Az Érchegység (németül: Erzgebirge, csehül: Krušné hory, felső-szorb nyelven Rudne horiny) egy középhegység a németországi Szászország és csehországi Karlovy Vary-i és Ústí nad Labem-i kerület határán. A német-cseh határ közvetlenül a gerincvonaltól északra húzódik. Legmagasabb kiemelkedései a Klínovec 1243,7 méter tengerszint feletti magassággal és a Fichtelberg 1214,79 méteres magassággal.
Az Érchegység természetét az emberi beavatkozás a középkorban történt első betelepülési hullám óta intenzíven alakította, és változatos kultúrtájat hozott létre. Különösen a bányászat, a bányatavakkal, gátakkal, árkokkal és gödrökkel, sok helyen közvetlen hatással volt a tájra, valamint a növények és állatok élőhelyére. A történelmileg nagyrészt eredeti állapotban fennmaradt műszaki emlékek, valamint a bányászathoz kapcsolódó egyedi emlékek és tárgyi egységek (17 a szász és öt a cseh oldalon) 2019 óta az UNESCO Világörökség részei az Érchegységi bányavidék néven.
A német oldalon a tengerszint feletti 500 méteres magasságtól kezdődően a magasabban fekvő területek az Erzgebirge/Vogtland Natúrparkhoz tartoznak. A keleti Érchegység az Osterzgebirge tájvédelmi területként védett. A német és a cseh oldalon található további kisebb területeket az állam természetvédelmi területként és természeti emlékként védi. A hegygerinceken több nagy kiterjedésű, csak esővízzel táplált láp is található. Az Érchegység kedvelt kirándulóhely, a magasabb régiókban pedig népszerű téli sportterületek találhatók.
Topográfia bélyegkép|Az Érchegység Csehországban bélyegkép|Az Érchegység térképe
Terület, szomszédos tájak és határok Az Érchegység délnyugati–északkeleti irányban mintegy 150 kilométer hosszúságú és átlagosan 40 kilométer széles. Geomorfológiai szempontból a Schwarzwasser és a Zwickauer Mulde, valamint a Flöha-völgy (Flöhalinie) által elválasztott Nyugati-, Középső- és Keleti-Érchegységre oszlik, a nyugati résznek a Schwarzwasser mentén történő felosztása újabb keletű. A Keleti-Érchegységet mindenekelőtt kiterjedt, lassan emelkedő fennsíkok jellemzik, amelyek a tagoltabb, nagyobb magasságokat elérő középső és nyugati részeken kisebbek, és amelyeket szintén gyakran irányt változtató völgyek szelnek át. Magát a hegység gerincét mindhárom szakaszon fennsíkok és önálló hegyek sorozata alkotja.
Keleten az Elbai-homokkőhegység, nyugaton az Elster-hegység és a Vogtland egyéb szászországi részei húzódnak. A Közép- és Keleti-Érchegységtől délkeletre fekszik az Észak-csehországi-medence, közvetlenül tőle keletre pedig a Cseh-középhegység, amelyet a Keleti-Érchegységtől az említett medence keskeny előhegyei választanak el. A Nyugati-Érchegységtől délkeletre fekszik a Falkenau-medence, a Cheb-hasadékvölgy és a Doupov-hegység. Észak felé a határ elmosódik, mivel az Érchegység, mint a vetődéssel létrejövő lépcsőzetes röghegység jellegzetes képviselője, nagyon lankásan lejt.
A nyugati és középső Érchegység és a Zwickau és Chemnitz között északra fekvő löszhátak közötti átmeneti zónát nevezik Érchegység-medencének, míg a keleti Érchegységtől északra fekvő területet Elő-Érchegységnek. A Freital és Pirna közötti előhegységet Dresdner Erzgebirgsvorlandnak vagy Bannewitz-Possendorf-Burkhardswalder-fennsíknak nevezik. Geológiailag az Érchegység a Freital melletti Windberggel és a Karsdorfi törésvonallal egészen Drezda városhatáráig terjed. Az Osterzgebirge bevágott völgyei áttörik ezt a törést és az Elba-völgy medencéjének hegygerincét.
Az alacsony hegységküszöbön belül az Érchegység a tágab értelemben vett Cseh-masszívum része, amely a Felső-Pfalzi-erdőből, a Cseh-erdőből, a Bajor-erdőből, a Luzsicei-hegységből, a Jizera-hegységből, az Óriás-hegységből és a Belső-cseh-hegységből is áll. A Felső-Pfalzi-erdővel, a Cseh-erdővel, a Bajor-erdővel, a Fichtel-hegységgel, a Frank-erdővel, a Türingiai-táblahegységgel és a Türingiai-erdővel együtt szintén egy ipszilon alakú hegységegyüttest alkot, amely – bár nincs saját neve – meglehetősen egységes éghajlattal rendelkezik.
A kultúrterületek hagyományának megfelelően Zwickau történelmileg még mindig az Érchegységhez tartozik, Chemnitz történelmileg éppen azon kívül, Freiberg pedig ismét ide tartozik. Az Érchegység feltételezett határa Drezdától délnyugatra, az Elbai-homokkőhegység felé húzódik. A fő jelleg, azaz a lapos fennsíkok a gerincre emelkedő és metsző bevágású völgyekkel, az Elba völgymedencéjének déli pereméig folytatódik. A hegyégtől északra a táj fokozatosan átmegy a Szász-löszsíkságba. A Müglitz és Gottleuba völgyei szintjén a kulturális-térbeli átmenet az Elbai-homokkőhegység felé nagyon elmosódott.
Jelentősebb hegycsúcsok Az Érchegység legmagasabb hegye 1244 méteres magasságával a Klínovec (Keilberg) a hegység csehországi részén található. A német oldalon a legmagasabb kiemelkedés és egyben Szászország legmagasabb hegye az 1215 méter magas Fichtelberg. Az Érchegységben mintegy harminc olyan csúcs található, amelyek tengerszint feletti magassága meghaladja az 1000 métert, de nem mindegyikük kiemelkedő hegy. Legtöbbjük a Keilberg és a Fichtelberg környékén, körülbelül egyharmaduk a szász oldalon található. +Az Érchegység 1000 méternél magasabb hegycsúcsaiHegycsúcsTengerszint feletti magasságHegyvonulatRégióelepülésMegjegyzésKlínovec (Keilberg) 1244 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületJáchymov (St. Joachimsthal)az Érchegység és Észak-Csehország legmagasabb hegyeFichtelberg 1214 mMittleres ErzgebirgeSzászországOberwiesenthalSzászország legmagasabb hegye, kettős csúcs a Kleiner Fichtelberggel (1205,6 m)Božídarský Špičák (Gottesgaber Spitzberg) 1115 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületBoží Dar (Gottesgab)a Fichtelberg-Keilberg masszívumon kívüli legmagasabb hegységMeluzína (Wirbelstein) 1094 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületKrásný Les (Schönwald)Hegygerinc, a Fichtelberg-Keilberg masszívum keleti pereménNad Ryžovnou (Wagnerberg) 1054 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületBoží DarBlatenský vrch (Plattenberg) 1043 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületPotůčky (Breitenbach)Johanngeorgenstadttól délreEisenberg 1029 mMittleres ErzgebirgeSzászországOberwiesenthalOberwiesenthaltól északra fekvő hegygerinc, amelyet a Vierenstraße út választ el a Fichtelberg-Keilberg masszívumtól.Plešivec (Pleßberg) 1028 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületAbertamy (Abertham)Bazalthegy, közvetlenül az Érchegység meredek leszakaásánAuersberg 1018 mWesterzgebirgeSzászországEibenstock, Wildenthala Westerzgebirge legmagasabb hegye, gránitcsúcsZaječi hora (Rammelsberg) 1008 mKrušné horyKarlovy Vary-i kerületPotůčkyerdős hegység Platten és Johanngeorgenstadt hegyi városa közöttTaufichtig 1001 mMittleres ErzgebirgeSzászországOberwiesenthalHegygerinc a Fichtelberg-Keilberg masszívum észak-nyugati peremén
Vízrajz Folyók bélyegkép|A Schwarzwasser A hegység teljes egészében az Elba vízgyűjtő területéhez tartozik, gerince azonban vízválasztóként működik és elkülöníti egymástól az észak és dél felé folyó vízfolyásokat. Ez a választóvonal alapvetően a német-cseh határtól délre húzódik, és csak az Elster-hegység területén nyúlik be egy kissé Németországba.
Északon a Zwickauer Mulde és a Freiberger Mulde a két legnagyobb folyó, amelyek jóval északabbra találkoznak és a Muldét alkotják. Vízgyűjtő területük a Szász-Érchegység és az előhegyek nagy részét lefedi. A Zwickauer Mulde legfontosabb mellékfolyói a Schwarzwasser és a Chemnitz, amely az Érchegység peremén túl, a Würschnitz és Zwönitz összefolyásából ered. A Freiberger Mulde legfontosabb mellékfolyója a Zschopau és mellékfolyója, a Flöha. Keleten a Wilde Weißeritz és a Rote Weißeritz (majd találkozásuk után az Egyesült Weißeritz), valamint a Müglitz és a Gottleuba közvetlenül a közeli Elbába torkollik. A Nyugati-Érchegység nyugati peremén a patakok Weißen Elste rendszerét táplálják.
Délen a Svatava, a Rolava, a Bystřice, a Chomutovka és számos kisebb patak ömlik az Ohře folyóba, amely vizüket az Érchegységen kívül viszi az Elbába. Keleten a Bílina a legnagyobb folyóvíz.
A vízigényes bányászat és faipar számára számos mesterséges csatornát építettek, amelyek gyakran több kilométer hosszúak. Freiberg ellátására 1558-ban kezdtek kiépíteni egy 80 km-es csatornarendszert, amely ma is szinte változatlan formában üzemel. Marienberg vízellátását a kb. 20 km hosszú Reitzenhainer Zeuggraben, Altenbergét pedig az Aschergraben csatorna segíti. A Cseh-Érchegységben a 13 km hosszú Horní Blatnái-csatornának volt nagy jelentősége.
A folyók a felső szakaszukon, a gerinc közelében gyakran kilométerenként 50 métert is lejtenek és mély völgyeket vájtak maguknak. Vízhozamuk nagyon változó; még a kisebb helyi viharok is súlyos árvizeket okozhatnak. A rendszertelen vízjárás miatt egyik folyó sem hajózható.
Tavak Morfológiájából adódóan az Érchegységben nincsenek nagy természetes tavak. A gerinceken viszonylag gyakoriak a magasabban fekvő mocsarak, lápok, mint a Große és a Kleine Kranichsee, valamint a Georgenfelder Hochmoor és a Mothäuser Heide.
Emiatt már igen korán szokássá vált felduzzasztani a patakokat, hogy állandó vízellátást biztosítsanak a bányáknak. Ennek egyik példája az 1396 körül kialakított Greifenbachstauweiher. Ezek közül tizenegyet ma is üzemeltetnek ivóvíz- és ipari vízellátás részére.
A 19. század vége óta számos gátat építettek a folyókon is az ivóvízellátás és árvízvédelem céljából. A Német-Érchegység legnagyobb gátjai az eibenstocki, a saidenbachi, a lehnmühlei, a klingenbergi, a rauschenbachi, a lichtenbergi és a gottleubai gátak. A Cseh-Érchegységben a přísečnicei, flájei és horkai gátak érdemelnek említést.
Időjárás bélyegkép|A Bouřňák csúcs télen bélyegkép|A Stengelhaide dagadóláp Az északi szélesség 51. fokán fekvő Érchegység a szubóceáni jellegű hűvös-mérsékelt égövbe tartozik (III/3 a Troll/Paffen-féle besorolás szerint), míg a Köppen/Geiger-féle rendszer a bükkerdei meleg-mérsékelt csapadékos éghajlathoz (Cfb) sorolja. A hegycsúcsok viszont már a szubarktikus zónák (Dfc) nyírfaerdei klímájához tartoznak, mivel az átlaghőmérséklet kevesebb mint 4 hónapon át van 10 °C felett.
Az azonos szélességi fokon fekvő észak-amerikai vagy ázsiai régiókkal összehasonlítva éghajlata lényegesen enyhébb. Ez főként a nyugati szeleknek köszönhető, amelyek a Golf-áramlat által felmelegített, nedves légtömegeket hoznak az Atlanti-óceán felől. E légtömegek (és a tengeri éghajlat hatása) az Érchegységben nyugatról kelet felé csökken, ugyanakkor a kontinentális éghajlat hatása növekszik. Emiatt a Keleti-Érchegységben hidegebbek a telek, erősebb az éves hőmérséklet-ingadozás és kevesebb a csapadék is.
A domináns nyugati-északnyugati légáramlás miatt az Érchegység a Türingiai-erdő, a Harz-hegység, sőt a Rothaar-hegység, valamint a Fichtel-hegység és a Frankenwald esőárnyékában fekszik,Manfred Hendl: Grundriss einer Klimakunde der deutschen Landschaften. Teubner, Leipzig 1966, S. 35. ami azt jelenti, hogy a csapadék mennyisége elmarad a többi németországi középhegységétől.Rolf Haake: Klima und Witterung im Erzgebirge. In: Abhandlungen des Meteorologischen Dienstes der Deutschen Demokratischen Republik. Band 104=13. Akademie-Verlag, Berlin 1973, S. 80.
A hőmérséklet egész évben lényegesen alacsonyabb, mint a síkságokon és az alföldön, a nyár pedig érezhetően rövidebb, a napok hűvösebbek. Az éves átlaghőmérséklet csak 3-5 °C között mozog. A 922 méteres magasságban fekvő Oberwiesenthalban évente átlagosan csak 140 fagymentes nap tapasztalható.
A régi krónikák beszámolói szerint az Érchegység felső régióiban az időjárás a mainál zordabb lehetett. A korabeli források kemény telekről számolnak be, a jószágok megfagytak az istállókban és még áprilisban annyi hó esett, hogy elborította a házakat és a pincéket. Gyakran előfordult, hogy az utakat betemette a havazás.Christian Lehmann: Von kalten Wintern. In: Historischer Schauplatz derer natürlichen Merckwürdigkeiten in dem Meißnischen Ober-Ertzgebirge. Friedrich Lankischens Erben, Leipzig 1699, S. 301–309 A Felső-Érchegységet ezért néha Szász-Szibériának nevezték.