Ernesto Sabato argentin regényíró, esszéista, festő és fizikus. A BBC szerint „elnyerte a latin-amerikai irodalom legrangosabb díjait”, és „nagy befolyással bírt az irodalmi életben egész Latin-Amerikában”. Halálakor az El País az „argentin irodalom utolsó klasszikus írójának” nevezte.
Sabato megkülönböztető jegye volt a kopasz fejbőr és a kefebajusz, színezett szemüveget és nyitott nyakú inget viselt. Rojasban született, egy Buenos Aires tartománybeli kisvárosban. A Colegio Nacional de La Platában kezdte meg tanulmányait. Ezután fizikát tanult az Universidad Nacional de La Plata egyetemen, ahol doktori fokozatot szerzett. Ezután a párizsi Sorbonne-ra járt, és a Curie Intézetben dolgozott. A második világháború után elvesztette érdeklődését a tudomány iránt, és írni kezdett.
Sabato életműve három regényt tartalmaz: El Túnel (1948), Sobre héroes y tumbas (1961) és Abaddón el exterminador (1974). Az elsőt a kritikusok már megjelenésekor elismeréssel fogadták, többek között Albert Camus és Thomas Mann írótársak. A másodikat a mesterművének tartják, bár majdnem elégette, mint sok más művét. Sabato esszéi olyan különböző témákat érintenek, mint a metafizika, a politika és a tangó. Írásaiért számos nemzetközi díjat kapott, többek között a Miguel de Cervantes-díjat (Spanyolország), a Becsületrendet (Franciaország), a Jeruzsálem-díjat (Izrael) és a Prix du Meilleur Livre Étranger-t (Franciaország).
Raúl Alfonsín elnök felkérésére ő elnökölte a CONADEP-bizottságot, amely az 1970-es évek piszkos háborúja során eltűntek sorsát vizsgálta.A piszkos háború (spanyolul: Guerra sucia) az argentin katonai junta vagy polgári-katonai diktatúra (spanyolul: dictadura cívico-militar de Argentina) által használt elnevezés az 1974 és 1983 között Argentínában folytatott államterrorizmus időszakában. A vizsgálat eredményét 1984-ben Nunca Más (Soha többé) címmel tették közzé.
Életrajza Korai évek Ernesto Sabato a Buenos Aires tartománybeli Rojasban született Francesco Sabato és Giovanna Maria Ferrari, calabriai olasz bevándorlók fiaként. Apja Fuscaldóból származott, anyja pedig arbëreshë (albán kisebbség Olaszországban) volt San Martino di Finitából."Juana María Ferrari, de ascendencia italiana y albanesa. Francisco Sabato, de origen italiano" Ő volt a tizedik a 11 gyermek közül. Mivel kilencedik testvére halála után született, az Ernesto nevet kapta ő is.Antes del fin, Ernesto Sabato; Capítulo I,
1924-ben Rojasban fejezte be az általános iskolát, majd La Plata városában telepedett le, hogy középiskolai tanulmányait a Colegio Nacional de La Plata iskolában folytassa. Itt ismerkedett meg Pedro Henríquez Ureña professzorral,Pedro Henríquez Ureña (1884. június 29. – 1946. május 11.) dominikai esszéista, filozófus, humanista, filológus és irodalomkritikus. aki írói pályafutásának korai inspirálója volt.Diario La Nación: Evocan a Pedro Henríquez Ureña, gran humanista dominicano 1929-ben kezdte meg a főiskolát, az Universidad Nacional de La Plata fizika-matematika szakára járt.
Aktív tagja volt a Reforma UniversitariaAz 1918-as argentin egyetemi reform az egyetemek általános modernizációját és demokratizálódását jelentette. mozgalomnak, 1933-ban – kommunista eszméket valló – „Insurrexit csoportot” alapított többek között Héctor P. Agostival, Ángel Hurtado de Mendozával és Paulino González Alberdivel együtt.
1933-ban a Federación Juvenil Comunista (Kommunista Ifjúsági Szövetség) főtitkárává választották.Biografía de Ernesto Sabato en Autores de Argentina. Egy marxizmusról szóló előadáson megismerkedett a 17 éves Matilde Kusminsky Richterrel, aki elhagyta a szülői házat, hogy Sabatoval éljen.Homenaje de Matilde a Sabato.
1934-ben kezdett kételkedni a kommunizmusban és Sztálin rendszerében. Az Argentin Kommunista Párt, amely ezt észrevette, két évre a Nemzetközi Lenin Iskolába küldte.A Nemzetközi Lenin Iskola (oroszul: Международная Ленинская школа) a Kommunista Internacionálé által 1926 májusától 1938 májusáig Moszkvában, a Szovjetunióban működtetett hivatalos képzőiskola volt. Sabato szerint „ez egy olyan hely volt, ahol vagy meggyógyultál, vagy gulágon vagy pszichiátrián végezted”.Cronología de Ernesto Sabato. Mielőtt Moszkvába érkezett volna, az Argentin Kommunista Párt küldöttjeként Brüsszelbe utazott a „Fasizmus és a háború elleni kongresszusra”. Ott, miután félt, hogy nem tér vissza Moszkvából, otthagyta a kongresszust, és Párizsba menekült. Itt írta első regényét: La Fuente Muda, amely kiadatlan maradt. Miután visszatért Buenos Airesbe, 1936-ban feleségül vette Matilde Kusminsky Richtert.
Tudományos évei 1938-ban az Universidad Nacional de La Platán fizikából doktorált. Bernardo Houssay-nak köszönhetően kutatói ösztöndíjat kapott a párizsi Curie Intézetben az atomsugárzással kapcsolatban. 1938. május 25-én megszületett Jorge Federico Sabato, első fia. Franciaországban tartózkodása alatt kapcsolatba került a szürrealista mozgalommal, többek között Óscar Domínguez, Benjamin Péret, Roberto Matta Echaurren és Esteban Francés műveit tanulmányozta. Ez nagy hatással volt későbbi írói munkásságára.
1939-ben átkerült a Massachusetts Institute of Technology-hoz. Egyszer 1940-ben visszatért Argentínába azzal a szándékkal, hogy maga mögött hagyja a fizikát. Sabato azonban az ösztöndíjáért felelősök iránti kötelezettségét teljesítve elkezdett tanítani az Universidad de La Platán a mérnöki felvételi, valamint a relativitáselmélet és a kvantummechanika posztgraduális képzésen. 1943-ban egy „egzisztenciális válság” miatt végleg otthagyta a tudományt, hogy főállású író és festő legyen.
1945-ben megszületett második fia, Mario Sábato.Mario Sábato (1945. február 15. – 2023. június 3.) argentin filmrendező és forgatókönyvíró.
Írói karrier
1941-ben Sabato első irodalmi művét, egy cikket Adolfo Bioy Casares La invención de Morel című művéről a La Plata-i Teseo című folyóiratban publikálta. Pedro Henríquez Ureñával közösen szintén közreműködött a neves Sur magazinban.
1942-ben a Sur magazinnál dolgozott, ahol könyveket bírált, a „Calendario” rovat vezetője lett, és részt vett a Sur nº 94-ben megjelent „Desagravio a Borges”-ben. Cikkei jelentek meg a La Naciónban, valamint George Gamow A Nap születése és halála című művének fordítása. A következő évben kiadta Bertrand Russell A relativitáselmélet ABC-je fordítását.
1945-ben jelent meg első könyve, az Uno y el Universo, amely a tudomány látszólagos erkölcsi semlegességét bíráló és a technológiai társadalmak dehumanizációs folyamataira figyelmeztető esszé-sorozat; idővel a libertárius és humanista álláspont felé fordult. Ugyanebben az évben Buenos Aires önkormányzata díjjal jutalmazta könyvéért, valamint a Sociedad Argentina de Escritores díszpálcáját.
1948-ban, miután több Buenos Aires-i szerkesztő visszautasította, Sabato a Surban adta ki első, El túnel című, egyes szám első személyben elbeszélt lélektani regényét. Az egzisztencialista keretbe foglalt regényt Albert Camus lelkes kritikával fogadta, és a Gallimard kiadta a francia fordítást. A könyvet több mint 10 nyelvre fordították leBiografía de Ernesto Sabato en Solo Argentina , másoknak is tetszett a könyv, többek között Thomas Mannnak.
A francia irodalmi szakma Sabato Abaddon, el Exterminador (A sötétség angyala) című könyvét 1976 legjobb külföldi könyvének választotta.
Legidősebb fia, Jorge 1995. február 10-én, 56 éves korában autóbalesetben meghalt. 1998-ban Sabato felesége is meghalt.
1999-ben eredeti argentin állampolgársága mellett olasz állampolgárságot is szerzett.
Sabato 2011. április 30-án halt meg Santos Lugaresben, két hónappal a 100. születésnapja előtt.Murió Ernesto Sábato InfoBae, April 30, 2011 Murio Ernesto Sábato Clarín, April 30, 2011 Halálát hörghurut okozta, társa és munkatársa, Elvira González Fraga szerint. Az El Mundo című spanyol lap szerint ő volt „az utolsó túlélő argentin író, nagy Í-betűvel”.
Művei Regények 1948: El túnel 1961: Sobre héroes y tumbas 1974: Abaddón el exterminador
Magyarul megjelent Az alagút. Regény (El túnel) – Európa, Budapest, 1987 (Modern könyvtár) · · fordította: Szőnyi Ferenc
Tiszteletadás 2019. június 24-én, Sábato 108. születésnapján egy Google doodle-lal tisztelegtek előtte.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1911-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Olasz származású argentinok Kategória:Argentin költők, írók Kategória:A Becsületrend lovagjai