Marosséllyei Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. keresztelője már a következő év januárjára esett – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, főreáliskolai igazgató-tanár.
Családja Örmény család szülötte, mindkét felmenő ágon. Marosséllyei Kacsóh (khach’ խաչ) Lajos (1849–1911),Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1–26. szám). 1911-02-12 / 7. szám MÁV felügyelő, és Lukács Róza gyermekeként született. Apai nagyszülei marosséllyei Kacsóh Lajos (1812–1877), a kisbajomi református egylet lelkésze, a dunántúli református egyház kerület főjegyzője, és nagygyimóthi Nyikos Katalin (1819–1899) voltak. Édesanyja gyergyószentmiklósi Lukács Róza, egy erdélyi örmény nemesi család leszármazottja volt. Anyai nagyszülei gyergyószentmiklósi Lukács Márton (1813–1880), csorvási postamester és Paraszka Anna (1811–1900) csorvási postamester voltak.Békés, 1900 (32. évfolyam, 1–52. szám)1900-04-08 / 14. szám Testvérei közül Edit húga 1875-ben, az anyjuk után katolikus vallásra keresztelt Rozália Anna Katalin Fatime húga pedig 1877-ben született. Az egyetlen fiútestvér halva született 1881-ben (nevet sem kapott).
Iskolái Kacsóh Pongrác Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Kisbarnaki Farkas Gyulánál doktorált fizikából.Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.
Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz című dalművét, amelynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. Kacsoh Pongrác többször megfordult Csorváson édesanyjával (Kacsóh Lajosné), aki Bartók Bélánéval együtt fellépett a Csorvási Olvasó Egylet jótékonysági estélyén is. Elterjedt az a vélemény, hogy a János Vitéz daljáték egy részét a csorvási posta épületében írta, amikor anyai nagyanyja még postamester-asszonyként dolgozott.
1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Budapesten hunyt el 1923-ban, 1 nappal az 50. születésnapját követően. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra (10-1-61).
Házassága és gyermeke 1913. június 19-én Budapesten, feleségül vette a régi Sopron vármegyei nemesi származású alsózopori Nagy Rózsa Geornina Flórát (Németújvár, Vas vármegye, 1885. április 4.–Budapest, 1963. november 6.),Magyar Nemzet, 1963. november (19. évfolyam, 256–280. szám)1963-11-10 / 263. szám akinek a szülei alsószopori Nagy Jenő (1844–1916), a soproni királyi törvényszéknek a bírája,Soproni Napló, 1916. október-december (20. évfolyam, 225–299. szám)1916-11-29 / 274. szám és a szladeoviczi Szladovits családnak a sarja, szladeovici Szladovits Magdolna (1857–1893) voltak. Az apai nagyszülei alsószopori Nagy János (1817–1867), 1848-as honvéd százados, földbirtokos és szeniczei Szeniczey Judit (1820–1905) voltak. Anyai nagyszülei szladovici Szladovits Ferenc (1829–1878) jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy, zalaboldogfai földbirtokos és szentgyörgyi Horváth Flóra (1835–1916) asszony voltak.http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/nagyivan/nix08w/nix08w-Title.html Az anyja oldaláról többek között a szentgyörgyi Horváth-, a bonyhádi Perczel- a barkóczi Rosty- a lovászi és szentmargitai Sümeghy-, a rábadoroszlói Rumy- és a boldogfai Farkas családok leszármazottja volt.Boldogfai Farkas Ákos András. A Szladovits család (szladeoviczi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. 251. o.) Később, Kacsóh Pongrác feleségétől elvált. Kacsóh Pongrác és alsószopori Nagy Rózsa házasságából született: Dr. marossélyei Kacsóh János (Budapest, 1917. október 24.–Budapest, 1982. február 18.), tartalékos huszárzászlós. Felesége, Eisemann Erzsébet, Eisemann Mihály zeneszerző lánya volt.
Társadalmi szerepvállalása Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.
Főbb művei Kísérőzenék színpadi művekhez Molnár Ferenc: Liliom (1909); Molnár Ferenc: Fehér felhő (1916. február 25.); Maurice Maeterlinck: Kék madár.
Dalművek Csipkerózsika (Kacsóh Pongrác első daljátéka, 1904) János vitéz (1904) ISWC T-007.109.501-6 Rákóczi (1906) ISWC T-007.109.508-3 Mary-Anne (1908) Dorottya (posztumusz bemutató: 1929. január 9-én, Szegeden).
Publikációk Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904); A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909). A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.) Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.); Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben; Zenekritikák a Pesti Naplónál. Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról. Lásd: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0901/kacsoh0901.html
Kötetei Az egyenlőségi és egyenlőtlenségi elv viszonya a mechanikában; Ajtai Ny., Kolozsvár, 1896 Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; Károlyi Ny., Bp., 1904 János vitéz. Daljáték; szöveg Bakonyi Károly, vers Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904 A zene fejlődéstörténete; Athenaeum, Bp., 1909 (hasonmásban: Comenius, Pomáz, 2000) Az iskolai karénektanítás paedagógiája; Rozsnyai, Bp., 1910 Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Vezérkönyv tanítóknak, 1–2.; Rózsavölgyi, Bp., 1912 Pedagógiai rész Zenei anyag Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája. Segédkönyv a tanító részére; Kacsoh Pongrác nyomán szerk. Harmat Arthur, Karvaly Viktor; 2. átdolg., bőv. kiad.; Rózsavölgyi, Bp., 1931 János vitéz. Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán; zene Kacsóh Pongrác, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, újrahangszerelte, kieg. Kenessey Jenő, átdolg. Karinthy Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1952 A zene története; Anno, Bp., 1997 János vitéz; zene Kacsoh Pongrácz, vers Heltai Jenő, szöveg Bakonyi Károly, prózai szöveggond. Vörös Róbert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)
Kapcsolódó szócikkek A kolozsvári magyar színjátszás története Petőfi Sándor Fedák Sári László Géza Egy rózsaszál Kék tó, tiszta tó Kacsóh Pongrác út
Emlékezete Róla nevezték el a Kacsóh Pongrác utat Budapest XIV. kerületében. Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban látható. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968) Emléktábláját az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán helyezték el. (Budapest VIII. ker., Szűz utca 2.) Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található (10-1-61). Füredi Richárd alkotása
Képgaléria
Források Síremléke Kacsóh Pongrác szobra Kecskeméten Színészkönyvtár Dr. Kacsóh Pongrác zeneoktatási reformtörekvései A hét portréja: Kacsoh Pongrác – Fidelio Szirmai Albert: Kacsoh Pongrác – Nyugat, 1924 Fizikai Szemle honlap
Jegyzetek
További információk Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985 Fancsali János: Kacsóh Pongrác, Bartók Béla első méltatója. In: Magyarörmény zenei breviráium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003, 103–110. Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. Bp., Athenaeum 2000 Kiadó, 2000 (Lyceum könyvek) Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992 (Kecskeméti Füzetek 4.) Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968 Lengyel Emese: A János vitézen túl Kacsóh Pongrác élete a természettudományok és a zeneművészet metszetén. Gramofon. 2023/ősz. 12-15. Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986 Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936 Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, Budapest, 1929 Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996– Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest
A János vitézről Magyar operett az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben Tanulmány: János vitéz, az ideológia huszára – A századforduló operettjében rejlő lehetőségek www.szinhaz.hu: Huszárok az aluljáróban – cikk egy modern rendezésről János vitéz Újszegeden A János vitéz a Szigligeti Színházban – Tiszavidék, 1957. január Képek New York-i Magyar Színház előadásáról 2004. A János vitéz az Erkelben – Új Ember 2004. január 11. LX. évf. 2. (2892.)
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar fizikatanárok Kategória:Operettszerzők Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar matematikatanárok Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Örmény származású magyarok