Göllner János (id.) (Désakna, 1871. január 2.– Budapest, 1942. január 28.) okl. mérnök, gépész-műszaki tanár, a kolozsvári, majd a debrecen-pallagi Gazdasági Akadémián, az 1921-ben működését megkezdő debreceni Orvostudományi karon, később az összevont természettudományi képzésben a fizika tárgy tanára. Szépírói munkásságát Galambos János álnéven jegyezte.
Származása, tanulmányai A három (négy), tudós, mezőgazdaságot oktató tanárokból okból álló nemzedéket felölelő Göllner-Dohy család első jeles mezőgazdász generációjának képviselője. Édesapja bányamérnök volt, apja korai halálát követően nagynénje nevelte. A gimnáziumot Nagyszebenben végezte, szépirodalmi vonzalma mellett a műszaki pálya iránti érdeklődése (a geometria is érdekelte) megmutatkozott, melyet Kolbai Károly mezőgazdász édesapja keltett fel benne már középiskolai tanulmányai során. A Pesti Királyi József Műegyetem mérnöki (kultúrmérnöki) karára iratkozott be, majd szerzett okleveles mérnöki diplomát.
Életpályája Végzését követően (1898) az Esterházy uradalomban, Tatán két évig uradalmi mérnökként dolgozott. Kolozsváron a Gazdasági Akadémia 1900-ban műszaki tanszéket szervezett, amelyet Göllner sikerrel pályázott meg, és állami szolgálatba lépett. Kolozsvárott élt, 1920-ig ott dolgozott. A kolozsvári évei alatt a tangazdaság majorjának tervezését végzi, illetve a vetőmagvizsgáló építését ellenőrzi. Meteorológiai állomást is vezetett Kolozsvárott. A Kis-Szamoson átívelő gyaloghíd (1902) tervezőjének személye ugyan bizonytalan, de egyes állítások szerint Göllner ebben is részt vállalt.N.N. (1985): Hajdú-Bihari Napló, 1985. augusztus 31. 17 évf.204.sz. cit.: Surányi, 2007.
1902-ben megnősült, felesége dobay Dobay Olga.Dobay Olga 252-253.o. in Bozzay Margit (1931): Magyar asszonyok könyve. https://mek.oszk.hu/14100/14181/ Gyermekük, az 1905-ben született (ifj.) Göllner János (1944-ben változtatta apai nagyanyja után Dohyra, és Dohy (Göllner) János néven vált növénypatológussá, a növénykórtan tanárává, először Debrecenben, majd 1954-től Magyaróváron, ahol karrierjét azonban az ’56-os forradalom utáni terrorja törte ketté.
Göllner János a román mellett angol, német és francia nyelven is jól beszélt. Trianon tragédiáját követően a család Debrecenbe költözött, ahol a debrecen-pallagi Gazdasági Akadémián 1920. augusztustától 14 éven át a mezőgazdasági gépészetet, földméréstant, rajzot, fizikát, valamint gazdasági építéstant tanított ifj. Sporzon Pál és Erdei János (1892–1990, magyar mezőgazdász, gépészmérnök) munkatársainak segítségével, a műszaki tanszék vezetőjeként. Az 1930-as évek elejétől a géptan oktatását átadta Erdei Jánosnak. Egy 1928. évi rendelet a gazdasági akadémiák számára a műszaki tanszékek felállítását kötelezővé tette, amely keretei között építészeti és géptani ismereteket nyújtottak a hallgatóknak, főtárgyként. A melléktárgyak sorába tartozott a fizika, a földméréstan és az éghajlattan. E tanszék élén állt Göllner János csaknem másfél évtizedig.
A Gazdasági Akadémia megalakulását (1868) követően, a 20. század elején az állami egyetem létesítéséért folyó erőfeszítések Debrecenben is megindultak, rendkívül szerteágazó érdekkülönbségek küzdelmei mellett. Ennek során az vált mértékadóvá, hogy ki mennyit hajlandó áldozni érte (a Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen városa, illetve az állam költségvállalásai)? A városi egyetemi bizottság előterjesztése alapján a közgyűlés 1908. március 26-án hozott határozatával kimondta, hogy a város a teljes, négykarú egyetem felállítására átadja a javaslatban megjelölt, vagy más alkalmas területet, a városi közkórházat és a bábaiskolát.Mudrák József (2012): Egyetemalapítási tervek és a Debreceni Tudományegyetem megalakulása. 41-55.o. In: A Debreceni Egyetem története 1912–2012. E-Book. (Orosz I. és ifj. Barta János szerk.) Debreceni Egyetem Kiadó (DU Press), Debrecen. 576 pp. – megbízatása segítette elő.Kapusz Nándor – ifj. Barta János (2012): V. Az Orvostudományi Kar. A megalakulástól az egyetem szétdarabolásáig (1914–1949/1950). 210.o. In: A Debreceni Egyetem története 1912–2012. E-Book. (Orosz I. és ifj. Barta János szerk.) DU Press 576 pp. A Debreceni Egyetem jogelődjének, a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem központi épületének alapkő-letételi ünnepségét 1927. június 3-án tartották, és 1932-ben avatták fel. Eredetileg ‒ a Kolozsvári Egyetem mintájára ‒ matematikai és természettudományi kart is terveztek, de ez akkor nem valósult meg. Felépítésében kulcsszerepet játszott gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. A természettudományi tárgyakat általában a bölcsészettudományi kar keretében oktatták, kivételt jelentett a fizika. A Bölcsészettudományi karon belül nem hoztak létre önálló fizikai intézetet, hanem csak az Orvostudományi karon. A kis létszámú matematika‒fizika és kémia‒fizika szakos évfolyamok hallgatói az orvostanhallgatók kurzusaival összevonva hallgatták a fizikát a Pallagi Gazdasági Akadémia Műszaki tanszékén.Sólyom J. (szerk., 2021): A két világháború közötti helyzet. In: A Fizika Magyarországon 1945 és 1959 között. A fizikai kutatás és egyetemi oktatás újjászervezése. Budapest. 208. o. file:///H:/Wikipedia/G%C3%B6llner-I-J%C3%A1nos-1871-1942/Fizika_1945-1959_2021_szeptember.pdf
Göllner, mint az agrárműszaki tanszék irányítója az ismeretek terjesztésében is szerepet játszott: a Debreceni Szemlében (1927-1944)Korompai Gáborné: Debreceni Szemle 1927-1944. 1925. novemberétől önálló rovatot vezet Pipaszónál címmel. Ebben a rovatban ütköztette a haladó és a maradi gazdák között fennálló szakmai kérdésekben az állásfoglalásait: felhívta a figyelmet az őszi szántás, tarlóhántás fontosságára, az istállóépítés, trágyatelepek létesítésére, a zöldtrágyázás, takarmánykezelés kérdéseire, az erőgépek szerkezeti ismereteire. 1926-ban Debrecenben rendezték meg az első országos legelő-rétgazdálkodási és takarmánytermesztési kiállítást, ahol népszerű formában hívta fel a figyelmet a füves területek ápolására, a gyomirtásra, felülvetésre, a fásítás fontosságára, a szakaszos legeltetés előnyeire. A kormányzó a földművelésügyi miniszter előterjesztésére Göllner János gazdasági akadémiai segédtanárt 1938-ban gazdasági akadémiai rendkívüli tanárrá nevezte ki.Pesti Napló, 1938. július (89. évfolyam, 123–149. szám)1938-07-12 / 132. szám 10. old. Göllner János 1938-ban Pestre költözött, és ott hunyt el 1942. január 28-án, életének 72. évében. Hamvai azonban a debreceni Köztemetőben nyugosznak.Az [email protected] 2025.03.12-én kelt válasz e-mail levele, fotója és a térképrajz szerint "A sírhely X tábla 4 Sor 112. sír, 2030.12.31 ig meg is van váltva." A fehér márvány kereszt fejtáblán fekete márványon Göllner János 1871-1943. Ugyanolyan, de különálló sírhely, mellette balra: "Göllner Jánosné 1876-1937" bélyegkép|Az építő kisgazda - Göllner János könyve (1936)
Főbb szakmai munkássága Rádiós Gazdasági Előadások. A gépek jelentősége a mezőgazdaságban. 25. füzet 9. évf. mell. 1/25. Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium Kiadása (1928) Mezőgazdasági traktorok szerkezete és kezelése. Böhm Ferenc Könyvkiadó, Debrecen. 194 o. (1928, Erdei János társszerzővel) Miniszteri felkérésre készítette el az Építő kisgazda c. könyvét, amely a kissé későn meginduló kisgazdálkodás színvonalának föllendítését célozta meg – sok más szakkönyv közreadása mellett. Sorozat: A magyar királyi földművelésügyi Minisztérium gazdasági szakkönyvei (33. sz., 1936) Kiadó: M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium, Budapest. Nyomtatta a "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. 57 fekete-fehér ábrával illusztrálva. 135 o. Földméréstan c. főiskolai tankönyvnek szánt, 20 ív terjedelmű előkészületben lévő munkája elpusztult.
Göllner szépírói tevékenysége Göllner János műszaki érdeklődése mellett a szépirodalom iránti fogékonyságát jelzi az a munkásság, melyet – Galambos János írói álnév alatt ugyan – de különböző alkotásokban jelentetett meg.
1915: Vérszerződés címmel drámát írt, melyet 1916-ban a Nagyváradi Színház be is mutatott. Jóllehet maga ugyan nem volt székely ember, de érdeklődése, szeretete a Székelyföld iránt a gyermekkori nyaralások emlékei között írásaiból is kitűnnek. 1940: A Jancsi c. kisregénye Pécsett jelent meg. 1941: Az Elemér köve című, pompás székely nyelven írt, nagyértékű, hosszabb novellája székely népmese tárgyú, amely Szegeden jelent meg (Hargitaváralja könyvei XV.).Hargitaváralja. Az erdélyiek tudományos, szépirodalmi és társadalmi folyóirata.Hargitaváralja. Tudományos, szépirodalmi és társadalmi hetilap. A szegedi Hargitaváralja jelképes székely község hivatalos közlönye. Szerk.: Cs[íkszentgyörgyi] Jósa János. Szeged, 1936. augusztus – 1944. június. In: Hermann Gusztáv Mihály: Székelység – A Székelység. Két lap, két szerkesztõ, két világ. História. 2014: 6. 69-74.o.
Talán az sem véletlen, hogy feleségét, a csíkszentmártoni születésű (1879 /?/ ) dobay Dobay Olga költő és írónőt, újságírót és zenetörténészt, a Magyar Újságírók Szövetségének tagját (MÚOSZ) is számon tartják a Petőfi Irodalmi Múzeum adattárában. Dobay Olga előbb zenei pályára készült, a kolozsvári konzervatóriumban hegedű tanszakot végzett, később tért át érdeklődése az irodalomra. Első versei az Új Időkben jelentek meg, később az erdélyi lapokon kívül több budapesti lapban is közölt. Versei mellett zenetörténeti és néprajzi tanulmányokat is írt. Kötetei: Csak ez maradt…(Budapest,1938.); Jákob kútjánál (Budapest, 1943.). Kéziratban maradt csak meg Göllner János okl. mérnök, ny. gazd. akadémiai r. tanár a Nagytétel, és a Világtalanul című munkája, mintahogy befejezetlen maradt a Tudósasszony, tudósember címmel írt eredeti gyűjtése is.
Neve ugyan nem volt székely, de lelke, szíve, szeretete, munkája azzá tették. Emellett a szerénység és a lelki finomság ritka mintaképe volt. Ahogy a Hargitaváralja irodalmi lap 1942-ben megemlékezik haláláról, Göllner János rendszeresen írt a lapjukba és a Székely Lexikon összeállításában is tevékeny részt vállalt.N.N. (1942): Göllner János halálára. Hargitaváralja, 1942. Szeged.
Jegyzetek
Források Surányi Béla (2007): Irodalomtól a mezőgazdaságig. Göllner János (1871-1942). 75-78. In: Emberek, művek, események. Tallózás Debrecen agrármúltjában. Debreceni Egyetem Kiadó, Debrecen. 212 o. Göllner János halálára. Hargitaváralja, 1942. Szeged.
Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Magyar fizikatanárok Kategória:Magyar írók Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:A Debreceni köztemetőben eltemetett személyek