A kontextuális metaforaelemzés a metaforavizsgálat egy olyan módszere, amely alkalmas költői szövegek metaforikus részletei jelentésalkotásának elemzésére, továbbá valamely célszöveg laborfordítással való megalkotására.Nida ezt formális ekvivalenciára törekedő fordításmódnak nevezi, ami a forrásszöveg tartalmát és formáját maximálisan igyekszik átmenteni a célszövegre. Vö. Nida 1964: 165; Máthé-Farkas 2023b: 20–22. Ószövetségi költemény vizsgálatánál történt ennek a módszernek a kialakítása (ezért vannak a bibliai illusztrációk), de vélhetően bármely, metaforákat hordozó szöveg, írásmű esetében használható.
A módszer nevében a kontextus jelenti először a legközvetlenebbtől a legtágabbig terjedő szövegösszefüggést abban a műben, ahol a vizsgált metafora található. Jelenti a műalkotáson kívüli intertextuális kontextust. És képezi azt az a kognitív környezet,Sperber–Wilson 1995: 38–46. amelyben a metaforát hordozó mű keletkezett, szerzője élt. Végül értenünk kell a kifejezés alatt az írásmű vizsgált változata és annak alkotójának kognitív kontextusát.
Az alábbiakban a módszer ismertetése főként a szemantikai vizsgálatra fókuszál – az azonban csakis az addig (itt vázlatosan) felmutatott lépések végigjárása révén lehet minél pontosabb.A módszer alkalmazását bemutató esettanulmányt l. in Máthé-Farkas 2022b-ben.
1. A kiválasztott (metaforikus) szöveg vizsgálata egy változat szövege alapján történik.
Ez a kitétel régi szövegek vonatkozásában releváns. Ilyenek esetében előfordul a számos verzió megléte – kutatói döntésnek kell születnie egy adott változat kiválasztására vonatkozóan. Amennyiben ez nem történik meg, eklektikus szöveg feltételezése és/vagy létrehozása fog történni, amely messze nem az eredeti szöveg poétikáját-beszédstratégiáját, hanem különböző szöveghagyományozók-szerkesztők eltérő kognitív környezetei nyomán kialakuló értelmezéseit fogja tükrözni. Jelen cikkben a kiemelt Jób-könyvi metaforák a Leningrádi kódex, illetve az annak szövegét közlő Biblia Hebraica StuttgartensiaThe Leningrad Codex; Biblia Hebraica Stuttgartensia (BHS). változata szerint kerülnek tárgyalásra.
2. A szövegszerző és az elemzett szövegváltozat alkotója kognitív környezetének vizsgálata
A metaforák megalkotásában, már meglévők használatában szerepet játszik a beszélő/szerző/költő személyisége, vagyis addigi személyes élettörténete, egészségi állapota, műveltsége, az érdeklődési területe,Vö. Kövecses 2006: 95; uő 2017: 107. 120–122. meggyőződései, világfelfogása, hite. Mindez része annak, amit kognitív struktúrának vagy mentális modellnek lehet nevezni – ez az a rendszer, amelybe szervezzük a világnak a személyes konstruktumaink révén való megértését.A kognitív struktúráról részletesen l. Máthé-Farkas 2022b: 105–108. Személyes elgondolásoknak/ konstruktumoknak nevezi Kelly azokat az értelmezéseket, amelyekkel az ember úgy igyekszik megérteni a világot, hogy birtokolni tudja az előreláthatóságot és ellenőrzést; Kelly 1991: 3–11. 34. Noordman szól a mentális modellről, amit a kognitív struktúra szinonimájaként érthetünk; Noordman 2003: 331k.
A javasolt módszernek ez a lépése az, amely a szerző történeti, kulturális, társadalmi helyzetéről, valamint az elemzéshez használt változat keletkezéséről és alkotójáról megszerezhető adatok vizsgálatát jelenti.Az itt összefoglaltak Kövecses megállapításaira támaszkodnak, l. Kövecses 2017: 53–59. 100–112, vö. Máthé-Farkas 2023b: 15–17.
Ez tulajdonképpen kétlépcsős kutatási mozzanatot jelent. Viszont amennyiben nincs hozzáférésünk az első, bizonyíthatóan magától a szerzőtől származó szöveghez, úgy minden, amit a szerzőről feltételezünk, felülíródhat-felülíródik a vizsgált változat alkotójának-alkotóinak kognitív környezetéről megtudott információkkal.Vö. szemléltetésként a Jób 29,18b esetével, ahol két időszakból-korból való szövegértelem szinkronizálódik és jön létre egy double entendre: egyszerre lehet érvényes a mint homokot megsokasítom napjaimat, illetve a mint főnix, megsokasítom napjaimat. A két változat eltérő felfogásokat tükröz. – L. erről Máthé-Farkas 2019.
Legközvetlenebb ilyen kognitív kontextusnak tekinthető a fizikai környezet, amely élő diskurzus esetén azonnal befolyásolja a metaforahasználatot. Viszont írott szöveg keletkezésekor is szerepe lehet – noha kisebb mértékben –, például befolyásolhatja a szerzőt az éppen tapasztalt időjárás, háborús környezet, a mű alkotásának földrajzi helyszíne stb. – Ezek a környezeti vonatkozások némileg összetartoznak a személyes kontextussal.
A szociális környezet is meghatározza a metaforizációt – nem mindegy, hogy a beszélő/szerző/költő milyen társadalmi helyzetben van, milyenek az embertársi kapcsolatai, milyen társadalmi csoport – szubkultúra – tagja.
A kulturális környezet. A kultúra a világnak egy közös megértése (Kövecses).Kövecses 2007: 284. Ez a meghatározás érvényes a szubkulturális közösségekre is. – A Héber Biblia világát illetően egy vallási-szociológiai intertextualitásról lehet szólni, amelyet a „hit nyelvtana” (Brueggemann) határoz meg – azé a hité, amely a tanúságtevők elfogadott beszédén alapul.Brueggemann 2012: 110–113. 120k. 191.
3. A tárgyalt szövegrészt tartalmazó teljes irodalmi mű átfogó, illetve egységeinek hierarchiája szerinti strukturális és műfaji vizsgálata, el egészen részletet tartalmazó alegységig (könyv → alegység → fejezet: például Jób könyve → Jób könyvének költői része → a Jób 29–31. részek egysége → a 29. rész).Vö. Máthé-Farkas 2022b: 160–178.
4. A szövegrészletet közvetlenül tartalmazó egység nyelvészeti és poétikai vizsgálat révén történő megállapítása, laborfordítás készítése révén (például a Jób 29. része szövegének).Vö. Máthé-Farkas 2021b: 70–72; uő 2022b: 184–186; uő 2022c: 217–219; uő 2023b: 28–29. 53–55.
5. A szövegrészletet tartalmazó egység (például a Jób 29) struktúraviszonyainak elemzése, éspedig a) a nyelvtan, b) az egység szövege, c) az egység műfaji vonásai, d) a tartalmi-makrostrukturális viszonyok tekintetében.L. Máthé-Farkas 2022b: 194–199. Vö. uő 2021b: 72k; uő 2022c: 219–222; uő 2023b: 30–34. 55–62.
6. A szövegrészletet tartalmazó, közvetlen kontextust képező egység (így a Jób 29,14) nyelvi viszonyainak és struktúrájának tárgyalása.Vö. Máthé-Farkas 2022b: 199–212; uő 2022c: 222k; uő 2023b: 34–38. 62–70.
The Leningrad Codex, 405r; BHS §Job 29,14. צֶ֥דֶק לָ֭בַשְׁתִּי וַיִּלבָּשֵׁ֑נִי כִּֽמְעִ֥יל וְ֝צָנִ֗יף מִשְׁפָּתִֽי׃
ṣéḏeq lāḇaštî wayyilbāšḗnî kimʿîl wəṣānîp̄ mišpāṭî
Igazságot felöltöztem, és [az] felöltözött engem; mint palást és süveg [az én] ítéletem.Az idézett szövegek fordításai a felhasznált forrásokból származnak.
7. A szövegrészlet metaforáinak (például a Jób 29,14a metaforáinak) elemzése
a) A metaforikus mondatokban megjelenő metaforák, vagy rejtetten meglévő háttérmetaforákA háttérmetafora annak a tőmondatnak a megfogalmazása, amely „megvalósítja” a szöveg szintjén olvasható képes beszédet, a felszíni struktúrában felismerhető metafora alapját képezi; jelölése dőlt nagybetűs írásmóddal történik, a fogalmi metaforától való megkülönböztetés végett. Legtöbbször közel áll a kognitív metaforához, olykor átfedés is lehet, viszont utóbbi általánosabb vagy éppen elvontabb szokott lenni. Ez a szókép, illetve alakzat, amit én a jelentésalkotás elemezhetősége végett ideiglenesen állapítok meg, Kövecsesnél rejtett metaforaként van megnevezve. Kövecses 2007: 134; vö. Máthé-Farkas 2022a: 94. 214–217.; uő 2023b: 23k. felmutatásával indul ez a vizsgálat.
- A metaforikus mondatok: 1) Igazságot felöltöztem, 2) és [az] felöltözött engem.
- A 29,14a két mondatában három háttérmetaforát találunk: - A) AZ IGAZSÁG EGY ÖLTÖZET.
- A szöveg szintjén egytagú a metafora – csak a tartalmat látjuk, a hordozóA metafora tulajdonképpen kéttagú alakzat, alkotóelemeit nevezzük Richards nyomán tartalomnak (tenor) és hordozónak (vehicle). Vö. Fónagy: (1999): 130 (az itt utalt írás: Ivor A. Richards: The Philosophy of Rhetoric, 1936). tulajdonképpen rejtett, a Jób által végzett cselekvést kifejező ige utal rá (a metaforikus állítás/predikációRicoeur 2006: 148. állítmánya nem azonos a felszíni struktúra mondatáéval!).
- B) AZ IGAZSÁG EGY SZEMÉLY.
- A felszíni struktúrában a tartalom és a hordozó is rejtett, mindkettőt a metaforizációt jelző igéből következtetjük ki: a sg. 3 masc. igealak mutatja a rejtett alanyt, amely a szövegösszefüggés alapján az igazságban azonosítható, ő a cselekvő „személy”.
- C) JÓB EGY ÖLTÖZET.
- A szöveget olvasva itt is a metafora rejtett tartalmáról és hordozójáról kell szólnunk: a bibliai héberben a sg. 1 tárgyi személyrag jelzi, hogy a beszélő Jób (tartalom) az igazság által felvett öltözetnek (hordozó) látja önmagát. - Tulajdonképpen e három háttérmetafora-mondat „tartja fenn” a 29,14a félsorában megfogalmazottakat.
b) Intertextuális vizsgálat a lexémák szintjén (például a Jób könyve, a Héber Biblia, az ókori közel-keleti irodalom kontextuskereteiben)Vö. Kövecses 2017: 54–56; l. esettanulmányban részletesen in Máthé-Farkas 2022b: 217–241.
- Például (a szemantikai inkongruenciát okozó fókuszkifejezésreAmi a fókusz, másként gyújtópont vagy metaforagóc, amelynek révén érzékeljük a metaforizációt – Fónagy (1999): 145–147. figyelve): - Jób 7,5a → Felöltözött a testem férget és porkérget (szó szerint „porgöröngyöt”) – Jób könyve.
- 2Krón 24,20 → És Isten Lelke felöltözte Zakariást – Héber Biblia.
- Ludlul bēl nēmeqi/ Hadd hódoljak a bölcsesség urának → Ártó szellem bújt belém, mintha ruhája volnék.Gilgames 181. Vö. The alû (disease demon) has clothed himself with my body as with a garment. (I Will Praise The Lord Of Wisdom [Ludlul bēl nēmeqi], II. tábla hátoldala, 6. sor.) ANET, 435. – extrabiblikus szöveg.
c) A metaforák szemantikai vizsgálataVö. Máthé-Farkas 2022b: 152–153; uő 2023a: 19–20. – Az itt végzett szemantikai elemzés mintáját l. in Az irodalomtudomány alapjai_2008-4.pdf.
- Mondattanilag khiasztikus elrendezést látunk a 14. vers első félsorában: tárgy – állítmány – alany // alany – állítmány – tárgy (az már a stilisztikai bravúr része, hogy az állítmány ugyanaz a lexéma marad, noha más alakban).
- A metaforák tartalmának és hordozójának szemémaként való megállapítása: - AZ IGAZSÁG EGY ÖLTÖZET
- Az igazság lexéma jelentései: 1. (ami) helyes, normális, megfelelő; 2. (jogi) igazság; 3. jogosság, méltányosság; 4. közösségi lojalitás; 5. igazságtétel; így: siker; 5. megszabadítás; 7. jólét.
- Szémák: (főnév, tárgy), elvont, élettelen, fogalom (tkp. általánosítás), megfelelő-lojális viszonyulás/ jogi viszonyulás, pozitív, védelem;
- kontextuális széma: (jogi) védelem;
- szeméma: közösségi lojalitás.
- Az öltözet lexéma jelentései: ruházat/ öltözet a) emberé, asszonyé, (gyűjtőnévként:) ruházat, b) gyapjú, zsák, = bőr (Jób 30,18), metaforikusan: a felhőké a tenger felett (Jób 38,9), stb.
- Szémák: (a szöveg szintjén rejtett szeméma, a háttérmetaforában: főnév, névszói állítmány), konkrét, élettelen, tárgy, emberi, védelem;
- kontextuális széma: védelem;
- szeméma: (emberi) ruházat/öltözet.
- AZ IGAZSÁG EGY SZEMÉLY. Itt a megszemélyesítés műveletét látjuk.
- JÓB EGY ÖLTÖZET.
- A Jób lexéma jelentései (röviden): Feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat (RÚF Jób 1,1; vö. 1,8; 2,3).
- Szémák: konkrét, élő, ember, közösségi lény, jogviszonyokban él, jogosságot véd (igaz)/ jogvédelemre szorul (Istennel való viszonyában);
- kontextuális széma: jogvédelem;
- szeméma: az igazságot érvényesítő Jób. - A metaforikus tartalom és hordozó szemémaként való pontosítását követően végül azok egymással való kontextusában történő szémaelemzés történik (ami tulajdonképpen a metaforák jelentésalkotásának vizsgálatát jelenti). - A) AZ IGAZSÁG EGY ÖLTÖZET.
- Az IGAZSÁG szémái: elvont, élettelen, fogalom (mint általánosítás), megfelelő- lojális/jogi viszonyulás, pozitív, védelem.
- Az ÖLTÖZET szémái: konkrét, élettelen, tárgy, emberé, védelem.