250px|bélyegkép|jobb|Rubik-kocka A Rubik-kocka háromdimenziós mechanikus logikai játék, melyet 1974-ben talált fel ifjabb Rubik Ernő. A Rubik-kocka eredeti neve a magyar kereskedelemben bűvös kocka volt. A szabadalmi leírásban a feltaláló térbeli logikai játékként nevezte meg a mechanikus, egyéni logikai játékot, amelynek célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.

Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, de csak 1977. december 31-én kapta ezt meg. Ezt követően hamarosan megjelentek nálunk az első bűvös kockák, és ezzel a játék önálló életre kelt. 1980-ban a bűvös kockát Rubik-kockára nevezték át és csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle, ami azt jelenti, hogy minden tizedik ember rendelkezett egy ilyen játékkal. Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt elterjedt és népszerűvé vált az egész világon. 1982. június 5-én volt az első, 2003 óta pedig kétévente megrendezik a Rubik-kocka-világbajnokságot. A Rubik-kockát ma a legnagyobb magyar találmányok között tartják számon.

2014. április 24-én New Yorkban a Rubik-kocka 40 éves születésnapja alkalmából kiállítás nyílt a New Jersey-i Liberty Science Centerben Beyond Rubik's Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel. A nagyszabású interaktív kiállítás, amely kilenc hónapon keresztül volt látogatható a városban, 2015-től 7 éves világkörüli útra indult.

Leírása thumb|250px|right|A kocka színezésénél Rubik Ernő a három alapszínt választotta ki elsőnek, a pirosat-kéket-sárgát, majd a másodlagos színeket a zöldet és narancssárgát, a lila helyett a fehéret választotta, úgy gondolta, a lila nem illik a kockához. A színek elrendezése is eltérő volt a ma használatostól, a fehér és a sárga egymás mellé került, mostanra viszont már az az elterjedt, hogy egymással szemben találhatóak. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Bizonyították, hogy elméletileg bármely keverés után legfeljebb 20 tekerésből kirakható, de az összetettsége miatt összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle (leírva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer; kb. 4,3·1019) eltérő állás hozható létre.

Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő – saját bevallása szerint – csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem jó játék, és így értékesíthető is. Sikerét leginkább annak köszönheti, hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad.

Működése 250px|thumb|Félig szétszedett Rubik-kocka A kocka 8 db sarokkockából, 6 oldalkockából, 12 db élkockából és egy középső elemből áll. A középső elem biztosítja az oldallapok szabad elfordulását és a kocka kohézióját.

Isten száma Már a kocka népszerűvé válásának kezdetén izgatta az embereket, vajon hány forgatásból lehet kirakni a Rubik-kockát bármilyen összekevert állásból. A probléma megoldása eleinte reménytelennek tűnt a kocka lehetséges állapotainak hatalmas számából következően. Azt az algoritmust, amely egy adott állásból a lehető legkevesebb forgatással kirakja a kockát, Isten algoritmusának nevezték el, az a forgatásszám pedig, ahány forgatásra az Isten algoritmusának legfeljebb szüksége van, Isten száma.

Az első, Isten számára becslést adó eredmény Morwen Thistlethwaite nevéhez fűződik (1981), és bizonyítja, hogy a kocka 52 forgatásból mindig kirakható. Megjegyzendő, hogy itt egy forgatás alatt (az ún. Half Turn Metric szerint) egy oldal tetszőleges elforgatását értjük, tehát a fenti jelölésben pl. f vagy f2 is egyaránt egy forgatásnak számít. Az évek folyamán újabb és újabb eredményekkel egyre csökkenteni tudták Isten számának felső határát. 1995-re Michael Reid bizonyította, hogy 29 forgatás mindig elégséges, valamint, hogy az ún. superflip állás (minden elem a helyén van, de az élek mind rossz irányba állnak) pontosan 20 forgatásból rakható ki. Isten számára így már mindössze 10 jelölt maradt. 2007-ben a Northeastern University kutatói bebizonyították, hogy Isten száma legfeljebb 26, 2008-ban pedig a Stanford Egyetem egyik matematikusa azt állította, hogy a kockát huszonöt lépésből alapállapotába lehet tekerni, ez a szám aztán 2008 júniusára Tomas Rokicki bizonyítása alapján 22-re csökkent,A Rubik-kocka legnehezebb rejtvényének nyomában 2010-ben pedig azt is bebizonyították, hogy 20-nál több lépésre soha nincs szükség, vagyis Isten száma 20.Megoldották a Rubik-kocka rejtélyét (Index, 2010. augusztus 12.)

Története

bélyegkép|250px|jobbra|Az 1981-es dán kockaforgató bajnokok thumb|250px|right|A 2007-es magyar Rubik-kocka-versenyzők. Hazatérve a belga nyílt Rubik-bajnokságról A Rubik-kockát, akkori nevén bűvös kockát, 1974 tavaszán találta fel Rubik Ernő. Az első modell, a 2×2×2-es még nem volt működőképes. A fejlesztések nyomán kialakult a végső változat, a kocka szabadalmának beadása pedig 1975. január 30-a lett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé. 1975. március 3-án Rubik Ernő odaadta a Politechnikának (a későbbi Politoys Ipari Szövetkezetnek) a kockát belföldi hasznosításra, de az ezt követő néhány hónapban a Politechnika nem foglalkozott vele. 1975. december elsején Rubik Ernő 15 napos haladékot adott a Politechnikának: ha addig sem történik érdemi lépés a kocka gyártásával kapcsolatban, visszaveszi a találmányát. Ezzel szinte párhuzamosan az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kockát, mint oktatási segédeszközt. Az események nem törték meg az alkotó kedvét, és 1977-ben 12 ezer db bűvös kocka legyártása kezdődött meg belföldre. 1977-ben megtörtént a BNV – Interplayexpo Kígyójáték prototípusának bemutatása. A kocka sikerességét bizonyítja, hogy 1978-ban elnyerte a Kulturális Minisztérium Nívódíját.

1978-ban a KONSTRUMEX bemutatta a kockát a Nürnbergi Játékvásáron, de nem sikerült az érdeklődést felkeltenie, mivel egy több száz játékot tartalmazó szekrény egyik polcán „porosodott”. 1978 decemberében dr. Laczi Tibor kezébe jutott az első bűvös kocka, aki akkoriban egy német számítástechnikai hardvereket gyártó cégnél dolgozott. Amikor visszatért Ausztriába, magával vitte a játékot, hogy bemutassa. 1975 és 1978 között 5 ezer kocka került ki belföldi értékesítésre a TRIÁL-on keresztül, ami akkor még az egyedüli belföldi kereskedelmi engedéllyel rendelkező cég volt. Először 1978-ban exportálták a kockát: 2100 db-ot. 1979. január elején Laczi 12 db bűvös kockát magával vitt Ausztriába, hogy megmutassa ismerőseinek is ezt a nagyszerű játékot. 1979 tavaszán megszületett az első 2x2x2-es modell. Laczi engedélyt kért a KONSUMEX-től, hogy hadd vigye ki a kockát a nürnbergi játékvásárra, melyre meg is kapta az engedélyt. Itt a kockát bemutatta Tom Kramernek a „Seven Towns” akkori igazgatójának. 1979. június 17-én a kockáról megjelent az első cikk az Observer című lapban, „Hatoldalú varázslat” címmel. A „bűvös kocka” önálló életre kelt. (Ez a cikk tartalmazta a kocka variációs lehetőségeinek pontos számát is.)

1979. szeptember 17-én létrejött a szerződés a "bűvös kockáról" az Ideal toy Co. és a KONSUMEX export-import cégek között. A szerződés nagy vonalakban az alábbiakat tartalmazta:

Az Ideal egyedárusítója lesz a kockának a következő országokban: USA, Anglia, Németország, Franciaország, Kanada, Ausztrália, Japán. Minimum 500 ezer darab megrendelése – plusz 500 ezer darab opcionális rendelés 1980 szeptemberéig. Folyamatosan vállalja a kocka felvásárlását. Amennyiben Magyarország nem tud elegendőt gyártani a piac számára, abban az esetben bárki mástól vásárolhat „royalty” (darab eladás utáni jutalék) fizetése ellenében. Lehetőség szerint védelmet szerez, ahol tud a kockának (itt merül fel a Rubik név, mint védjegy használata először, Sims úr által), illetve amennyiben bármely országban megszerzi a formavédelmet, az az övé marad. 1979 végéig – Magyarországon 300 ezer db bűvös kocka eladása, külföldön összesen 68 694 db bűvös kocka eladása (exportja eddig)

1980. január 10. – Rubik Ernő aláírja az Ideal toy Co-val a névhasználatról szóló szerződést, melyben jelképesen 1 USD-ért megengedi, hogy a cég az ő nevével árusítsa a kockát. Innentől beszélhetünk Rubik-kockáról.

A siker és kudarc évei

A Politoys 1980. április elejére ígérte a 2×2×2-es kocka gyártási terveit, illetve a piacra dobást az Idealnak. Április közepére 2 millió db kocka rendelése történik meg június 30-i teljesítéssel (ez ekkor a magyar gyártáskapacitás számára, nemhogy a Politoys számára lehetetlen). 1980. május 13-án a Politoys bankkölcsönért folyamodik a Magyar Nemzeti Bankhoz.

1980. május – A Politoys (Manczúr Ferenc) letiltja a „Bűvös kocka” című könyv megjelenését, mely csak később 1981 végén jelenhet meg. (Az indok szerint a megoldás megjelenése árt a kocka eladásának.) 1980. augusztus 15. – A Politoys (Manczúr Ferenc) letiltja Rubik Ernő Japánba utazását a szerződésükre hivatkozva: mondván az veszélyezteti a tervszerű bel- és külföldi értékesítést. 1980. szeptember – A 2×2×2 szabadalmának beadása. (Ekkor már gyártják Tajvanon a hamisítványt.) 1980. október – A kockát már 16 országban árusítják. 1980. november – Ekkorra ígérte a Politoys először a Kígyójáték sorozatgyártásának megkezdését. 1980. december 30. – Az MNB folyósítja a Bankkölcsönt, de ezt 1980. december 31. 10 óráig el kell költenie a Politoysnak (kevesebb mint 1 nap alatt). 1980 – A TRIÁL ebben az évben elad 1 millió kockát, és 1981-re is rendel ugyanennyit. (Ez azért kimagasló, mert ebben az időszakban az is csoda volt, ha egy termékből akár 50 ezer darabot el lehetett adni hazánkban.) Az ARXON cég összesen 4 millió darab Rubik-kockát ad el az NSZK-ban. Az év játéka több országban is. Tom Kramer figyelmeztet, hogy egyre több kockahamisítvány jelent, illetve jelenik majd meg, ami ellen szükséges lenne fellépni. A Politoys összesen 4 millió kockát gyárt ebben az évben. 1981. február – A Politoys ekkorra ígéri másodszor a Kígyójáték gyártásának elindulását. 1981 eleje – A Politoystól Manczúr Ferenc önkényesen próbálja levédetni a kockát, illetve a Rubik nevet több országban is. (Ez a lépés korábban anyagi problémák miatt elmaradt.) 1981. április – II. bankkölcsön igénylése az MNB-től további fejlesztésre. Ezúttal a Politoys biztosra akar menni, 204 millió forintot igényel. 1981. június 30. – A Politoys ekkorra ígér 50 ezer kígyójátékot legyártani. 1981. július 1. – A Politoys tiltott külkereskedelmi tevékenységgel vádolja meg Rubik Ernőt azért, mert kijárt külföldre népszerűsíteni a kockát. 1981 közepe – 1,6 millió „távol-keleti” kocka felvásárlása a Politoys által, majd nagy részük eredetiként való árusítása / exportja (később ezért még jobban elmérgesedik a helyzet az Ideal és a Politoys, illetve az Arxon és a Politoys között). 1981. szeptember 15. – október 1. Új „kapitalista” gépek üzembe helyezése a Politoysnál. 1981. november – Megérkezik a II. bankkölcsön. Ekkor már 2,5 millió kocka áll raktáron. A kocka-könyvek a bestseller listák élére kerülnek világszerte, és sokáig ott is maradnak.