát és a hódítást jelképezte.

Történelem Ez a kardtípus nem Egyiptomból származik, hanem egy idegen technológia, amely a második átmeneti korban, a hükszosz uralom idején jelent meg Egyiptomban. A hükszoszok valószínűleg Levante területéről származnak, és új technológiai fejlesztéseket hoztak Egyiptomba a fazekasság, a bronzművesség és a szövés terén, valamint új fegyvereket is, mint például a kompozit íj, harci szekér és a görbe kardok, amelyek a khopes elődei voltak. A khopes legkorábbi ismert ábrázolása a Keselyűsztéléről származik, amely Éannatum lagasi királyt ábrázolja amint a fegyvert forgatja; ez alapján a khopes használatát legalább Kr. e. 2500-ra datálják.

A khopesh használatának fénykora az Újbirodalom dinasztiái idején volt, amikor a háborúzás és a birodalmi terjeszkedés elérte a csúcspontját. Az egyiptomi katonák a kardot különböző fegyverekkel, például baltákkal, lándzsákkal, buzogányokkal, tőrökkel, íjakkal és harci szekerekkel együtt használták. A háborús cselekmények mellett a khopesh gyakran szerepel a fáraók ábrázolásain, mint a hatalom és a hódítás szimbóluma.

Bár néhány példány éles pengével rendelkezik, sok példány pengéje tompa, és nyilvánvalóan soha nem is szánták élesnek. Ezért lehetséges, hogy a magas rangú sírokban talált khopesek egy része inkább csak szertartási fegyver volt. Számos fáraót ábrázoltak khopesekkel, és néhányat találtak királyi sírokban, mint például Tutanhamon sírjában két példányt.

Példák a művészetekben A khopes ábrázolásai gyakoriak az Újbirodalom faragványain. Ezek az alkotások általában azt ábrázolják, hogy a khopes-t egy fáraó csatában forgatja vagy ünnepélyes keretek között használja. Az ilyen faragványok a fáraók erejét és hatalmát jelenítik meg.

Egy, az Újbirodalom idejéből származó osztrakonon IV. Ramszesz látható, amint khopest forgatva lecsap ellenségeire. Az osztrakon a fáraó uralkodásának idejéből származik, így keletkezése körülbelül 1153–1147-re tehető. Jelenleg a bostoni MFA birtokában van. A karnaki oszlopcsarnok külső falán található gipsz dombormű a 19. dinasztiabeli I. Szetit ábrázolja egy csatajelenetben, harci szekérrel és felemelt khopesszel. A jelenetben I. Szeti egy csoport ellenséget tapos el, akiket líbiaiakként ábrázolnak. Az Újbirodalom idejéből származó Merneptah-sztélé Merneptahot, a 19. dinasztia negyedik fáraóját ábrázolja, akinek maga Ámon nyújt át egy khopest az északi líbiaiak felett aratott győzelme után. alt=A keselyűsztélé egy töredéke, amelyen a khopes legkorábbi ábrázolása található (a töredék bal felső és alsó részén látható alakok kezében).|bélyegkép|A keselyűsztélé egy töredéke, amelyen a khopes legkorábbi ábrázolása található (a töredék bal felső és alsó részén látható alakok kezében).

Példák a régészetben A khopes példányait tompított és élesített változatban egyaránt megtalálták sírokban. Ez arra utal, hogy ünnepi tárgyként és fegyverként is használták. Leginkább az Újbrodalom időszakából fordulnak elő a leletek, miután a második átmeneti korban bevezették a fegyver használatát.

A mai Palesztina területén találtak egy bronz khopest, amelybe II. Ramszesz nevét vésték bele. Louvre. E 25689. Két khopest találtak Tutanhamon sírjában. Ezek a kardok díszesek és tompa élűek, ami arra utal, hogy elsősorban szertartási célokat szolgáltak. JE 61588.

Jegyzetek

Források

Massafra, Angela (2009). Le harpai nel Vicino Oriente antico. Cronologia e distribuzione. Rome La Sapienza Studies on the Archaeology of Palestine & Transjordan. Vol. 09. Rome: Università di Roma "La Sapienza", Dipartimento di Scienze dellʹAntichità, Sezione di Orientalistica (published 2012). Nicholas Edward Wernick (2004). "A Khepesh Sword in the University of Liverpool Museum", pdf. The Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities. 31: 151–155.

További információk

Khopesh, wikimedia commons.

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek

Sotel: etióp eredetű sarló alakú kard. kópisz: a hellén világban használt rövid kard.

Kategória:Bronzkor Kategória:Ókori Egyiptom Kategória:Ókori fegyverek Kategória:Egyélű kardok