William Dudley Pelley (Lynn, Massachusetts, 1890. március 12. – Noblesville, 1965. június 30.) amerikai fasiszta aktivista, újságíró, író és okkultista. A nagy gazdasági világválság idején és a második világháborúban Adolf Hitlert támogatta.

Fiatalkora Pelley Lynnben született, szegénységben nőtt fel; apja William George Apsey Pelley, anyja Grace volt. Apja kezdetben a Déli Metodista Egyház lelkésze, később vállalkozó és cipész. Édesapja Jehova tanúja lett élete vége felé.

Korai karrier A nagyrészt autodidakta Pelley újságíró lett. Cikkei országos lapokban jelentek meg, például a Chicago Tribune-ben. 1920-ban a Face in the Window, majd 1930-ban a The Continental Angle című novellája O. Henry-díjat kapott. A Metodista Centenárium felkérte, hogy tanulmányozza a metodista küldetéseket világszerte. Szibériában csatlakozott a Vöröskereszthez, ahol a fehéroroszokat segítette az orosz polgárháborúban. Pelley ellenállása a kommunizmussal szemben nőtt, és elkezdett egyetérteni a zsidó kommunizmus összeesküvés-elmélettel. Miután 1920-ban visszatért az Egyesült Államokba, Pelley újságírás mellett regényeket is írt. Az 1920-as években novellái gyakran jelentek meg olyan magazinokban, mint az Adventure és a Short Stories, valamint más folyóiratokban is, például a The American Magazine és a The Red Book. Hollywoodban forgatókönyvíró lett, és megírta a Lon Chaney-filmek, valamint a The Light in the Dark (1922) és a The Shock (1923) című film forgatókönyvét. Pelley kiábrándult a filmiparból, szerinte a zsidó stúdióvezetők tisztességtelenül bántak vele; ez csak növelte antiszemita nézeteit. 1932-ben New Yorkba, majd Ashevillebe költözött, ahol magazinokat és esszéket kezdett kiadni, amelyek vallási rendszerét, a „Felszabadulási doktríná”-t részletezik.

Okkultizmus 1928 májusában Pelley azt nyilatkozta, hogy három testen kívüli élménye volt, amelyek során olyan létsíkra került, ahol a lélek nem volt testhez kötve. Az első alkalom egy altadenai kunyhóban történt. Ezt az élményt a My Seven Minutes in Eternity (Hét perc az örökkévalóságban) című cikkben írta le, amely 1933-ban könyv formájában jelent meg Seven Minutes in Eternity: With the Aftermath címen. Későbbi írásaiban az élményt „hipodimenziósnak” minősítette.

A második akkor történt, amikor otthon volt Kaliforniában, és egy Ralph Waldo Emerson-esszét olvasott. A harmadik Új-Mexikóban történt, amikor egyedül ült a vonaton, és ismét Emersont olvasott. Azt írta, hogy az utolsó esemény során találkozott Jézussal, aki azt parancsolta, hogy vezesse Amerika szellemi átalakulását.

Később azt is állította, hogy az élmények lehetővé tették számára, hogy lebegjen, átlásson a falakon, és tetszés szerint testen kívüli élményeket szerezzen. Azt is elmondta, hogy megszűnt az alkohol, a dohány és a koffein iránti vágya, valamint meggyógyították a fizikai betegségeit, például az emésztési zavarokat.

Politikai tevékenység Amikor 1929-ben a nagy gazdasági világválság sújtotta Amerikát, Pelley a politika területére lépett. 1932-ben Asheville-be költözött és megalapította a Galahad College-ot. A főiskola a társadalmi metafizika és a keresztény közgazdaságtan témájú levelező tanfolyamokra specializálódott. Megalapította a Galahad Presst is, amelyet különféle politikai és metafizikai magazinok, újságok és könyvek kiadására használt, amelyek közül sokat Pelley írt, azt állítva, hogy egy másik dimenzióban lévő lélekből írta őket. A kiadó és a főiskola egy éven belül csődbe ment.

1933. január 30-án Adolf Hitler Németország kancellárja lett. Pelley megalapította az Silver Legion nevű antiszemita szervezetet, amelynek tagjai (az Ezüst Ingesek és a Keresztény Hazafiak) náci stílusú ezüst egyenruhát viseltek; jelvényükön, zászlójukon és egyenruhájukon egy vörös L betű volt. Kék nyakkendőt, kék bársonynadrágot és felsőt viseltek. Scott Beekman életrajzíró megjegyezte, hogy Pelley „az egyik első amerikai volt, aki Adolf Hitlert ünneplő szervezetet hozott létre”.

Pelley beutazta az Egyesült Államokat, toborzógyűléseket, előadásokat és nyilvános beszédeket tartott. Ezüst Légió-csoportokat alapított az ország sok államában. A szervezet tagsága 1935-ben 15 000-re nőtt, 1938-ra pedig 5 000 alá esett. Politikai ideológiája az antikommunizmusból, az antiszemitizmusból, a patriotizmusból, a korporativizmusból és az izolacionizmusból állt. Magazinjai és újságai közé tartozott a Liberation, a Pelley's Silvershirt Weekly, The Galilean, Silver Legion Ranger,  és a The New Liberator. thumb|180px|Pelley keresett posztereA No More Hunger című könyvében radikálisan populista gazdaságpolitikát hirdetett, például évi 1000 dolláros alapjövedelmet a fehér állampolgárok számára, az öröklés tilalmát (a családi házak kivételével), és a bérek évi 100 ezer dollárra való korlátozását. Azt gondolta, hogy az afroamerikaiakat gettóba kell zárni, és kényszermunkára kell fogni; a zsidókat pedig minden férfi sterilizálásával ki kell irtani.

Pelley az 1930-as években vált leginkább ismertté. Sinclair Lewis megemlítette őt az It Can't Happen Here (1935) című regényében, amely az Egyesült Államokban végbement fasiszta hatalomátvételről szól. Pelleyt a fiktív mozgalom vezetője fontos előfutáraként dicséri.

Pelley ellenezte Franklin D. Roosevelt politikáját és a New Dealt, azt állítva, hogy az része annak a zsidó összeesküvésnek, amely az Egyesült Államok kormányát irányította. Pelley 1935-ben megalapította a Keresztény Pártot; 1936-ban sikertelen elnökjelölti kampányt folytatott, mindössze 1600 szavazatot szerzett. Gyakran beszélt az Egyesült Államok alkotmányának védelméről, azt is javasolta, hogy az Egyesült Államokat alakítsák vállalattá, amelyben minden fehér keresztény állampolgár részvényes.

Pelley azzal vádolta Rooseveltet, hogy háborúra uszít, és az izolacionizmust hirdette. Roosevelt felkérte John Edgar Hoovert és az FBI-t, hogy nyomozzon Pelley ügyében. Ezt követően az FBI interjút készített Pelley újságjainak és magazinjainak előfizetőivel.

Bár a Pearl Harbor elleni támadás 1941 decemberében arra késztette Pelleyt, hogy feloszlassa a Silver Legiont, de a Roll Call című magazinjában továbbra is támadta a kormányt, ami megriasztotta Rooseveltet, Francis Biddle főügyészt és a képviselőház Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságát. Miután a Roll Call egyik számában azt írta, hogy a csendes-óceáni flotta pusztítása Pearl Harborban nagyobb volt, mint amit a kormány állít, Pelley-t letartóztatták Noblesvilleben, és 1942 áprilisában 12 rendbeli lázadás miatt vádat emeltek ellene. Vádat emeltek titkárnője és jegyese (Agnes Marion Henderson), szerkesztője (Lawrence A. Brown) és kiadóvállalata (Fellowship Press) ellen is. A Pelley elleni egyik vádat ejtették, de a többi 11 vádpontban elítélték, főként lázító kijelentések, valamint katonai toborzás akadályozása és a hadseregen belüli felkelés szítása miatt. Hendersont és Brownt minden vádpontban felmentették – kivéve a lázító összeesküvés vádját. A Fellowship Presst is bűnösnek találták. A bíró Pelley-t 15 év, Brownt öt év, Hendersont pedig két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezenkívül 5000 dolláros bírságot szabott ki a Fellowship Pressre. Nyolc év letöltése után Pelleyt 1950 februárjában szabadlábra helyezték.

Élete utolsó szakasza Utolsó éveiben Pelley értékpapír csalás vádja ellen védekezett, amelyet akkor emeltek ellene, amikor még Asheville-ben élt.

Pelley feltételes szabadlábra helyezésének feltételeti kikötötték, hogy Indianában maradjon, és tartózkodjon minden politikai tevékenységtől. Soulcraft néven kidolgozott egy, az UFO-kba és földönkívüliekbe vetett hitén alapuló vallási filozófiát, és 1950-ben kiadta a Star Guests-t. Pelley 1965. június 30-án halt meg Noblesville-ben, Indiana államban.

Filmográfia

A Case at Law (1917) One-Thing-at-a-Time O'Day (1919) What Women Love (1920) The Light in the Dark (1922) Back Fire (1922) The Fog (1923) As a Man Lives (1923) Her Fatal Millions (1923) The Shock (1923) Ladies to Board (1924) The Sawdust Trail (1924) Torment (1924) The Ladybird (1927) The Sunset Derby (1927) Come Across (1929) Drag (1929) Courtin' Wildcats (1929)

Fordítás

Jegyzetek

További információk

Kategória:1890-ben született személyek Kategória:Massachusettsiek Kategória:Amerikai írók Kategória:Amerikai aktivisták Kategória:Antiszemitizmus Kategória:Fasiszták Kategória:Okkultisták Kategória:1965-ben elhunyt személyek