II. Mojmír (†906) morva fejedelem 894-től haláláig. A Morva Fejedelemség utolsó uralkodója.
Élete Mojmír I. Szvatopluk morva fejedelem legidősebb fia volt. Apjuk 894-ben halt meg. Bíborbanszületett Konstantin leír egy legendát, miszerint a halálos ágyán fekvő Szvatopluk magához hívatta három fiát (történelmileg csak öccse, II. Szvatopluk igazolható, a talán Predszlav nevű öccsükről nincsenek megbízható források) és megkérte, hogy törjenek el három, egymáshoz kötözött pálcát. Nem sikerült, de ezután a külön szedett pálcákat könnyen eltörték; az öreg fejedelem ezzel intette őket, hogy tartsanak össze.
A Morva Fejedelemséget a legidősebb fiú, II. Mojmír örökölte, aki a vazallus Nyitrai Fejedelemséget öccsének, II. Szvatopluknak adta. A két fivér kapcsolata már 895-ben megromlott. Szvatopluk Arnulf keleti frank király támogatását kereste (egy megbízhatatlan hagyomány szerint anyja, Gizela Arnulf nővére volt), míg Mojmír frankellenes politikát folytatott.MĚŘÍNSKÝ, Zdeněk. České země od příchodu Slovanů po Velkou Moravu II. 1. vyd. Praha: Libri, 2006. 967 s. . S. 22. Szvatopluk 897-ben meglátogatta Arnulfot és szövetséget kötött vele, majd a következő évben fellázadt bátyja ellen. 898/899 telén a frankok betörtek Morvaországba. Mojmír legyőzte őket és foglyul ejtette öccsét, de a frankoknak sikerült kiszabadítaniuk és magukkal vitték Bajorországba.Dejiny Slovenska. Příprava vydání Samuel Cambel. Svazek I. Do roku 1526. Bratislava: Veda, 1986. 534 s. S. 120. Dále jen Cambel (1986).
A belső konfliktus által meggyengített Morva Fejedelemség sorra veszítette el periferiális területeit. 894-ben a keleti frankok meghódították a dél-dunántúli Balatoni Fejedelemséget, egy évvel később a vazallus cseh fejedelem Arnulf királynak esküdött hűséget, 897-ben pedig elszakadtak a luzsicei szlávok. 896-tól a nomád magyarok betelepültek a Kárpát-medencébe és elfoglalták annak északkeleti, addig morvák által ellenőrzött régióit. Arnulf 899-es halálát követően megszállták a Dunántúlt is.
A veszélyek ellenére Morvaországban Mojmír konszolidálta uralmát. 898-ben kérést intézett a pápához, hogy közvetlenül szentelje fel a morva papokat, hogy egyháza ne függjön a bajoroktól. Emiatt támogatták aztán a bajorok Szvatopluk lázadását, amit Mojmírnak sikerült levernie.
IX. János pápa 899-ben elküldte legátusát, aki felszentelte a morva érseket és három püspököt. Róluk csak annyit tudunk, hogy az érsek támogatta az ószláv nyelvű liturgiát és az egyik püspöknek Nyitrán volt a székhelye.
A Dunántúlt elfoglaló magyarok 900 után rendszeresen támadták a morvákat és a bajorokat. A bajorok 901-ben békét kötöttek Mojmírral és Szvatopluk is visszatérhetett Nyitrára.
II. Mojmír és II. Szvatopluk ezután eltűnik az írott forrásokból, valamikor 901 és 906 között eshettek el a magyarokkal vívott harcokban, mert a 907-ben lezajlott nagy pozsonyi csatában (ahol a bajorok minden szövetségesüket összegyűjtötték a magyarok kiűzésére) már nem említik őket. A Morva Fejedelemség ezután megszűnt, területét a csehek és a magyarok szállták meg.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Kárpát-medencei szláv uralkodók Kategória:9. századi személyek Kategória:A 900-as években elhunyt személyek