Krnete (), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 26 km-re, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északra, a Kozara-hegység keleti nyúlványain és a Lijevce polje síkságán 112-221 méteres magasságban fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb252158Bosnyák00Horvát00Jugoszláv80Egyéb52Összesen265160
Története A középkorban valószínűleg ezen a területen volt az 1675-ben 1640 lelket számláló lijevčei plébánia, mely az 1683 és 1699 közötti török háború után szűnt meg. A török uralom idején szerb családok települtek a Kozara-hegység alatti területre. A helyi hagyomány szerint a Krneta, Baslać, Sadžać és Milanović családok Likáról költöztek Potkozarjébe. A Stanko Krneta tulajdonában lévő genealógia szerint ők Sjenicáról érkeztek Likára. Tehát a Krneta család vándorlásának iránya Sjenica-Lika-Potkozarje volt. Krnete eredetileg a hegység nyúlványain létesült és csak később népesült be a síkságra eső része, mely az Aleksandrovac felé vezető út mellett húzódik nyugat-keleti irányban.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 45 háztartása és 255 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 61 háztartást, 354 ortodox és 2 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, ahol a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
További információk Laktaši város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései