A koreai nyelv (délen: 한국어, hangugo; északon: 조선말, csoszonmal) Észak- és Dél-Korea hivatalos nyelve, Kína Koreai Autonóm Tartománya két hivatalos nyelvének egyike. A koreai nyelvnek nagyjából 78 millió beszélője van. Régen hivatalos írásjelkészlete a handzsa volt, mely a kínai írásjegyekből, azok koreai kiejtésével jött létre. A XV. században Nagy Szedzsong létrehozott egy nemzeti írásrendszert, melyet hangulnak (Észak-Koreában: csoszongul) neveznek, de ezt csak 1945 óta használják teljeskörűen.

A koreai nyelv Korea kettéosztottsága révén mára egyértelműen két változatra osztott. Ennek megfelelően beszélhetünk külön észak-koreai és dél-koreai nyelvről. Ezek sztenderdje más nyelvjárási sajátosságokat követnek, s a két ország elszigeteltsége miatt a különbségek felerősödtek a két nyelvváltozat között.

Vita tárgyát képezi a koreai nyelv nyelvcsaládokba történő besorolása is. Néhány nyelvész az altaji nyelvek közé sorolja, míg mások szerint szigetnyelv. Többek szerint a japán nyelv távoli rokona. A japánhoz hasonlóan morfológiáját tekintve ez is agglutináló, míg szintaxisát tekintve alany–tárgy–ige szórendet használó nyelv.

Nevei A koreai nyelv koreai változatai Koreának az Észak- és Dél-Koreában használt különböző elnevezésein alapulnak.

Dél-Koreában a nyelvet leginkább úgy hívják, Hangugmal (; ), vagy hivatalosabban, Hangugo (; ) vagy Kugo (; ; szó szerinti fordításban „országnyelv”).

Észak-Koreában és Kínában, a Koreai Autonóm Tartományban a nyelv leggyakoribb neve Csoszonmal (; handzsával: ), vagy sokkal hivatalosabban Csoszono (; ).

Más részről a Szovjetunió utódállamaiban élő koreaiak, akik magukat Korjo-szaramoknak (más néven korjoinoknak [; ; szó szerinti fordításban, „korjói emberek”) nevezik, nyelvüket korjomalnak (; ) nevezik. Szintén gyakran használt megnevezése a kissé ugyan régiesen csengő urimal (우리말; nyelvünk).

Kína összefüggően uralt területein miután 1992-ben diplomáciai kapcsolatok alakultak ki Kína és Dél-Korea között, a ben és Észak-Koreában használt nyelvet vagy ennek rövidebb formáján nevezik, míg a Dél-Koreában használt nyelv neve vagy ennek rövidített alakja, a .

Besorolása A modern koreai nyelv besorolása bizonytalan, s egy egységesen elfogadott elmélet hiányában az óvatos nyelvészet a nyelvet izolált nyelvként jellemzi.

Másrészről viszont Ramstedt 1928-as cikkének publikálása óta több nyelvészeg Miller 1971, 1996, Starostin et al. 2003 azt az elméletet támogatja, mely szerint a koreai nyelv egy altaji nyelv, vagy az előaltaji rokona. A koreai abban hasonlít a többi altaji nyelvhez, hogy olyan nyelvtani megoldások hiányoznak belőle, mint a névelő, a flexió és a vonatkozó névmás. Azonban napjainkban a nyelvészek egyetértenek abban, hogy tipológiai hasonlóságok alapján nem lehet egy nyelv általános jellemzőire, eredetére következtetni,eg Vovin 2008: 1 mert ezek a tulajdonságok tipológiailag összefüggnek, s az egyik nyelvből gyorsan átveheti egy másik.Trask 1996: 147-151 Olyan tipológiai eltérések pedig, mint a középmongolban a nemek egyeztetése,Rybatzki 2003: 57 az altaji rokonság elmélete ellen szólnak.Vovin 2008: 5

A szókészletben megmutatkozó átfedések és a nyelvtani hasonlóságok miatt többen érvelnek amellett, hogy a koreai a japánnal áll rokonsági kapcsolatban. Ezeket a kapcsolatokat olyan kutatók dolgozták ki részletesen, mint Samnuel E. Martineg Martin 1966, 1990 és Roy Andrew Miller.eg Miller 1971, 1996 Szergej Sztarosztin (1991) úgy találta, hogy a japán és a koreai 100 szavas Swadesh-lista 25%-a megegyezik. Amennyiben ez a felfedezés igaz, a két nyelv sokkal közelebb van egymáshoz, mint akármelyik másik nyelvhez az altaji nyelvcsaládból.

Alexander Vovin mellett más nyelvészek is úgy érvelnek, hogy a hasonlóságok legfőbb oka nem a genetikai kapcsolatrendszerben, sokkal inkább egy nyelvi hasonulásban és a koraiból a nyugati ójapánba történt szóátvételekben keresendő.Vovin 2008 Erre jó példa lehet a középkoreai szam < előkoreai aszam ‘kender’ és a japán asza ‘kender’.Whitman 1985: 232, szintén megtalálható itt: Martin 1966: 233 Ez rokon szónak tűnik, azonban míg a nyugati ójapán és az északi rjúkjú nyelvekben jól dokumentáltnak tekinthető, a keleti ójapánban csak összetételekben kerül elő, és csak a déli rjúkjú nyelvjárás három alcsoportjában fordul elő. Ehelyett ilyen jelentésben a nyugati ójapán és a déli rjúkjú nyelvben a wo változat fordul elő. Így valószerű az a feltételezés, hogy ez egy átvett kifejezés.Vovin 2008: 211-212

Története

A mai koreai nyelv az ókoreaiból a középkoreai és a modern koreai nyelven keresztül fejlődött ki. Az továbbra is viták tárgyát képezi, hogy a koreai nyelv az altaji nyelvcsalád tagja-e, hogy az előkoreai ebből a gyökérből fejlődött-e ki. A koreai háború idején mélyült el az északi és a déli nyelvjárások közötti eltérés. Ekkor a kiejtésben, az igeragozásban és a szókészletben is megmutatkoztak a különbségek.

Nyelvjárások thumb|200px|Nyelvjárások

Hangtan

A koreai nyelv tizennégy mássalhangzóból (자음, csaum) és tíz magánhangzóból (모음, moum) áll. Öt mássalhangzó megkettőződik, ezzel jelölve az erőteljesebb, „kemény” ejtést. A tíz magánhangzó segítségével 11 további kettőshangzó alkotható.

Írás

200px|bélyegkép|jobb|Az észak-koreai billentyűkiosztás... 200px|bélyegkép|jobb|...és a déli változat A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években. Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon. A nyelvet korábban handzsával, azaz a koreai nyelvre adaptált kínai írásjegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták. A hangul a hivatalos írásmód Észak-Koreában és Dél-Koreában. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben, továbbá Északon csoszongul a megnevezése.

A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 magánhangzóból és 14 mássalhangzóból. A gyökök a latin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy szótagot jelöl, például a han szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ h, az ㅏ a és az ㄴ n. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen egységet lehet a segítségükkel létrehozni, azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben.

A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált Hunmindzsongum dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába.

A technológia fejlődésével, a számítógépek megjelenésekor nem volt közös megállapodás a billentyűzetről, így a hajdani állam két utódja külön kiosztást használ.

Gyökök

A hangul ábécé gyökökből (betűkből) illetve digráfokból áll, melyek koreai elnevezése csamo (자모). A 24 gyök (betű) 27 digráfot alkothat. A 24 gyökből 14 mássalhangzót (자음, csaum) és tíz magánhangzót (모음, moum) jelöl. Öt mássalhangzó megkettőződik, ezzel jelölve az erőteljesebb, „kemény” ejtést. A tíz magánhangzó segítségével 11 további kettőshangzó alkotható.

bélyegkép|A hangul szó koreai betűkkel Mássalhangzók ㄱ ㄴ ㄷ ㄹ ㅁ ㅂ ㅅ ㅇ ㅈ ㅊ ㅋ ㅌ ㅍ ㅎ g/k n d/t r/l m b/p sz - / ng cs/dzs csh kh th ph h ㄲ 　 ㄸ 　 　 ㅃ ㅆ 　 ㅉ 　 　 　 　 　 kk tt pp ssz ccs

Magánhangzók  Alap +i Alapㅏㅓㅗㅜㅡㅣㅐㅔㅚㅟㅢaoouuieeöüij+ㅑㅕㅛㅠㅒㅖjajojoju  jeje   v+ㅘㅝㅙㅞvavoveve

Nyelvtan

A koreai nyelv agglutináló nyelv, nyelvtana lényegesen különbözik az európai nyelvek többségétől, de mutat hasonlóságokat például a törökkel, illetve a japánnal. A koreai nyelvben nincs névelő, elöljárószó, sem személyragozás, és nem ismeri a nyelvtani nemeket. Szórendje SOV (alany–tárgy–ige), és viszonylag kötött. Nagy hangsúlyt kap a tiszteletiség, amely különféle toldalékokkal fejezi ki a beszélő és a hallgató közötti társadalmi viszonyt.

Különbségek az északi és a déli koreai nyelv között Észak-Korea a szocialista országoktól, főként a Szovjetuniótól vett át új szavakat, míg Dél-Korea az amerikai angol kifejezéseket vette át. Emellett Észak-Koreában elkezdtek új, önálló szavakat megalkotni adott külföldi kifejezésekre, így például a fánkot elkezdték nak, tehát karikakenyérnek hívni. 1949-ben Észak-Koreában betiltották a kínai írásjegyek használatát, kivéve tudományos szövegekben. Még ebben az évben elkezdték betiltani a külföldi eredetű reakciós szavakat és kifejezéseket, eközben pedig vezetésével megkezdődött a koreai nyelv újratervezése, logikusabbá tétele. Az Új Koreai Helyesírás azonban nem nyerte el a vezető, tetszését, és a kutatások vezetője 1958-ban tisztogatások áldozata lett.

Az 1960-as években megbízásából ismét elkezdték reformálni a koreai nyelvet, ahol az addigi szabványos i dialektussal ellentétben a it vették kiindulópontnak. Ezt az északi kormány később a koreai nyelv tiszta, ideológiailag megfelelő válfajának tekintette, és kultúrnyelvnek (문화어; ) nevezte el. Az egyik alaptézise, hogy szóösszetételeknél elhagyják a közbeékelődő úgynevezett hangot, tehát míg Dél-Koreában az evőpálcikára azt mondják, hogy 젓가락 (), az eső hangjára pedig azt hogy 빗소리 () addig északon ezek 저가락 () és 비소리 () alakban használatosak.

A Dél-Koreában végbement helyesírási reformok – melyek során a szó eleji R és N hangokat számos kivételtől eltekintve eltörölték vagy felcserélték, így például a ból , a rodongból nodong lett – sem könnyítették meg a helyzetet.

A különbségek elfedése végett a 2000-es évek elején az északi és déli vezetés megállapodott egymással, hogy alkotnak egy közös helyesírási szótárat, de erre a megromlott diplomáciai kapcsolatok miatt végül nem került sor.

Néhány példa a különbségekre: + Magyarul Észak-Korea Dél-Korea Cselezés 곱침 () 드리블 () Zsákolás 꽂아넣기 () 덩크 슛 () Hajszárító 머리건조선풍기 () 헤어드라이어 () Szálloda, vendéglő 려관 () 여관 () TV-csatorna 텔레비죤 통로 () 텔레비전 채널 () Szoprán 녀성고음 (, "női magas hang") 소프라노 () Mezzoszoprán 녀성중음 (, "női közepes hang") 메조소프라노 () Alt 녀성저음 (, "női mély hang") 알토 () Tenor 남성고음 (, "férfi magas hang") 테너 () Bariton 남성중음 (, "férfi közepes hang") 바리톤 () Basszus 남성저음 (, "férfi mély hang") 베이스 () Kukorica 강냉이 () 옥수수 () Egyrészes ruha 동일옷 () 원피스 () Kétrészes ruha 동강옷 () 투피스 () Karamell 기름사탕 (, "olajos cukorka") 캐러멜 () Helikopter 직승기 (; "közvetlenül felszálló gép") 헬리콥터 () Kezelés, kezelhetőség 손다치기 () 핸들링 () CD 알판 () 디스크 () vagy 씨디 (ssidi) Videómagnó 재생기 (cseszenggi) 비디오 테이프 레코더 (pidio theiphu rekhodo) Pitagorasz-tétel 세평방 정리 () 피타고라스의 정리 () Szabadrúgás 벌차기 () 프리킥 () Fagylalt 얼음과자 () 아이스크림 () Labdarúgókapus 문지기 () 골키퍼 ()

Megjegyzések

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek A koreai nyelv udvariassági rendszere Koreai betűzési ábécé

További információk Theiling.de: a koreai hangul gyakorlása