A Beaufort hercege angol főrendi cím, ami létrehozása óta a Somerset család vezetőjének címe.
Charles Somersetet és utódait az uralkodók és a főrendek úgy kezelték, mintha törvényes örökösei lennének a nagymúltú Beafort családnak, noha származása törvénytelen volt, apja szeretője szülte. Somerset maga választotta vezetéknevét, amellyel törvénytelen apjára utalt. Charlesnak a király hamarosan a Worcester grófja címet adományozta az uralkodó. Négy generációval később elnyerték a Worcester márki címet, majd újabb pár generáció után Beafort hercegi címet kapott a legidősebb férfi leszármazott. A cím ma is él, viselője: Henry Somerset. Érdekesség, hogy Beafort családnévvel Somerset hercegei, Somerset néven pedig Beaufort hercegei voltak a családfők.
A szócikk speciális jelölései A dőlt betűs, kurzív nemesi cím jelentése: a viselő az apja (esetleg nagyapja) második (harmadik) címét viseli, az az ő az örökös vagy az örökös örököse. Ezeket a címeket szokás udvari vagy udvariassági címnek is nevezni.
Worcester gróf (1514) III. Eduárd angol király fiának, Genti Jánosnak a fia John Beaufort lett Somerset első hercege. Unokájának, Henry Beaufortnak, Somerset harmadik hercegének szeretőjétől, Joan Hilltől született és emiatt törvénytelenCharles Somerset törvénytelen gyermekeként született Henry Beaufort, Somerset 3. hercege és szeretője, Joan Hill kapcsolatából. Bár több forrás is említi, hogy később törvényesítették, konkrét bizonyíték vagy hivatalos dokumentum erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre. Ennek ellenére jelentős nemesi címet kapott, 1514-ben Worcester grófja lett. Ez a cím és tisztségei azt sugallják, hogy társadalmi státusza és királyi udvarban betöltött szerepe elismerést nyert, függetlenül törvénytelen voltától. fia Charles Somerset lett a család egyetlen túlélő férfi tagja, a többiek elestek vagy kivégezték őket a Rózsák háborújában, mert hűségesen kitartottak a – Genti János alapította – Lancaster-ház mellett.
Charles Somerset, Worcester első grófja KG PC Charles SomersetCharles Somerset nem cserélte nevét Beaufortról Somersetre, mivel soha nem viselte a Beaufort nevet. Apja a Beaufort-ház tagja volt, de Charles törvénytelen gyermek volt, így nem használhatta a „Beaufort” családnevet. A „Somerset” nevet valószínűleg apai származására utalva kapta, ami nem volt szokatlan a korban a törvénytelen gyermekek esetében. (1460 körül – 1526. április 15.) Henry Beaufort, Somerset 3. hercege és szeretője, Joan Hill törvénytelen fiaként született. Bár törvényesítése nem bizonyítható, életpályája és rangemelkedése azt mutatja, hogy társadalmi elfogadottsága teljes volt. 1492-ben feleségül vette Elizabeth Herbertet, William Herbert, Pembroke William Herbert, Pembroke (1451–1491) apja kivégzése után örökölte a címet, de 1479-ben lemondatták, és Huntingdon grófjává nevezték ki. Első felesége Mary Woodville volt, akitől egy lánya, Elizabeth Herbert született. Második felesége Catherine Plantagenet, III. Richárd törvénytelen lánya volt. A politikában támogatta, de nem vett részt a bosworthi csatában. Halálával grófi címe kihalt. Egyetlen lánya, Elizabeth Herbert volt. Forrás: örökösnőjét, így – felesége jogán – viselhette a Herbert bárói címet.
1485-ben lovaggá ütötték, majd még ugyanabban az évben a Királyi Testőrség kapitánya lett. 1487-ben a király oldalán (Tudor-ház) részt vett a Stoke Field-i csatában. Még abban az évben kinevezték a helmsley-i vár várnagyává. 1488-ban az angol flotta kapitánya és admirálisa volt. 1492-ben a kontinensen Boulogne ostromában harcolt, 1497-ben a Blackheath-i csatában kiemelkedő vitézségéért Knight BanneretA Knight Banneret a középkori Angliában egy olyan lovagi rang volt, amelyet csatatéren való vitézségért adományoztak, rendszerint a király vagy egy főparancsnok jelenlétében. A cím viselője saját zászló (banner) alatt vezethetett katonákat, rangban a rendes lovag (knight bachelor) fölött, de a bárói rang alatt állt. Nem örökölhető cím volt. rangot kapott. 1498-ban bekerült a Titkos tanácsba, a királyi háztartás alelnöke (Vice-Chamberlain), valamint a Térdszalagrend lovagja lett.
1501–1502-ben a Német-római Birodalomhoz, 1505-ben Franciaországba küldték követként. 1508 májusában király háznagya (Lord Chamberlain) lett, e tisztségét VIII. Henrik alatt is megtartotta egészen haláláig. 1509-től több Dél-walesi vár kapitányává (constable) tette az uralkodó, valamint kinevezte a Glamorganshire-i sheriffi hivatalt. 1510-től ő volt az abergavennyi királyi uradalom főispánja és várnagy. 1513-ban részt vett a franciaországi hadjáratban, ahol az angol sereg utóvédjét vezette. 1514. február 1-jén megkapta Worcester grófja címet.
Henry Somerset Herbert 4. bárója, majd Worcester 2. grófja Henry Somerset (1496–1549. november 26.) anyja után örökölte a Herbert bárói címet, majd apja halálakor Worcester 2. grófja lett. Már apja életében számos tisztséget viselt Walesben: 1510-től több vár (Ruthin, Cardiff, Pains, Montgomery, Monmouth és a „Három Vár”) közös várnagya, a Glamorganshire-i sheriff, valamint Abergavenny uradalmának és Ewyas Lacy birtokának főispánja és stewardja lett. 1514-ben kinevezték az usk-i és dynas-i várak várnagyává, 1523-ban a brecknocki várévá is. Ugyanebben az évben, a Suffolk hercege által vezetett franciaországi hadjáratban harcolt, és Roye-nál lovaggá ütötték. 1525-ben Caerleon várának kapitánya és Usk kerületének királyi bírája lett. 1534-ben Newportban vándorbíró (Justiciar of EyreA Justiciar of Eyre középkori angol bírói tisztség volt: olyan királyi bíró, aki meghatározott időközönként („eyre”) körutat tett egy adott területen, hogy ott a korona nevében ítélkezzen. A Justiciar of Eyre tehát vándorbíróként járt el, és joghatósága alá tartoztak bűnügyek, polgári perek és királyi jogokat érintő ügyek. A tisztség a volt a legfontosabb, de névlegesen a fennmaradt.) lett, 1536/37-ben megkapta a feloszlatott tinterni apátság birtokát.
William Somerset, Worcester 3. grófja KG William Somerset (1526 – 1589. február 22.) 1544-től VIII. Henrik kamarai udvarnoka és fő apródja, 1546-ban a Boulogne-i hadjáratban harcolt a Hertford grófja alatt. VI. Eduárd koronázásakor Bath-rend lovagjaA Bath Legtiszteletreméltóbb Rendje brit lovagrend, amelyet I. György brit király alapított 1725. május 18-án. A rend kitüntetettjei általában magas rangú katonai tisztek vagy magas beosztású polgári tisztviselők, a kitüntetést az uralkodó a brit kormány ajánlására ítéli oda. A név egy középkori ceremóniából származik, amelyben a lovaggá avatásra készülő jelölteket egy rituális fürdővel tisztították meg, ami a megtisztulás szimbóluma volt. Bár nem minden lovagot avattak ilyen ceremóniával, azokat, akiket így avattak, „megmerítkezett lovagokként” (knights of the Bath) ismerték. lett.
1553-ban támogatta Jane Greyt, de nem írta alá az utódlási terv végrehajtására tett esküt, és jelen volt I. Mária királynővé tételénél. Mária koronázásánál főszertartómesterként szolgált. Részt vett a Wyatt-felkelés leverésében 1554-ben, majd 1557-ben harcolt a St. Quentin-i hadjáratbanAz 1557-es St. Quentin-i csata az Itáliai háborúk (1551–1559) egyik ütközete volt. A Habsburg–angol szövetséges haderő, amelyet Emánuel Filibert savoyai herceg vezetett, és amelyhez II. Fülöp spanyol király nevében csatlakoztak angol csapatok is, legyőzte a Montmorency marsall vezette francia sereget. A franciák megpróbálták felmenteni St. Quentin ostromlott városát, de súlyos vereséget szenvedtek és stratégiai hátrányba kerültek. A győztes fél nem tudta kihasználni a győzelmet, nem ment és vette be Párizst, így a háború még két évig folytatódott. A konfliktus végül az 1559-es Cateau-Cambrésis-i békével zárult. Pembroke grófja alatt. I. Erzsébet uralkodása alatt továbbra is aktív maradt. Jelen volt II. Ferenc francia király 1559-es koronázásnál. 1570-ben a Térdszalagrend lovagja lett, 1571-ben helyettes Earl Marshal. 1572-ben követként Párizsba küldték a francia királylány keresztelőjére. Hazafelé kalóztámadás érte a La Manche csatornán. 1579-ben a Térdszalagrend helyettes főparancsnoka lett. 1586-ban részt vett Stuart Mária perében mint bíró, 1588-ban csapatot állított az Spanyol armada elleni védelemre.
A kor neves művészetpártolója volt, színházi társulatát 1568-ban Shakespeare apja vendégül látta Stratford-upon-Avonban.
Edward Somerset Worcester 4. grófja KG PC Edward Somerset, (~1550 – 1628. március 3.) fiatalon híressé lett lovagló- és kopjatörő tudásáról. Bár római katolikus maradt – szakított a katolikus egyházzal és feloszlatta a katolikus rendeket, szétosztotta vagyonukat, és az anglikán egyház fejévé tette magát –, királynő kedvelt udvari emberei közé tartozott, aki „jó alattvalónak tartotta a hajthatatlan pápistát”. 1590-ben Skóciába küldték követként, hogy VI. Jakab skót király és Anna dán királylány házassága alkalmából üdvözölje. 1593-ban a Térdszalagrend lovagjává ütötte az uralkodó.
1597-ben helyettes Királyi Főlovász, 1601-től 1616-ig Főlovász (Master of the HorseA Master of the Horse (Főlovászmester, esetleg királyi főlovászmester) magas rangú udvari pozíció volt Nagy-Britanniában. A tisztség betöltője a királyi lovak, istállók és a királyi hintók felett rendelkezett, és közvetlenül a monarchia szolgálatában állt. A Master of the Horse az uralkodó közelében lévő személyek közé tartozott, fontos szerepe volt hivatalos eseményeken, a koronázásokon és a királyi ünnepségeken. Történelmileg a katonai erők mozgósításában is részt vett, amikor a lovasság még fontos szerepet játszott a brit hadseregben. A pozícióhoz kapcsolódott egy állandó személyzet is, amely a királyi istállókat és a szállítóeszközöket kezelte.). 1601-ben Robert Devereux, Essex 2. grófja fellázadt, Worcertert az Essex-házban fogva tartották, a felkelés leverőse után Essex egyik bírája volt, megkapta Essex korábbi tisztségét és bekerült a Titkos tanácsba. 1602-től 1628-ig Monmouthshire és Glamorganshire hadnagyaA hadnagy (Lieutenant) megyei tisztviselő volt, aki a katonai és rendvédelmi erők irányításáért felelt az adott területen. A hadnagy feladatai közé tartozott a katonai védelmi feladatok ellátása és a helyi rend fenntartása. Gyakran a megye fegyveres erőinek parancsnoka volt, különösen vészhelyzetekben vagy katonai konfliktusok esetén. volt.
1603-ban Jakab koronázásán az Earl Marshal szerepét töltötte be, majd 1604-ben, katolikus volta ellenére, a jezsuiták kiutasítására alakított bizottságba is bekerült. Részt vett a Lőporos összeesküvés (1605) utáni kihallgatásokban, majd 1612–1614 között a kincstári bizottság tagja, 1616-tól 1628-ig a titkos pecsét őrzője (Lordpecsétőr) volt. 1625-ben ő vezette I. Károly koronázási szertartását mint Lord Great Chamberlain. Kedvelt udvari személy maradt Erzsébet és I. Jakab alatt is. Részt vett a színházi élet támogatásában, és az ő nevét viselte az egyik színtársulat is.
Worcester márki (1642)
Henry Somerset, Worcester 5. grófja, Worcester 1. márkija 260px|bélyegkép|A „Procession Portrait of Elizabeth I“ című festmény I. Erzsébet angol királynő Blackfriars-be (London egyik negyede) való bevonulását ábrázolja Anne Russell és Lord Herbert 1600. június 16-i esküvőjére. Erzsébet királynőt a Térdszalagrend lovagjai vezetik. Edmund Sheffield, a későbbi Mulgrave ; Charles Howard, Effingham és lordadmirális; George Clifford, Cumberland ; George Carey, Hunsden ; feltehetően Robert Radcliffe, Sussex ; és Gilbert Talbot, Shrewsbury , aki az állami kardot viszi. Az előtérben Edward Somerset, Worcester látható, a királyné lóistállómestereként. A négy baldachint vivő férfi közül csak a jobb szélen, fehérben láthatót sikerült azonosítani: Worcester legidősebb élő fiát, Henry Somersetet, Herbert lordját – bátyja, Sir William Somerset, aki korábban viselte ezt az udvari címet, 1598 előtt meghalt, így 1600-ban már nem lehetett jelen az eseményen.