A Pallas Athéné Alapítványok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014. évtől létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek jogilag függetlenek voltak az alapító MNB-től, és amelynek ügyvezetését a kuratórium látta el. Az alapítványok összevonásaikat követően az utolsó szervezet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány előreláthatóan 2025. évig folytatja tevékenységét.
A Magyar Nemzeti Banknak az Alapokmányában megfogalmazott feladata a magyar közgazdaságtani szaktudás és a magyar közgazdaságtudomány fejlesztése, támogatása. Az MNB a Pallas Athéné nevével jelzett alapítványok megalapításait megelőzően is vett már részt alapítványok létrehozásaiban, ilyen volt például a Pénziránytű Alapítvány, Alapítvány a Közjóért, a Dunántúli Üzemgazdász Képzésért Alapítvány, a Riesz Miklós Alapítvány, vagy a Hass, Alkoss, gyarapíts Alapítvány, Közgazdasági Szemle Alapítvány.
Az MNB a 2014. május 15-én közzétett Alapokmányában megfogalmazott „Társadalmi Felelősségvállalás Stratégiával” összhangban 2024. februárjában meghirdette a Pallas Athéné Közgondolkodási Programot. Ehhez kapcsolódóan hozták létre a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványt (PADA) a társadalomtudományi gondolkodás és interdiszciplináris kutatások, a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványt (PADS) a makroökonómia és pénzügyek, valamint a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványt (PADOC) a Kárpát-medencei magyar nyelvű közgazdasági és társadalomtudományi képzések támogatására. A z MNB társadalmi felelősségvállalási céljainak felülvizsgálatával és újrafogalmazásával szükségesnek tartotta a 2014 előtt alapított alapítványok újjászervezését és a Pallas Athéné alapítványok létrehozását. Matolcsy 2014-ben tett nyilatkozata szerint saját közgazdasági képzést indít a jegybank, az alapítványok vagyonukat csak magyar állampapírban tarthatják.
A programok támogatása és elérése céljából az MNB összesen 6 egymástól elkülönült alapítványt alapított. A későbbiekben az alapítványok – összeolvadásait követően – a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány folytatta tevékenységét egészen 2025-ig, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a gazdálkodásáról és a vagyoni háttérről jelentést készített, ezzel kapcsolatban botrány robbant ki. A nyilvánosság előtt ezt megelőzően már több éve köztudott volt az alapítványokkal kapcsolatos befektetések és pénzügyi műveletek egy része, de sem az ÁSZ, sem pedig az illetékes minisztérium részéről nem került sor érdemi intézkedésre. A jegybank új elnöke nem kívánta továbbfolytatni az alapítványok működését.
2020-ban az MNB által kiadott tájékoztatásban az szerepelt, hogy az MNB, mint nemzeti intézmény a törvényen alapuló lehetőségével élve és az össztársadalmi céljai megvalósításának hangsúlyosabb továbbvitele érdekében hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat. Rámutattak arra, hogy a jegybank pozitív eredménye nem adófizetésből származó vagyon, hanem a saját eredményes gazdálkodásából származik, de ettől még a magyar társadalom közösségéé, a közösség vagyona, mivel a jegybank végeredményben egy speciális állami vállalat, ahol az eredmény felhasználásáról a jegybank Igazgatósága dönt az alapítvány tulajdonában lévő gazdasági társaságok önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek függetlenek az alapítótól és az üzleti döntéseiket is a Magyar Nemzeti Banktól teljesen független tisztségviselőik hozzák.
Az alapítványok létrehozásának kritikája Az alapítványok kezdeti 266,4 Mrd Ft-os tőkejuttatásukat 2014-ben az MNB akkoriban, a forint leértékelése révén keletkezett működési nyereségéből kapták. Az ilyen nyereséget egyébként a jegybanktörvény értelmében a központi költségvetésbe kellett volna befizetni. Az ellenzéki pártok és a sajtó felháborítónak értékelte, hogy Matolcsy György személyes tudományos ambíciói jegyében elpazarolják ezeket a hatalmas összegeket, amelyek nem a központi bank sikeres vagy takarékos gazdálkodásából, hanem egyéb gazdasági folyamatok révén, mintegy automatikusan keletkeztek, és amelyeket a költségvetési hiány csökkentésére kellett volna fordítani. A Transparency International Magyarország már 2016-ban feljelentést tett az „alapítványi közpénzlenyúlás” miatt, de az ügyészség és a rendőrség erre semmilyen érdemi választ nem adott, eljárás nem indult. A FIDESZ politikusai azt állították, hogy az alapítványok létrehozásával „a közpénz elvesztette közpénz jellegét”.Kósa Lajos nyilatkozata Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy a közpénz nem veszítheti el közpénz jellegét, ezért annak felhasználása átlátható kell maradjon.Az alkotmánybíróság az alapítványi vagyonokról
A jegybank vagyona a nemzeti vagyon része, így az alapítványaira is vonatkoznak a nemzeti vagyon használatával és hasznosításával szemben támasztott, az Alaptörvényből fakadó követelmények. Az MNB az Alaptörvény értelmében a monetáris politikáért és a pénzügyi stabilitásáért felel. A felsőoktatáshoz és a tudományos kutatáshoz, amelynek a céljaira deklaráltan létrejöttek a Pallas Athéné alapítványok, nincs köze, mint ahogy az alapítványi ingatlanügyletek is idegenek a jegybank rendeltetésétől. Ezeknek az alapítványoknak a kritikusok szerint sem a célja, sem a tényleges tevékenysége nem volt összeegyeztethető a jegybanktörvénnyel.
Az ÁSZ azonban 2018-ban vizsgálatot végzett, és mindent rendben talált az alapítványok körül.
Az első hat Pallas Athéné Alapítvány Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Pallas Athéné Domus Mentis (PADMA) Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS) Pallas Athéné Domus Concordiae (PADOC) Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO)
Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Az Alapítvány célja egy tudományos műhely létrehozása volt, amely a modern képzés megteremtésével és kompetenciák biztosításával fórumot teremt a jövő generációk közgazdasági és pénzügyi szakembereinek, szakemberképzések támogatása, valamint a pénzügyi, közgazdasági és interdiszciplináris kutatások elősegítése.
2013. december 16-án alapították, az Alapítvány jogerős nyilvántartásba vételére 2014. január 14-én került sor a törvényszéken. Az alapítvány Kuratóriumának elnöke Matolcsy György, tagjai Nagy Róza, Vörös József, Schaller Ernő, Réfy Imre és Horváth Botond voltak. Az alapító okirat szerint kuratórium tagja volt kezdetben Balog Ádám és Jármai Péter Zoltán, Schaller Ernő a későbbiekben került be. Az alapítvány igazgatója Szemerey Gabriella volt, aki Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a felesége.
Az alapítványnál foglalkoztatottak száma 3 fő volt. A 2013. évi alapító okirat szerint a megjelölt célok elérése érdekében az MNB 2 milliárd forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére. 2017-re az alaítvány vagyona már meghaladta a 60 milliárd forintot.
Az Alapítvány fő célkitűzései a következőek
a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása; a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése felsőoktatási intézmények, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; az oktatási tevékenység fejlesztése, valamint a kutatóhelyek létrehozása és támogatása; a felsőfokú oktatási intézmények és az ehhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása; a hasonló célú szervezetekkel való belföldi és külföldi együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok és intézmények működtetése, ezáltal Magyarország nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseinek, kapcsolatainak erősítése; nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; a határon túli magyarság felsőoktatásának, és az ehhez kapcsolódó tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységének a támogatása.
Az Alapítvány céljainak elérése érdekében – többek között – az alábbiakat határozták meg
adományok gyűjtése, a szükséges intézmények működtetése, az Alapítvány alapcéljait segítő szervezeteket működtetése; ösztöndíj és vendégtanári rendszer kialakítása és működtetése, a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés és továbbképzés érdekében szervezési, fejlesztési és kutatási tevékenység folytatása; szemináriumok, előadások szervezése és támogatása; képzési programok kidolgozása és fejlesztése; szakkönyvek, tankönyvek, folyóiratok, és más kiadványok megjelentetésének elősegítése, ezekhez anyagi támogatások nyújtása; referencia könyvtár létrehozása kutatási programok kidolgozása és megvalósítása nemzetközi és hazai támogatási és pályázati programokban való részvétel, a magánszemélyek pénzügyi kultúrájának és pénzügyi tudatosságának fejlesztésének elősegítése, az egyének pénzügyi tájékozottságának növelésének elősegítése, a pénzügyi területen működő oktatók, egyetemi és főiskolai tanárok, a képzésben résztvevő gyakorló szakemberek továbbképzésének támogatása Magyarországon és külföldön; külföldi szakértők meghívása a hazai pénzügyi oktatásban való részvételre, az alapítványi célokkal összhangban az Alapítvány tulajdonába tartozó ingatlanok vonatkozásában ingatlan fejlesztés és hasznosítás
A PADA alapítványhoz több száz pályázat került benyújtásra, amelyek közül több pozitív megítélésben részesült és támogatás került megítélésre, így voltak például konferencia támogatások, könyv-és tanulmánykiadások támogatások, továbbá külföldi tanulmányutak, doktori kutatások, tananyagfejlesztések támogatásai is.
A befektetési döntések között 2016. június 30-ig sok milliárd forintban számos betétlekötés és állampapír vásárlás történt, de ezeken túl 11,2 millió Euro összegért vásároltak budai ingatlanokat, a Pallas Athéné Kecskeméti Campus Ingatlanfejlesztő Zrt. létrehozásában pedig 2 milliárd forint hozzájárulás is történt.
Már az Alapítvány megalapításakor azt tervezték, hogy a Budapest, Úri utca 21. szám alatti régi Budai Városháza műemlék épülete lesz a működésének helyszíne. Az MTA-tól vásárolták meg az épületet, ami sokáig a Collegium Budapest otthona volt, de ekkor már évek óta üresen állt. 2018-ban a felső szintjén előadótermek, szemináriumi szobák, kutatóterek kaptak helyet. Az épület földszintjén és a pincében könyvesbolt, étterem és kiállítótér került kialakításra.
Az alapítvány 2018-ban a Várban található, dunai panorámás Csónak utcai Lónyai-Hatvany villa rekonstrukcióját is elvégezték, aminek költsége 4,5 milliárd forint volt.
Az alapítvány tulajdonában állt, illetve részvételével működtek az alábbi társaságok
Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (KEDO Zrt., az alapítvány részesedésének mértéke 16,6%) Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. (az alapítvány részesedésének mértéke 16,6%) A PADA 2018.07.05-én jogutódlással szűnt meg, feladatait a jogutód Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány vette át.
Pallas Athéné Domus Mentis (PADMA) Az Alapítvány célja Bács-Kiskun vármegyében, kiemelten Kecskeméten a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása;továbbá a Bács-kiskun vármegyei felsőoktatási intézmények és az ezekhez kapcsolódó tudományos intézmények szakmai és anyagi támogatása. A szempontok között szerepelt, hogy a Kecskeméti Főiskola (jelenleg Neumann János Egyetem) alkalmazott tudományok egyeteme cím megszerzésének segítése, a Gazdálkodási és Menedzsment alapszak bevezetése, illetve az új oktatási hely beruházással történő kialakítása a korábbi Izsáki utca kórház helyén.
Az Alapítványt 2014. március 14-én alapították.
Az alapítvány Kuratóriumának elnöke Ailer Piroska, tagjai Matolcsy György, Nagy Róza, Csizmadia Norbert, Horváth Viktória, Halápi Dóra és Varga László. A felügyelő bizottság elnöke Gerhardt Ferenc volt.
Az alapítvány céljai a következőek voltak
Bács-Kiskun vármegyében, kiemelten Kecskeméten a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, támogatása;