A nagyenyedi kollégium pusztulása a Rákóczi-szabadságharc egyik eseménye volt 1704. március 13-án. Az eseménynek nincs hadtörténeti jelentősége, de a kollégium és a város életében mély nyomot hagyott. Emlékét Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélése és a Nagyenyeden 1896-ban állított diákemlékmű őrzi.
Háttere A Rákóczi-szabadságharc során az 1704. év első felében Erdélyben nem történtek hadtörténelmi szempontból jelentős események. Jean Rabutin, a császári haderő parancsnoka inkább kormányzóként, mint hadvezérként működött. Az időszak erdélyi harcai nem egy haditerv részei voltak, hanem független, kisebb-nagyobb harcok, portyázások, rajtaütések, büntető expedíciók, amelyek nem voltak hatással a további hadműveletekre.<
Története 1704. március elején a kurucok Nagyenyeden elfogtak egy labanc kémet, és megcsonkították. Megtorlásul Jean Rabutin, az erdélyi császári haderő parancsnoka Tige ezredest Nagyenyedre küldte a város megbüntetésére. Tige seregéhez román és örmény felkelők is csatlakoztak, és március 16-án, virágvasárnap reggelén betörtek a városba, és több helyen felgyújtották. A lakosok a város melletti szőlőhegyre, illetve a kollégiumba és a várba menekültek. A várba menekültek közül Kolozsvári István, Pápai Páriz Ferenc, valamint két református és egy evangélikus lelkész és néhány tekintélyes városi polgár felkereste Tige ezredest, és kegyelmet kértek a városnak, az ezredes azonban Rabutin parancsára hivatkozva elutasította őket, és egy óra szabad rablást engedélyezett seregének. Az egy óra elteltével a város összes köz- és magánépületét fáklyákkal felgyújtották.
A büntető akció után a császári csapatok visszavonultak, de az ott maradt fosztogatók és a kollégium diákjai összecsaptak. Ennek során tíz diák és három nagyenyedi polgár elesett, öt diák megsebesült. Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című 1853-ban megjelent elbeszélésében örökítette meg az eseményt; a műben Tordai Szabó Gerzson professzor alakját Pápai Páriz Ferencről mintázta.
Utóélete és emlékezete Az 1704-es pusztítás után a nagyenyedi kollégium újjáépítése hamar megkezdődött. Az intézmény fennmaradása érdekében Pápai Páriz Ferenc rektor az angliai protestáns közösségekhez fordult segítségért. Az oxfordi egyetem felterjesztésére I. György brit király országos pénzgyűjtést hirdetett, amelynek során összesen hétszáz angol font gyűlt össze. Ebből az összegből és kamataiból többször is újjáépítették a kollégiumot 1896-ig.
Az eseményekre emlékeztet a nagyenyedi diákemlékmű is, amelyet 1896-ban avattak fel azon a helyen, ahol a hagyomány szerint az elesett diákokat eltemették.
Jegyzetek
Kategória:1704 Kategória:Nagyenyed Kategória:Rákóczi-szabadságharc