Donji Vijačani (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 46 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 14 km-re délnyugatra, a Ljubić-hegységtől északnyugatra, a Lijevča polje dombjain, a Vijaka és bal oldali mellékvize, Mravica között, 178-345 méteres tengerszint feletti magasságban található. A falu egy része a Ljubić-hegység lejtőire is felhúzódik. A Prnjavor városát vízzel ellátó Drenovac-tó legnagyobb része Donji Vijačaniban található. A terület helyi útjai az R-476 regionális úthoz csatlakoznak. Településrészei: Topolova, Grič, Briježani, Preradovići és Radomirovići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb16371215Bosnyák00Horvát308Jugoszláv220Egyéb113Összesen17001226
Története Vijačani település keletkezésére vonatkozóan nincs forrás. 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településnek 130 háztartása és 1152 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Vijačani településen 255 háztartást, 1758 ortodox, 8 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része.
1921-ben a községnek 283 háztartása és 1785 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. október 8-án Vijačaniban tört ki a fasizmus ellen az észak-boszniai térségért vívott nemzeti felkelés.
A második világháború idején a Vijaka vidéke, valamint a Lijevče polje összes környező falva a 14. közép-boszniai partizánhadosztály hadműveleti területére esett. Lakossága részt vett a partizán egységek logisztikai támogatásában és a hadosztály akcióinak színhelye volt.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az addig önálló Vijačani községet 1951-ben Donji- és Gornji Vijačanira osztották fel. 1991-ben ezen a helyen alakult meg a VRS „Prnjavor” szerb könnyűgyalogos dandárja. A Boszniai Szerb Köztársaságért folytatott háborúban Donji Vijačani 28 harcosa esett el. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás Vuk Karadžić Általános Iskola. Az iskola 1931-től négyosztályos iskolaként működött, majd 1961-ben nyolcosztályos általános iskolává nőtte ki magát.
Infrastruktúra A falut 1969-ben villamosították, 1984-ben érkezett a víz, 2001-ben épült meg a falu átszelő Prnjavor – Čelinac aszfaltozott út. Vijačaniban 1947-ben, a háztartásokban 1993-ban vezették be a telefont. A posta 1970 óta működik, az irányítószám 784322.
Nevezetességei A településen egykor szerb ortodox faházas templom állt, 1889-ben pedig felépült a mai Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt ortodox temploma. Ez a templom a Banja Luka-i ortodox egyházmegye egyik legnagyobb és legszebb temploma.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései