Lipovac (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 14, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 8 km-re délre, a Vrbanja-folyótól nyugatra emelkedő Lipovac-csúcs alatt, 300-759 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Főbb településrészei: Donji, Srednji és Gornji Lipovac.
Népessége A település népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb302120Bosnyák00Horvát21Jugoszláv10Egyéb30Összesen308121
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 21 háztartása és 242 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 43 háztartást és 351 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 319 ortodox lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
További információk Čelinac község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései