Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a demenciát 2021-től kiemelt fontosságú egészségügyi problémaként kezeli. A szellemi képességek hanyatlásával és pszichés zavarokkal járó betegség lassú lefolyású és minden esetben halállal végződik. Fontos kiemelni, hogy a demencia nem a normál öregedés része és nem „csak” egyéni, vagy egészségügyi kihívás, hanem komoly negatív hatással van a társadalomra és a gazdaságra is.
Adatok 2020-ban több mint 50 millió demenciával élő volt a világon. Az előrejelzések szerint ez a szám rohamosan nőni fog az elkövetkezendő években: 2030-ra 82 millió, 2050-re 152 millió demens él majd a Földön. Jelenleg a demenciában szenvedők 60%-a az alacsony- és közepes jövedelmű országokban található, de ez az arány 2050-re 71%-ra fog emelkedni.Guerchet, M., Prince, M., Prina, M. (2020). Numbers of people with dementia worldwide: An update to the estimates in the World Alzheimer Report 2015. A WHO adatai szerint a jelenlegi 50 millió demens mellett, legalább 200 millió embert érint a betegség hozzátartozóként (családtagok, barátok) és ezt a számot a Covid19-járvány okozta válság még jobban növelte.Alzheimer’s Disease International (2021). From plan to impact IV: Progress towards targets of the WHO Global action plan on dementia. A világon a születéskor várható élettartam évről évre nő, így a főként időseket érintő demencia előfordulása is gyorsan terjed. E betegség prevalenciája az életkor előrehaladtával meredeken növekszik: 60 éves kortól 4-5 évente megduplázódik, így a 80 év felettiek több mint egyharmadánál erősen feltételezhető a kialakulása.Nestor, P. J., Scheltens, P., Hodges, J. R. (2004). Advances in the early detection of Alzheimer's disease. Nature medicine, 10(7), S34-S41.
A demencia kialakulásának okai A demencia kialakulásának elsődleges okai az Alzheimer-kór (az Alzheimer-kór végstádiuma általában a demencia, és a demens betegek körülbelül 40%-a Alzheimer-kórban szenved), a diffúz Lewy-testes és a frontotemporális demencia. Másodlagos okok között szerepel – a teljesség igénye nélkül – a depresszió, B12-vitamin- vagy niacinhiány, gyulladások, a magas és alacsony vércukorszint, máj- vagy veseelégtelenség, egyes daganatok, traumás agyi sérülések, kezeletlen Lyme-kór, Wilson-kór, Huntington-kór, bizonyos gyógyszerek, drogok és az alkohol.
Rizikófaktorok, módosítható tényezők Vannak olyan rizikófaktorok is, melyek hajlamosabbá tesznek a demenciára. Módosíthatatlan tényező az életkor (idősebb korban nagyobb eséllyel alakul ki), a nem (nők esetében az Alzheimer-kór, férfiak esetében a diffúz Lewy-testes demencia a meghatározóbb) és a genetika.
Módosítható tényezők pedig az alacsony iskolai végzettség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a magas koleszterinszint, a stroke, bizonyos életmódok (inaktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, vitaminhiány), a szociális izoláció, a depresszió, az alvászavar, a hallászavar és a látásromlás.
A legújabb kutatások szerint további kockázatot jelentenek a krónikus gyulladások, a hormonális egyensúly felbomlása, a mikrotápanyag-hiány, az alvászavarok, az oxidatív stressz, a méreganyagok, a bélrendszer állapota, a krónikus stressz és a szív- és érrendszeri betegségek.
Jelenleg 14 olyan kockázati tényezőről tudunk – a fentiek közül is beleértve –, melynek módosításával megelőzhetjük vagy késleltethetjük a betegség kialakulását, súlyosbodását. Erről bővebb információkat a Lancet Bizottság 2024-es jelentéséből tudhatunk meg. A beszámoló tájékoztat arról, hogy a 2020-as jelentéshez képest, melyben 12 módosítható kockázati tényezőt ismertetnek (alacsony iskolai végzettség, magas vérnyomás, halláskárosodás, dohányzás, elhízás, depresszió, fizikai inaktivitás, cukorbetegség, társas elszigeteltség, túlzott alkoholfogyasztás, traumás agysérülések és a légszennyezettség) új, két komponenst azonosítottak és támasztottak alá tudományosan is. Ezek: az LDL-koleszterin emelkedett szintje és a látásvesztés.Livingston, G., Huntley, J., Liu, K. Y., Costafreda, S. G., Selbæk, G., Alladi, S., ... & Mukadam, N. (2024). Dementia prevention, intervention, and care: 2024 report of the Lancet standing Commission. The Lancet, 404(10452), 572-628.
Érdekesség, hogy a 2017-es jelentésben még csak 9 módosítható kockázati tényezőt ismertettek (alacsony iskolai végzettség, magas vérnyomás, halláskárosodás, dohányzás, elhízás, depresszió, fizikai inaktivitás, cukorbetegség, társas elszigeteltség).Livingston, G., Huntley, J., Sommerlad, A., Ames, D., Ballard, C.,Banerjee, S., … Mukadam, N. (2020) Dementia prevention, intervention, and care: 2020 report of the Lancet Commission. The Lancet, Vol. 396. No. 10248. pp. 413–446.
A 14 módosítható kockázati tényező részletesebb leírása
Alacsony iskolázottság: Az alacsony iskolázottság az alacsony műveltségi szinttel kapcsolható össze. Ugyan az oktatás jelentősége gyermekkorban igazán meghatározó, ide kapcsolhatjuk a középkorú és idős felnőtt lakosság olyan jellegű szellemi tevékenységét is, mely segíti az észlelést, érvelést, emlékezést (olvasás, beszélgetés, idegen nyelvek, zene, művészet, testmozgás, csoportos utazás, társasági élet). Magas vérnyomás: Hangsúlyozni kell a középkorú felnőttek körében azt, hogy figyeljenek a vérnyomásukra, ne hagyják azt kezelés nélkül, hiszen a hosszú távon fennálló 130 Hgmm vagy annál magasabb szisztolés vérnyomás összefügg az időskori demenciával és egyéb szív- és érrendszeri betegségekkel együtt kiemelt kockázatot jelenthet. Halláskárosodás: A különböző hallászavarok – elsősorban a középkorú felnőtteknél – kiemelt kockázatot jelenthetnek. A kutatások azt mutatják, hogy a hallókészülék használata viszont nagymértékben csökkenti a demencia kialakulásának esélyét. Elhízás: A különböző kutatások azt mutatják, hogy összefüggés lehet a magas testtömegindex és a demencia között, főként, ha kóros elhízásról van szó. Ennek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik eszköze lehet az egészséges táplálkozás. Demenciaprevenció szempontjából a WHO a mediterrán diétát javasoljaWorld Health Organization. (2019). Risk reduction of cognitive decline and dementia: WHO guidelines., viszont a táplálékkiegészítők jótékony hatását egyelőre nem támasztják alá a kutatások.Rutjes, A. W., Denton, D. A., Di Nisio, M., Chong, L. Y., Abraham, R. P., Al-Assaf, A. S., ... McCleery, J. (2020). Vitamin and mineral supplementation for maintaining cognitive function in cognitively healthy people in mid and late life: a Cochrane Review. BJPsych Advances, 26(1), 2-2. Túlzott alkoholfogyasztás: Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a túlzott alkoholfogyasztás idegrendszeri változásokkal, kognitív hanyatlással és demenciával járhat. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor heti 21 egység (1 egység 10 ml / 8 g) vagy annál kevesebb alkohol fogyasztása csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét. Traumás agysérülés: A traumás agysérülés hiperfoszforilált tau fehérje patológiával járhat, mely komoly kockázatot jelent a demencia kialakulásában. Épp ezért nagyon fontos, hogy megfelelő biztonsági intézkedésekkel gondoskodjunk a balesetekből fakadó agysérülések megelőzéséről. Dohányzás: A dohányosoknál nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, mint a nem dohányzóknál. Abbahagyása még idősebb korban is érdemben csökkenti ezt a rizikófaktort. Depresszió: A depresszió a demencia korai szakaszára jellemző. Ok-okozati összefüggés szempontjából egyrészt a depresszió maga is lehet kockázati tényező, másrészt a demencia is lehet annak kiváltó oka. A kutatók abban egyetértenek, hogy a depresszió kezelése csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, arról viszont nincs egységes vélemény, hogy az antidepresszáns kezelés a megfelelő módszer lenne erre. Alacsony fizikai aktivitás: A fizikai aktivitás, testmozgás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Kiemelten figyelni kell arra, hogy a betegség kezdeti szakaszában megjelenő tünetek miatt a betegek ne kerüljenek inaktivitásba, ugyanis ebben az esetben nagymértékben nő a kardiovaszkuláris betegségek megjelenések esélye. Cukorbetegség: A kettes típusú cukorbetegség egyértelmű kockázati tényező a demencia kialakulásában. A rizikófaktor arányosan nő a diabetes időtartamával és súlyosságával. Ebben az esetben mindenképpen a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, ugyanis a kutatások szerint sem az intenzív kontroll, sem a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek szedése nem csökkenti a kockázatot. Társas elszigeteltség: A társas kapcsolatok fontossága jelenleg talán a társadalmilag legelfogadottabb védőfaktor a demencia területén. Számos tanulmány sugallja, hogy a kevesebb társas kapcsolat, a magányosság növeli a demencia megjelenésének rizikóját. A különböző tanulmányok viszont eltérő eredményeket mutatnak. Egy világszerte 812 047 embert magába foglaló kutatás például azt állapította meg, hogy az egész életükben egyedülállóként élőknél, illetve az özvegyeknél megnő a kockázat. Egy másik metaanalízis szerint viszont a magány nem jár együtt a demencia megjelenésével. Egy japán longitudiális kohorsz vizsgálat (13 984 fő, 65 évnél idősebb felnőtt bevonásával, átlagosan 10 éven keresztül öt elem alapján vizsgálta a résztvevőket: családi állapot, támogató családtagok, baráti kapcsolatok, közösségi csoportokban való részvétel, fizetett munkavégzés. A felmérés során azt állapították meg, hogy minél több pontot ért el valaki ezen az ötös skálán, annál kisebb valószínűséggel alakult ki a demencia. Összességében elmondható, hogy a társas kapcsolatok megléte feltételezhetően csökkenti a demencia kockázatát, de valószínűleg annak összetettsége miatt nem különíthető el teljes mértékben más rizikófaktoroktól. Légszennyezettség: A levegőt szennyező részecskék a kardiovaszkuláris folyamatokon keresztül járulhatnak hozzá az idegsejtek szerkezeti és funkcionális sérüléséhez, vagy pusztulásához és ezen okból fokozott demencia kockázattal (is) járnak. A légszennyezettség csökkentése fontos társadalmi probléma és azonnali intézkedéseket igényelne.Manga, A., Havadi-Nagy, M., Székely, O., Vidnyánszky, Z. (2021). Demencia prevenció: A korai diagnózistól a személyre szabott intervencióig. Scientia et Securitas, 2(2), 207-219. LDL-koleszterin-szint: A középkorú emberek magas LDL-koleszterin-szintje összefüggésbe hozható a demencia fokozott kockázatával. A kutatások szerint minden 1 mmol/L-es emelkedés 8%-kal növeli a demencia előfordulását. Az egészségtelen étrend hozzájárul a magas LDL-szinthez, míg a sztatinok szedése csökkentheti a kockázatot. Bár a hosszú távú klinikai vizsgálatok még hiányoznak, az eddigi bizonyítékok alapján a koleszterinszint kezelése már középkorban fontos lehet a demencia megelőzésében Látásvesztés: Az időskori, kezeletlen látásvesztés növeli a demencia kockázatát. A kutatások szerint a különböző szembetegségek, például a szürkehályog és a diabéteszes retinopátia fokozott rizikót jelentenek, míg a glaukóma és az időskori makuladegeneráció esetében ez nem egyértelmű. A látásromlás súlyossága összefügghet a demencia kockázatának mértékével, és a kezelés, például a szürkehályog műtéti eltávolítása, csökkentheti ezt a rizikót. A látásvesztés időben történő felismerése és kezelése ezért fontos lehet a demencia megelőzésében.