A Williams FW07 egy Formula–1-es versenyautó, melyet a Williams csapat tervezett és indított az 1979-es Formula–1 világbajnokságban. Különféle alváltozataival egészen 1982-ig versenyben volt. 1980-ban a RAM Racing is megvásárolt egy kasztnit és azzal versenyeztek.
Az autókat 1979-ben Alan Jones és Clay Regazzoni vezette, 1980-ban pedig a Regazzoni helyére kerülő Carlos Reutemann. Ebben az idényben Jones egyéni világbajnok lett, a Williams pedig konstruktőri bajnok. 1981-ben változatlan volt a pilótapárosuk, 1982-ben pedig Reutemann mellett Keke Rosberg és Mario Andretti is vezethették. A RAM Racingnél 1980-ban Rupert Keegan, Kevin Cogan, Geoff Lees és Desiré Wilson vezethették, 1981-ben pedig Emilio de Villota vezethette volna saját nevezéssel egy futamon, de visszalépett.
Áttekintés Az autó kasztnija a Lotus 79-esen alapult, ugyanabban a szélcsatornában tesztelték, mint azt a modellt. Egyes megfigyelések szerint szinte ugyanarról az autóról volt szó, csak a Williams kasztnija merevebb volthttps://www.autosport.com/f1/feature/10985/f1-fastest-and-slowest-williams-rollercoaster-ride. Az egyszerű kivitelű, kicsi és könnyű autót a jól bevált Ford-Cosworth DFV motorok hajtották. Már az 1979-es bajnoki idényben úgy tűnt, hogy erős kihívó lehet, ám még nem volt egészen kiforrott, és sok volt a megbízhatósági gond. Frank Dernie és a tervezőcsapat azon volt, hogy a szívóhatást (ground effect) a lehető legnagyobbra növelje, némiképp hasonló módon, mint ahogy a Lotus 80 tette. Ennek érdekében az autó egész padlólemeze aerodinamikai elemmé vált, szükségtelenné téve szárnyak alkalmazását. Csakhogy a Lotus 80 esetében átestek a tervezői a ló túloldalára, ezért a Team Lotus, Colin Chapman utasítására már az ikerkasztnis, utóbb betiltott Lotus 88 fejlesztésébe kezdett.
A brit nagydíjra Dernie-ék végre elkészítették azt a rendszert, amely a maximális szívóhatás elérése érdekében az autó oldalán lévő szoknyákat mindig lent tartotta. Eközben megoldották azt is, hogy ne legyenek sehol rések az autó alján. A technika olyan jól működött, hogy Jones nemcsak hogy pole pozíciót szerzett, de mindjárt 2 másodperccel gyorsabb is volt, mint a legközelebbi rivális. A versenyt Regazzoni nyerte, a következő három futamot pedig Jones, majd még Kanadában is egyet. Az 1979-es idény második felében a Williams autói szinte legyőzhetetlenek voltak, egyedül a két Ferrari, valamint a Ligier pilótája, Jacques Laffitte volt rájuk veszélyes. Mivel az idény első fele nem sikerült a csapat számára túl jól, ezért nem lehettek világbajnokok.
1980-ban az autó átépített, FW07B változatával versenyeztek. Ekkorra a kasztni már annyira hatékonnyá vált, hogy első szárnyra nem is volt szükségük. A francia nagydíjtól kezdve a Judd által továbbfejlesztett DFV-motorokat használták, amely nagyobb fordulatszámra volt képes, és erőben is alig pár lóerő lett a lemaradása a turbómotorokkal szemben. A Williams számára előnyös volt továbbá a kisebb üzemanyagtank is. A csapat több győzelmet is aratott, Alan Jones és a Williams is világbajnokok lettek az idény végén.
1981-ben betiltották a szívóhatás termelésében nagy szerepet játszó szoknyákat, ezért az autót újra át kellett tervezni, ezúttal FW07C néven. Hidraulikus felfüggesztést használtak, hogy fenntartsák a korábbi kedvező hatásokat, viszont ez kőkemény volt, és nagyon kényelmetlenné tette a vezetést. Alan Jones egyáltalán nem volt megelégedve vele, ezért az idényt követően távozott is a sportágból. Ebben az évben Reutemann volt a világbajnoki kihívó, de mindkét pilóta komoly technikai problémával küzdött, amely miatt mindkét bajnoki cím elúszott. Ennek oka az volt, hogy az autóra ható hatalmas, a gyorsításkor ható erők olyan erővel csapták az autóban lévő üzemanyagot annak falához, hogy az meggátolta, hogy az üzemanyagpumpa megfelelően ellássa a feladatát.
1982 első néhány futamán is ezt az autót használták, Reutemann és Rosberg egy-egy dobogót szereztek vele.
Készült egy FW07D altípus is, mindössze egyetlen példányban. Mivel a Williamsnek nem volt turbómotorja, ezért alternatív megoldásokat kerestek, így építették meg a saját hatkerekű versenyautójukat (két első és négy kisebb hátsó, hajtott kerékkel). 1981 végén teszteltek vele, de soha nem vetették be élesben.
Utóélete Az FW07-esből egy példány a Williams Heritage Collection tulajdonát képezi, kettő pedig szaúd-arábiai magántulajdonban van, átépítve. Az FW07B-ből az egyik szintén a Williams tulajdonában van, a másik Argentínában, a Juan Manuel Fangio Múzeum Reutemann-nal foglalkozó szekciójában. Kettő brit gyűjtők magántulajdonában van. Egy példányt még 1981-ben Bobby Hillin vásárolt meg, aki átépítette a CART és az Indy 500 szabályrendszerének megfelelően, és Longhorn LR02 néven versenyeztette. Az autót Al Unser vezette, amivel Mexikóban második lett, az Indy 500-on pedig tizenhetedik. 1985-ben újra átépítették, ekkor Can-Am autónak, és egy 5 literes Chevrolet motort kapott. Később az SCCA bajnokságba került, sorsa ismeretlen.
Az FW07C-ből egy példány szintén a Williams tulajdona, két példány brit, egy olasz, és egy amerikai gyűjtőnél van.
Eredmények Félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör. ÉvCsapatKasztniMotorGumikPilóták12345678910111213141516PontokHelyezés1979Albilad-Saudia Racing TeamFW07Ford Cosworth DFVARGBRARSAUSWESPBELMONFRAGBRGERAUTNEDITACANUSA75*2.Alan JonesKIKIKI4KI11191KIClay RegazzoniKIKI26125KI33KI1980Albilad-Saudia Racing TeamFW07 FW07BARGBRARSAUSWBELMONFRAGBRGERAUTNEDITACANUSA1201.Alan Jones13KIKI2KI113211211Carlos ReutemannKIKI5KI3163234322RAM Penthouse Rizla RacingFW07Rupert Keegan11NK15NK11NK9RAM Rainbow Jeans RacingFW07Kevin CoganNKRAM TheodoreFW07Geoff LeesNKBrands Hatch RacingFW07Desiré WilsonNK1981TAG Williams Racing TeamFW07CUSWBRAARGSMRBELMONESPFRAGBRGERAUTNEDITACANCPL951.Alan Jones12412KI2717KI11432KI1Albilad Williams Racing TeamCarlos Reutemann21231KI4102KI5KI3108Equipe Banco OccidentalFW07Emilio de VillotaVL1982TAG Williams Racing TeamFW07CRSABRAUSWSMRBELMONDETCANNEDGBRFRAGERAUTSUIITACPL58*4.Carlos Reutemann2KIKeke Rosberg5KIZ2Mario AndrettiKI * 4 pontot az FW06-ossal szereztek
* 44 pontot az FW08-assal szereztek
Jegyzetek
Kategória:1979-es Formula–1-es autók Kategória:1980-as Formula–1-es autók Kategória:1981-es Formula–1-es autók Kategória:1982-es Formula–1-es autók Kategória:Világbajnok Formula–1-es autók Kategória:Williams F1