Závoryné Székely Emília Gabriella (Szil, 1941. február 23. – Szilsárkány, 2003. október 9.GyászjelentéseGyászjelentése2) magyar festőművész.
Életpályája 1960–1964 között a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, ahol Kelle Sándor és Cseh László oktatták.
A falképfestést és a restaurálást férje (Závory Zoltán) mellett sajátította el. A látványhoz kapcsolódó akvarelljein, pasztelljein a Rába-közi tájak és emberek jelentek meg.
Családja Szülei Székely Viktor és Kováts Emília voltak. 1974–2000 között Závory Zoltán (1906–2000) házastársa volt. Testvérei: Székely Erzsébet, Székely József, Székely Viktor, Székely László, Székely Anna, Székely Éva, Székely Győző, Székely Ágnes és Székely Imre.Szerkesztő: Pápai Regina
Kiállításai
Egyéni 1987 Pápa 1993 Farád 1994 Bogyoszló 1996 Szil 1997 Sarród
Válogatott, csoportos 1975 Budapest 1977 Győr 1985 Budapest 1992 Tatabánya
Díjai a győri Petőfi-pályázat III. díja (1973) a Duna-pályázat első díja (1989)
Jegyzetek
Források Budapest aukció Kieselbach.hu
További információk
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Építészek, szobrászok, festők, műgyűjtők, művészeti írók. XVI-XX. század. Győr, Kisalföld Művészetéért Alapítvány, 1998.
Kategória:1941-ben született személyek Kategória:2003-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar festők