alt=|bélyegkép|400x400px| Normál folyamatú folyamat üzleti folyamatmodellezése az üzleti folyamatmodellel és jelöléssel Az üzleti folyamatmodellezés (BPM) a vállalat folyamatai rögzítésének és ábrázolásának tevékenysége (azaz a folyamatok modellezése), annak érdekében, hogy a meglévő üzleti folyamatokat elemezni lehessen, biztonságosan és következetesen lehessen alkalmazni, továbbá javítani és automatizálni lehessen őket.

Az üzleti folyamatmodellezést jellemzően üzleti elemzők végzik, akik szakterületi szakértőkkel együttműködve modellezik pontosan a folyamatokat. Az üzleti folyamatmodellezést elsősorban az üzleti folyamatmenedzsmentben, a szoftverfejlesztésben vagy a rendszertervezésben alkalmazzák.

Alternatív megoldásként a folyamatmodellek közvetlenül modellezhetők IT-rendszerekből, például eseménynaplókból.

Áttekintés bélyegkép|Az üzleti folyamatmenedzsment öt tudományága és kapcsolatai Az Üzleti Folyamatmenedzsment Szakemberek Szövetsége (Association of Business Process Management Professionals, ABPMP) szerint az üzleti folyamatmodellezés az üzleti folyamatmenedzsment öt kulcsfontosságú diszciplínájának egyike.Association of Business Process Management Professionals (kiadó): Guide to the Business Process Management Common Body of Knowledge – BPM CBOK®. Fordított és szerkesztett német kiadás: European Association of Business Process Management (kiadó): Business Process Management Common Body of Knowledge – BPM CBOK®, 2. kiadás, Verlag Dr. Götz Schmidt, Gießen, 2009. . (1.4 fejezet, CBOK® szerkezet)

Az öt diszciplína a következő: Folyamatmodellezés : Az üzleti folyamatok vizuális vagy strukturált reprezentációinak létrehozása a működésük jobb megértése érdekében. Folyamatelemzés : a jelenlegi folyamatok megértése és a vállalat céljaihoz való igazodása – az üzleti tevékenységek elemzése. Folyamattervezés : újratervezés – üzleti folyamatok újratervezése – vagy üzleti folyamatok újratervezése – üzleti folyamatok optimalizálása. Folyamatteljesítmény mérése : összpontosíthat az idő, a költség, a kapacitás és a minőség tényezőire vagy a hulladék átfogó nézetére. Folyamat átalakítás : tervszerű, strukturált fejlesztés, műszaki megvalósítás, és átadás a folyamatban lévő működésbe.

Ezeket a diszciplínákat azonban nem lehet elszigetelten vizsgálni: az üzleti folyamatmodellezés mindig igényli az üzleti folyamatok elemzését az aktuális („as-is”) folyamatok modellezéséhez, vagy a folyamattervezés specifikációit a jövőbeli („to-be”) folyamatok modellezéséhez.

Az üzleti folyamatmodellezés fókusza a tevékenységek (akciók) áramlásának ábrázolásán van. Hermann J. Schmelzer és Wolfgang Sesselmann szerint ez "a funkcióközi, értéknövelő tevékenységek azonosításából áll, amelyek olyan konkrét szolgáltatásokat eredményeznek, amelyeket az ügyfelek elvárnak, és amelyek eredményei stratégiai jelentőséggel bírnak a vállalat számára. Ezek a tevékenységek túlnyúlhatnak a vállalati határokon, és magukban foglalhatják az ügyfelek, beszállítók vagy akár versenytársak tevékenységeit is."Hermann J. Schmelzer és Wolfgang Sesselmann: Geschäftsprozessmanagement in der Praxis, 9. kiadás, Hanser, München, 2020. . (2.1 fejezet: A folyamatok és az üzleti folyamatok közötti különbségek)

Azonban más jellemzők (tények) is modellezhetők, például adatok és üzleti objektumok (mint bemenetek/kimenetek), formális szervezetek és szerepkörök (felelős, elszámoltatható, konzultált, tájékoztatott személyek), erőforrások és informatikai rendszerek, valamint irányelvek/utasítások (munkavégzési segédeszközök), követelmények, kulcsszámok stb.

Minél több ilyen jellemzőt integrálnak az üzleti folyamatmodellezésbe, annál pontosabbá válik az absztrakció, ugyanakkor növekszik a modell összetettsége is.

„A komplexitás csökkentése, valamint a modellek érthetőségének és átláthatóságának javítása érdekében ajánlott nézetalapú megközelítés alkalmazása.”Andreas Gadatsch: Management von Geschäftsprozessen – Methoden und Werkzeuge für die IT-Praxis: Eine Einführung für Studenten und Praktiker, 2. átdolgozott és bővített kiadás, Vieweg, Braunschweig/Wiesbaden, 2002. .

A nézetek kifejezést (August W. Scheer, Otto K. Ferstl és Elmar J. Sinz, Hermann Gehring, valamint Andreas Gadatsch értelmezésében) nem egységesen használják a különböző gazdaságinformatikai iskolákban – alternatív elnevezések például a tervezési dimenziók (Hubert Österle) vagy a perspektívák (Zachman).

M. Rosemann, A. Schwegmann és P. Delfmann a nézetek koncepciójában hátrányokat is látnak:

Andreas Gadatsch szerint az üzleti folyamatok modellezése az üzleti folyamatmenedzsment része, a folyamatdefiníció és a folyamatmenedzsment mellett.(1.1. fejezet Folyamatkezelés)

Az üzleti folyamatmodellezés a vállalati feltérképezés átfogó megközelítésének is központi eleme – amely a vállalati küldetésnyilatkozat, a vállalati politika/vállalatirányítás, a szervezeti struktúra, a folyamatok szervezése, az alkalmazásarchitektúra, a szabályozások és érdekcsoportok, valamint a piac leképezésével is foglalkozik. bélyegkép|A folyamattérkép tipikus bontása irányítási, alap- és támogatási folyamatokra Az Európai Üzleti Folyamatmenedzsment Szövetség (European Association of Business Process Management, EABPM) szerint háromféle végponttól végpontig tartó üzleti folyamat létezik: Vezetési folyamatok; Végrehajtási folyamatok és Támogatási folyamatok. (2.4. fejezet Folyamattípusok) ← automatikus fordítás németből

Ez a három folyamattípus minden vállalatban azonosítható, és a gyakorlatban szinte kivétel nélkül az üzleti folyamatmodellek legfelső strukturálási szintjeként alkalmazzák őket.DER PROZESSMANAGER GmbH: In 6 einfachen Schritten zur Prozesslandkarte. Tudásbázis. Utolsó letöltés: 2024. január 25.

A vezetési folyamatok (leadership processes) helyett jellemzően a menedzsmentfolyamatok (management processes) elnevezést használják.

A végrehajtási folyamatok (execution processes) helyett pedig széles körben elterjedt a kulcsfolyamatok (core processes) megnevezés.Jörg Becker és Dieter Kahn: Der Prozess im Fokus. In: Jörg Becker, Martin Kugler és Michael Rosemann (szerk.): Prozessmanagement – Ein Leitfaden zur prozessorientierten Organisationsgestaltung, 2. javított és bővített kiadás, Springer, Berlin/Heidelberg/New York, 2002. .Jörg Becker és Volker Meise: Strategie und Organisationsrahmen. In: Jörg Becker, Martin Kugler és Michael Rosemann (szerk.): Prozessmanagement – Ein Leitfaden zur prozessorientierten Organisationsgestaltung, 2. javított és bővített kiadás, Springer, Berlin/Heidelberg/New York, 2002. .Mario Speck és Norbert Schnetgöke: Sollmodellierung und Prozessoptimierung. In: Jörg Becker, Martin Kugler és Michael Rosemann (szerk.): Prozessmanagement – Ein Leitfaden zur prozessorientierten Organisationsgestaltung, 2. javított és bővített kiadás, Springer, Berlin/Heidelberg/New York, 2002. .

Ha a kulcsfolyamatokat a következő szinten tovább bontják, például az ellátásilánc-menedzsment (SCM), az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és a termék-életciklus-menedzsment (PLM) területein, akkor a nagyvállalati szabványmodellek és iparági szövetségek által kidolgozott modellek – például a SCOR-modell – is integrálhatók az üzleti folyamatmodellezésbe.

Történelem Az üzleti folyamatok modellezésére szolgáló technikák – például a folyamábra, a funkcionális folyamatblokkvázlat (functional flow block diagram), a vezérlési folyamábra (control flow diagram), a Gantt-diagram, a PERT-diagram és az IDEF – már a 20. század eleje óta fejlődnek.

A Gantt-diagramok körülbelül 1899-ben jelentek meg elsőként, a folyamábrák az 1920-as években, a funkcionális blokkvázlat és a PERT az 1950-es években, míg az adatfolyam-ábrák (data-flow diagrams) és az IDEF az 1970-es években.

A modern módszerek közé tartozik például az Egységes modellezési nyelv (Unified Modeling Language) és a Folyamatmodellezési és Jelölési Szabvány (Business Process Model and Notation, BPMN).

Ezek azonban csak töredékét jelentik azoknak a módszertanoknak, amelyeket az évtizedek során az üzleti folyamatok dokumentálására használtak.Asbjørn Rolstadås (1995). "Business process modeling and re-engineering". in: Performance Management: A Business Process Benchmarking Approach. p. 148-150.

Az üzleti folyamatmodellezés kifejezést az 1960-as években S. Williams vezette be a rendszermérnöki szakterületen, 1967-es, „Business Process Modeling Improves Administrative Control” című cikkében.Brian C. Warboys (1994). Software Process Technology: Third European Workshop EWSPT'94, Villard de Lans, France, February 7–9, 1994: Proceedings. p. 252.

A szerző elképzelése az volt, hogy a fizikai irányítórendszerek jobb megértésére használt technikák hasonló módon alkalmazhatók az üzleti folyamatokra is.

Maga a kifejezés azonban csak az 1990-es években vált elterjedtté.

Az 1990-es évekre a folyamat fogalma új termelékenységi paradigmává vált.Asbjørn Rolstadås (1995): Business Process Modeling and Re-engineering. In: *Performance Management: A Business Process Benchmarking Approach*, 148–150. o.

A vállalatokat arra ösztönözték, hogy a funkciók és eljárások helyett folyamatokban gondolkodjanak.

A folyamat-szemlélet a vállalaton belüli események láncolatát vizsgálja – például a beszerzéstől a szállításig, vagy a megrendelés felvételétől az értékesítésig.

A hagyományos modellezési eszközök elsősorban az idő és költség ábrázolására szolgáltak, míg a modern eszközök a keresztfunkcionális tevékenységekre helyezik a hangsúlyt.

Ezek a keresztfunkcionális tevékenységek a komplexitás és kölcsönös függés növekedésével párhuzamosan jelentősen megszaporodtak és felértékelődtek.

Az új módszertanok közé tartozik például a folyamatújratervezés (business process redesign), a folyamatinnováció (business process innovation), az üzleti folyamatmenedzsment (business process management) vagy az integrált üzleti tervezés (integrated business planning) – mindegyik célja „a vállalatot alkotó hagyományos funkciók határain túlnyúló folyamatok fejlesztése".

A szoftverfejlesztés területén az üzleti folyamatmodellezés kifejezés a hagyományos szoftverfolyamat-modellezéssel szemben fogalmazódott meg, azzal a céllal, hogy a szoftverfejlesztés során a gyakorlati megvalósítás állapotára helyezze a hangsúlyt. Akkoriban (az 1990-es évek elején) minden létező és új modellezési technikát, amely üzleti folyamatokat ábrázolt, egységesen üzleti folyamatmodellező nyelvekként konszolidálták. Az objektumorientált megközelítésben az üzleti alkalmazásrendszerek specifikációjának lényeges lépéseként tekintettek rá. Az üzleti folyamatmodellezés új módszertanok alapjává vált, például azoké, amelyek támogatták az adatgyűjtést, az adatfolyam-elemzést, a folyamatábrák készítését és a jelentéskészítési funkciókat. Körülbelül 1995 körül jelentek meg az első vizuális szemléletű eszközök az üzleti folyamatok modellezésére és megvalósítására.

Az üzleti folyamatok modellezésének céljai bélyegkép|Az üzleti folyamat modelljét befolyásoló tényezők Az üzleti folyamatmodellezés célja a folyamatok – általában grafikus – ábrázolása, amely során a valóság összetett tényeit egységes (szisztematizált) megjelenítéssel dokumentálják, és a lényeges jellemzőkre egyszerűsítik. Gyakran szerepet játszanak ebben a folyamatdokumentációra vonatkozó szabályozási követelmények is (például dokumentumkezelés, visszakövethetőség vagy integritás), amelyek a minőségirányítás, az információbiztonsági irányítás vagy az adatvédelem területéről származhatnak.

Az üzleti folyamatmodellezés jellemzően a környezeti követelmények meghatározásával kezdődik: először a modellezés célját kell kijelölni (az üzleti folyamatmodellezés alkalmazási területei szerint). Az üzleti folyamatmodelleket manapság gyakran többfunkciós módon alkalmazzák (lásd fentebb). Másodszor meg kell határozni a modell címzettjeit, mivel a létrehozandó modell tulajdonságainak meg kell felelniük az ő igényeiknek. Ezt követi a modellezendő üzleti folyamatok kijelölése.