alt=|bélyegkép|300x300px|Credo Citadell 4-es jelzéssel Pécs tömegközlekedését 2012 óta a városi tulajdonú Tüke Busz Zrt. autóbuszai biztosítják. 47 éven keresztül villamosforgalom is létezett, ám 1960-tól kizárólag autóbuszokat vehetnek igénybe az utazók. Az egyre növekvő gépkocsi-forgalom miatt sürgetővé vált egy korszerűbb városrendezési terv.
Történelem A pécsi villamos története
A villamost Pécsett nem előzte meg sem ló-, sem gőzvasút. A villamosközlekedés 1913. október 20-án indult meg három vonalon. 1960-ban a korszerűtlennek ítélt villamosközlekedést felszámolták, szerepét az autóbusz vette át.
A pécsi autóbuszjárat története bélyegkép|300px|balra|Autóbusz a pécsi temetőnél
1926. augusztus 19-én indult el az első pécsi autóbuszjárat. Ekkor a város címerével díszített, 2 darab 47 lóerős, 25 bőrüléssel ellátott Renault gyártmányú busz (karosszériája Varga Gyula kocsigyártó pécsi karosszéria-műhelyében készült el) állt szolgálatba a Széchenyi tér és a központi temető közötti útvonalon. A menetrend szerinti közlekedés üzemideje reggel 6 óra 45 perctől este fél nyolcig tartott. Az autóbuszok minden egynegyed és háromnegyed órában indultak a Széchenyi térről, végállomásukról pedig minden fél és egész órakor indultak vissza.Trebbin Ágost: Pécsi Színek és hangulatok, Várostörténeti barangolások. Pécs. 2006 A pécsi közönség hamar megszerette a villamosnál jóval gyorsabb és kényelmesebb autóbuszokat. 1926-ban még csak kevesen gondolták úgy, hogy az autóbusz-közlekedés beindítása a villamosok végóráit fogja majd jelenteni.
Pécsett a jelenlegi autóbuszflotta vegyes képet mutat. A korszerűbb típusok főleg a belvárosban közlekednek, a külvárosi és a kevésbé sűrű járatokon előfordulnak régebbi kocsik. A buszok oldalán, mint hasonló nagyvárosokban, hatalmas reklámok vonják magukra a közlekedők figyelmét.
A gépkocsi-közlekedés kezdetei Pécsett Pécs kanyargós, szűk utcáit lassan száz éve járja gépkocsi, mégpedig a postaforgalom jóvoltából. A korabeli újságok feljegyezték, hogy az első két postakocsit 1910. március 25-én hozták le Budapestről Pécsre. A csomagokat amúgy még lovas kocsi kézbesítette, a leveleket triciklivel hordták ki a postások. Az 1910-es években a városban még nagy újdonság volt a gépkocsi. A város jómódúbb polgárai akkoriban még fiákerekkel és konflisokkal közlekedtek.
A bányászjáratok Pécs városa sokáig a szén- és uránbányáiról volt nevezetes. A szomszédos Komlóval együtt a Mecsek hegyvidékén három nagyobb szénbányászati terület üzemelt: a pécsbányai (András-akna, Széchenyi-akna), a mecsekszabolcsi (Béke-akna, majd István-akna) és a vasasi.
A második világháború előtt csak a pécsbányai rész tartozott Pécshez. Autóbusz ide már 1929-től járt. Buszjárat a község határát érintve 1939-től volt. Vasas szintén önálló község volt, buszközlekedés ide nem volt. A háború előtt nem volt jellemző a bányászok busszal való eljuttatása a munkahelyükre. A bányász kolóniák a bányaüzemek közelében létesültek, így a bányászok a munkahelyüket gyalog közelítették meg. A világégést követően Pécs környékén a bányaüzemekben a kitermelést jelentősen növelték, új aknákat nyitottak. A szocialista munkaverseny keretében minden évben fokozták a kitermelést. Egyre több embernek adott munkát a bányászat. 1956-tól a Petőfi-aknai vonalon, majd 1957-től a Hősök terei járat meghosszabbításaként István- és Béke-aknai vonalon is megindul a menetrend szerinti személyszállítás. Az 1960-ban bevezetett új menetrend a bányaüzemek felé gyakori követésű és sokféle útvonalú járatokat tartalmazott.
1964 augusztusában Béke-aknán befejeződött a termelés és Széchenyi-aknára helyeződött át a munka. 1969 októberétől a Budai állomásról indult a bányászjáratok nagy része, kivéve a pécsbányai járatokat, ezek a Főpályaudvarról indultak. Majd a hetvenes évek elejétől megindult az M12-es közvetlen járat Újmecsekalja (ma Uránváros) és István-akna között. A nyolcvanas évek elejétől Lvov-kertváros (1991-től Megyer) kiépülésével erről a városrészből is indult munkásjárat az István-aknára (M12X és M12Y). Ekkorra tehető Petőfi-aknán a termelés felfutása és ide is M-es járatokat indultak: M14, Újmecsekalja–Petőfi-akna, M14A és M14B, Nevelési Központ – Petőfi-akna.
A kilencvenes évek első felében, több ütemben összevonták, majd megszüntették a bányászjáratokat (M83, M85, M86, M87 és M88 megszűnés: 1991, M82 és M84 megszűnés: 1995. június).
Pécs környékén, Kővágószőlős határában, 1954-ben próbafúrások alkalmával uránércet találtak. Az 1957-től már az első üzemben beindult a kitermelés. A munkások szállítását eleinte a helyi közlekedési cég (PKV) végezte, de eszköz híján az AKÖV-nek adta át a feladatot és mindvégig a távolsági üzem végezte azt. Az urán kitermelésében ugyanúgy, mint a szénnél az 1970-es években volt tapasztalható egy nagy arányú termelés felfutás, amely az 1980-as évek közepén tetőzött, majd a rendszerváltás után hanyatlani kezdett. Pécsett és környékén gyakorlatilag 1995-ben megszűnt a szén- és az uránbányászat. Ez alól csak a pécsbányai külfejtés a kivétel napjainkban, itt feketeszenet termelnek ki.
Pécsi Közlekedési Zrt. 1993-ban vált ki a Pannon Volánból a Pécsi Tömegközlekedési Rt. néven a helyi közlekedést biztosító üzletág. A flotta ekkor 50 db Ikarus 260-as szóló, 106 db 280-as és 3 db 284-es csuklós járműből, valamint két 415-ös prototípusból állt. Még 1993 telén érkezett 10 új 415-ös, 1994-ben 4 db 280-as, 1995-ben 10 újabb 415-ös, 5 db 435-ös és egy 260-as, majd 1996-ban egy 246-os – ez utóbbi a legfiatalabb pécsi Ikarus. A következő buszvásárlásra 1999-ig kellett várni, amikor 2 szóló és 20 csuklós Mercedes-Benz Conecto O345 érkezett, innentől 2006-ig összesen 23 szóló és 64 csuklós Conecto, 5 alacsonypadlós szóló Mercedes-Benz Citaro és egy Mercedes-Benz Vario midibusz érkezett, Magyarországon az elsők között indult be Pécsett a mozgáskorlátozottak tömegközlekedésének biztosítása.
2002-ben a korábbi tulajdonosi szerkezet átalakítása után a cég Pécs Megyei Jogú Város tulajdonába került. 2003-ban a neve Pécsi Közlekedési Rt.-vé alakult, innentől kezdve a korábbi kék-fehér helyett kék-sárga színű autóbuszok érkeztek. 2006 után az éves Mercedes-vásárlások abbamaradtak, és a cég több buszt nem is vásárolt.
A pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. 51 és a Mecsekbusz Kft. 49 százalékos tulajdonában lévő PK Zrt. 2009. január 20-án 2,2 milliárd forint plusz áfáért eladta mintegy 150 buszból álló járműparkját a PK Zrt. és az LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek, majd rögtön 148 busz tízéves bérletére kötöttek szerződést – évi 2,1 milliárd forint bérleti díjért – úgy, hogy előre kifizettek 2 milliárd forintot, úgynevezett rendelkezésre állási díj gyanánt.www.origo.hu Nyomoznak az eladott városi buszok miatt Pécsett, 2009. június 22., olvasva:2009. június 23.
A PK Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé majdnem 800 millió forintos tartozást halmozott fel (443 millió forint be nem fizetett áfa, ezért további 221 milliós bírság és 100 millió forint feletti késedelmi pótlék), valamint további 200 millió forint körüli összegű hiteltartozása is felgyülemlett.
Szolgáltató A város gazdasági bizottsága 2012 februárjában kidolgozott javaslata alapján a közösségi közlekedést a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Tüke Busz Zrt. vette át, az előterjesztést egy hónappal később a közgyűlés is elfogadta. A Tüke Busz Zrt. a város Uránváros nevű részén üzemelteti a városrész nevét viselő autóbusz-állomását, mely a Siklósi városrészben, a vasútállomás előtt elhelyezkedő Főpályaudvar autóbusz-megállóhellyel, a Budai Állomással és a Kertvárossal együtt a helyi tömegközlekedés legfontosabb terminálja.
2012 októberében a város új tömegközlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. a Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesülettel karöltve egy hosszú autóbuszvonalakból álló, a kényszerű átszállások számát mintegy harmadával csökkentő hálózat bevezetését helyezte előtérbe. A járatreform a 2014 februári menetrend-váltással lépett életbe. A peremterületek lakossága kényelmesebben, átszállás nélkül juthat el a belvárosba, így a város centrális jellegét erősítve, legfeljebb egy átszállással el lehet jutni Pécs egyik végéből a másikba. Az intézkedés jelentős nemzetgazdasági és helyi szinten is érvényesülő megtakarítást ért el, továbbá hozzájárult az utasszám tendenciózus növekedéséhez.
Járműpark alt=|bélyegkép|300x300px|Volvo 7900A 2A jelzéssel A Tüke Busz Zrt. járműállományaGyártmányTípusBeszerzésHajtóanyag2022December 31-ei állapotnak megfelelően. 2023202420252026MercedesO 345 Gcsuklós1999–2006dízel2020191919E Citaroszóló2022elektromos08888CredoC12szóló2013dízel88800E12szóló2013dízel11100VolvoAlfa Cívis 18csuklós2026dízel000057700szóló2015dízel72706968687700Acsuklós2015dízel38383838387900Acsuklós2014dízel55555BYDK9UB-DWszóló2020elektromos1010101010Összesen154160158148152
Vonalak Nappali vonalak thumb|300px|Pécs nyári útvonalhálózata 2014-ben thumb|300px|Pécs őszi útvonalhálózata 2014-ben alt=|bélyegkép|300x300px|Volvo 7700 a Főpályaudvaron alt=|bélyegkép|300x300px|Van Hool midi busz a 44-es járaton 1: Uránváros – Csontváry utca – Uránváros 2: Uránváros – Árkád – Mecsekszabolcs 2A: Uránváros – Árkád – Fehérhegy (–Hősök tere forduló) 3: Kertváros – Sarolta utca – Ipar utca – Árkád – Sarolta utca – Kertváros 3E: Kertváros – Főpályaudvar (gyorsjárat) 4: Uránváros – Árkád – Hősök tere forduló / Árpádtető / Gesztenyés / István-akna / Széchenyi-akna 4Y: Uránváros – Árkád – Újhegy 6: Kertváros – Krisztina tér – Ipar utca – Árkád – Krisztina tér – Kertváros 7: Főpályaudvar – Árkád – Csontváry utca – Malomvölgyi út 7Y: Főpályaudvar – Árkád – Csontváry utca – Málom – Malomvölgyi út 8: Fagyöngy utca – Krisztina tér – Ipar utca – Árkád – Krisztina tér – Fagyöngy utca 12: Budai Állomás – Hősök tere – István-akna 13: Főpályaudvar – Árkád – Budai Állomás – Hird, Harangláb utca 13E: Főpályaudvar – Hird, Harangláb utca (gyorsjárat) 13Y: Főpályaudvar – Árkád – Budai Állomás – Somogy – Hird, Harangláb utca 14: Főpályaudvar – Árkád – Budai Állomás – Petőfi-akna 14Y: Főpályaudvar – Árkád – Budai Állomás – Somogy – Petőfi-akna 15: Főpályaudvar – Árkád – Budai Állomás – Somogy – István-akna 16: Budai Állomás – Finn utca 17: Budai Állomás – Finn utca – Francia utca 20: Főpályaudvar – Árkád, autóbusz-állomás (– Finn utca / Alexandra / Francia utca) – Hőerőmű 21: Uránváros – Árkád, autóbusz-állomás (– Finn utca / Alexandra / Francia utca) – Baromfifeldolgozó 21A: Uránváros – Árkád, autóbusz-állomás – Hőerőmű 22: (Fagyöngy utca –) Kertváros – Autóbusz-állomás – Uránváros – Nagydeindol 23: (Fagyöngy utca –) Kertváros – Autóbusz-állomás – Uránváros – Deindol 23Y: (Fagyöngy utca –) Kertváros – Autóbusz-állomás – Uránváros – Deindol – Nagydeindol 24: (Fagyöngy utca –) Kertváros – Autóbusz-állomás – Uránváros – Mecsekszentkút 25: Budai Állomás – Árkád – Uránváros – Benczúr Gyula utca 25A: Uránváros – Bázis út / Tettye Forrásház 26: Budai Állomás – Árkád – Uránváros – II-es rakodó 27: Benczúr Gyula utca – Uránváros – Árkád – Gesztenyés 27Y: II-es rakodó – Benczúr Gyula utca – Uránváros – Árkád – Dózsa György utca – Gesztenyés 28: II-es rakodó – Uránváros – Árkád – Lámpásvölgy 28A: Lámpásvölgy – Árkád – Uránváros 28Y: Uránváros – Árkád – András utca – Lámpásvölgy 29: II-es rakodó – Uránváros – Árkád – Gyükés 30: Főpályaudvar – Klinikák 30Y: Kertváros – Vásártér – Főpályaudvar – Klinikák 31: Főpályaudvar – MTA-székház – Tettye, Havihegyi út 32: Főpályaudvar – MTA-székház – Főpályaudvar 32Y: Főpályaudvar – Tettye, Havihegyi út – MTA-székház – Főpályaudvar 33: Főpályaudvar – Árkád – Tettye, Havihegyi út 34: Főpályaudvar – Barbakán – Dömörkapu 34Y: Főpályaudvar – Barbakán – MTA-székház – Dömörkapu 35: Főpályaudvar – Barbakán – Misinatető 35Y: Főpályaudvar – Barbakán – MTA-székház – Misinatető 36: Főpályaudvar – MTA-székház – Bálicstető 37: Főpályaudvar – Petőfi utca – Donátus 38: Főpályaudvar – Árkád – Lámpásvölgy 38Y: Főpályaudvar – Árkád – András utca – Lámpásvölgy