A Stop Pride törvény a magyar közbeszédben és a sajtóban használt elnevezése a 2025. évi III. törvénynek, amelynek hivatalos címe: a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról. A törvény 2025. március 18-án került elfogadásra, és a gyülekezési jog gyakorlását olyan esetekben korlátozta, amikor a bejelentett vagy megtartani kívánt gyűlés a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, illetve annak lényegi elemét jeleníti meg.
A jogszabály a szabályozást támogató kormányzati értelmezés szerint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét, valamint a szülői nevelési jogok érvényesülését szolgálja. Kritikusai szerint a módosítás elsősorban a Budapest Pride és egyéb, LMBTQ témájú demonstrációk és érdekérvényesítő célú rendezvények korlátozására irányult, és aránytalanul szűkítette a gyülekezési szabadságot, valamint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát.
A törvénymódosítás közvetlen politikai és jogi jelentősége abban állt, hogy a Budapest Pride 2025-ös, jubileumi felvonulásának megtartása körül jogvita alakult ki. A rendőrség 2025 júniusában megtiltotta a rendezvény megtartását, Karácsony Gergely főpolgármester és a Fővárosi Önkormányzat azonban azt önkormányzati rendezvényként, Budapest Büszkeség néven megtartotta. A szociológusok részéről utólag polgári engedetlenségként jellemzett demonstráción résztvevők létszámról a sajtóban különböző becslések jelentek meg. A szervezők több mint 350 ezer főről számoltak be.
Elnevezés
A „Stop Pride törvény” nem hivatalos jogszabályi cím, hanem politikai és sajtónyelvi elnevezés. A törvény hivatalos címe a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény gyermekvédelmi összefüggésű módosítására utal. A „Stop Pride” név azért terjedt el, mert a jogszabály elfogadását megelőzően és követően a kormányzati, ellenzéki és sajtóbeli megszólalások jelentős része a Budapest Pride felvonulás megtartásával vagy megtiltásával hozta összefüggésbe a módosítást.
A törvényt támogató megszólalások jellemzően a „gyermekvédelmi” keretet használták, és azt hangsúlyozták, hogy Magyarországon csak olyan nyilvános gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A bírálók ezzel szemben gyakran a „Pride-tilalom”, „Pride-betiltás” vagy „anti-Pride törvény” kifejezéseket használták, mert álláspontjuk szerint a rendelkezések gyakorlati célja és hatása a Pride-rendezvények korlátozása volt.
Előzmények
A 2021-es gyermekvédelmi szabályozás
A 2025-ös módosítás közvetlen jogi háttere a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag volt. A 2021. évi LXXIX. törvény hivatalos címe szerint „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szólt. A törvény több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely tizennyolc éven aluliak számára korlátozta bizonyos, szexualitással, homoszexualitással, illetve a születési nemtől eltérő önazonossággal kapcsolatos tartalmak elérhetővé tételét.
Az Orbán-kormány álláspontja szerint a 2021-es szabályozás a gyermekek és a szülők jogait védte, és nem a felnőtt LMBT-személyek ellen irányult. A bírálók szerint viszont a törvény a pedofil bűncselekményekkel szembeni fellépést összekapcsolta a homoszexualitás és a nemi identitás megjelenítésének korlátozásával, ami szerintük megbélyegző és jogkorlátozó hatású volt.
A 2021-es szabályozásról az Orbán-kormány 2022-ben országos népszavazást kezdeményezett. A népszavazás érvénytelen lett, mert az érvényes szavazatok száma egyik kérdésnél sem érte el a választópolgárok több mint felét, ugyanakkor az érvényesen szavazók között az Orbán-kormány által támogatott válaszok nagy többséget kaptak. A kormányoldal ezt társadalmi felhatalmazásként értelmezte a gyermekvédelmi politika folytatására, míg az ellenzéki és civil bírálók a népszavazás érvénytelenségét és a jelentős számú érvénytelen szavazatot hangsúlyozták.
Orbán Viktor 2025-ös évértékelője
Orbán Viktor miniszterelnök 2025. február 22-i évértékelő beszédében a Pride szervezőinek azt üzente, hogy ne készítsék elő az adott évi felvonulást, mert szerinte az felesleges pénz- és időráfordítás lenne. A beszédben és az azt követő kormányzati megszólalásokban a Pride kérdése a gyermekvédelem, a hagyományos családfelfogás és a nemi identitás jogi értelmezésének tágabb vitájába illeszkedett.
2025. február 27-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány szerint a Pride eddigi formájában nem lesz megtartható. A sajtóbeszámolók szerint Gulyás a „józan észre” és a gyermekvédelmi szempontokra hivatkozott, és azt mondta, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez való jog és a gyülekezési jog viszonyát tisztázni kell.
Az Alaptörvény tizenötödik módosítása
2025. március 11-én fideszes és KDNP-s képviselők benyújtották Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítását. A módosítást az Országgyűlés 2025. április 14-én fogadta el.
A módosítás több különböző tárgykört érintett, így a készpénzhasználathoz való jogot, a kábítószerrel kapcsolatos tilalmakat, az ügyészi szolgálati jogviszonyt, az állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét, valamint a gyermekvédelmi és nemi identitással kapcsolatos rendelkezéseket. A családról és a nemről szóló rendelkezések között szerepelt, hogy az ember férfi vagy nő, az anya nő, az apa férfi. A XVI. cikk módosított szövege szerint a gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, és ez a jog az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz.
A módosítás hivatalos indokolása szerint a gyermekek megfelelő fejlődéséhez való jog kiemelt jelentőségű, és ezt a magyar törvényeknek is tükrözniük kell. A kormányoldali értelmezésben ez alkotmányos alapot adott a gyülekezési jog korlátozására olyan esetekben, amikor a jogalkotó szerint a gyűlés sérti a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmat. A bírálók szerint azonban a módosítás az alapjogok hierarchiáját politikai céllal alakította át, és a gyülekezési jog, valamint más alapjogok aránytalan korlátozásához vezethet.
A 2025. évi III. törvény tartalma
A 2025. évi III. törvényt 2025. március 17-én nyújtották be, és az Országgyűlés március 18-án kivételes eljárásban tárgyalta és fogadta el. A törvényt az Országgyűlés 136 igen és 27 nem szavazattal fogadta el. Sulyok Tamás köztársasági elnök még aznap aláírta, és a törvény megjelent a Magyar Közlönyben.
A törvény főbb rendelkezései: a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénybe bekerült, hogy tilos megtartani azt a gyűlést, amely a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy annak lényegi elemét jeleníti meg; a gyülekezési hatóság köteles megtiltani a gyűlés megtartását, ha a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés ilyen gyűlés megtartására irányul; szabálysértéssé vált az ilyen gyűlés megszervezése, megtartása, illetve az azon való részvétel akkor, ha a résztvevő a rendőrség kifejezett helyszíni tájékoztatása ellenére vesz részt rajta; a bírságokat nem lehet közérdekű munkával megváltani, és nem lehet szabálysértési elzárásra átváltoztatni; a befizetett vagy behajtott összeget gyermekvédelmi célokra kell fordítani; a szabálysértési eljárásokban szélesebb körben lehetővé vált az arcképelemző rendszer igénybevétele az elkövető személyazonosságának megállapítása érdekében; a gyülekezési törvény bejelentési szabálya is módosult: a korábbi három hónapos legkorábbi bejelentési idő egy hónapra rövidült.
A törvény egyes rendelkezései a kihirdetést követő napon, más rendelkezései 2025. április 15-én léptek hatályba. A 2025. április 15-i hatálybalépés időben egybeesett az Alaptörvény tizenötödik módosításának főbb rendelkezéseivel.
A kormányzati és támogató álláspont
A kormányzati álláspont szerint a törvénymódosítás célja nem általában a gyülekezési jog korlátozása, hanem annak biztosítása, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A törvény hivatalos indokolása szerint az Alaptörvény tizenötödik módosítása a gyermekek fejlődéséhez való jogot kiemelt alapjogi rangra emelte, és ezt a gyülekezési jogról szóló törvényben is érvényesíteni kellett.
A kormánypárti érvelés középpontjában a gyermekvédelem, a szülői döntési jog, a hagyományos családmodell és a kiskorúak életkoruknak megfelelő tájékoztatásának kérdése állt. E nézet szerint a gyülekezési jog nem abszolút jog, és más alapvető jogokkal, különösen a gyermekek védelmével ütközésbe kerülhet. A kormányoldali megszólalásokban a Pride korábbi formáját gyakran olyan nyilvános eseményként írták le, amelyet szerintük nem indokolt gyermekek számára hozzáférhető közterületi rendezvényként megtartani.
A törvényt támogató értelmezésben a jogszabály nem tiltotta meg általában a felnőttek magánéleti önazonosságának kifejezését, hanem azokat a nyilvános gyűléseket érintette, amelyek a gyermekvédelmi törvényben már korábban meghatározott, kiskorúakra vonatkozó tilalomba ütköznek. Az Orbán-kormány szerint a szabályozás összhangban áll azzal a politikai állásponttal, amely szerint a szülőknek kell dönteniük arról, hogy gyermekeik milyen életkorban és milyen keretek között találkoznak a szexualitással, homoszexualitással, illetve a nem megváltoztatásával kapcsolatos témákkal.
A törvény támogatói azt is hangsúlyozták, hogy a gyermekvédelmi szabályozás társadalmi támogatását a 2022-es népszavazás érvényes szavazatainak megoszlása is mutatta. A népszavazás jogilag érvénytelen volt, mert nem érte el az érvényességi küszöböt, de az érvényes szavazatokon belül az Orbán-kormány által támogatott válaszok minden kérdésben nagy többséget kaptak.
Parlamenti elfogadás és ellenzéki tiltakozás
A 2025. március 18-i parlamenti szavazáson a törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők mellett több ellenzéki képviselő is támogatta, míg 27 képviselő nemmel szavazott. A szavazás napján a Momentum Mozgalom képviselői és Hadházy Ákos független képviselő látványos akcióval tiltakoztak: füstgyertyákat használtak, hangfelvételeket játszottak le, és Orbán Viktorral, illetve Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos képi üzeneteket helyeztek el az ülésteremben.
A házelnök később több ellenzéki képviselőt jelentős pénzbírsággal sújtott az akció miatt. A sajtóbeszámolók szerint a bírságok összege összesen több tízmillió forint volt. Hadházy bírságára rövid idő alatt közösségi adománygyűjtés indult, amely a sajtó szerint másfél-két nap alatt összegyűjtötte az összeget.
Hazai reakcióik és és külföldi fogadtatás
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kijelentette, hogy a Budapest Pride a korábbiakhoz hasonlóan 2025-ben is megrendezésre kerül, sőt "még az is lehet, hogy nagyobb lesz, mint valaha".
A törvénymódosítást több ellenzéki párt, jogvédő szervezet, nemzetközi szervezet és külföldi kormányzati szereplő bírálta. A bírálatok fő iránya az volt, hogy a jogszabály a gyermekvédelemre hivatkozva valójában az LMBT-témájú nyilvános rendezvények és a Pride-felvonulások korlátozását teszi lehetővé, miközben széles körben alkalmazható a gyülekezési jog korlátozására is.