Sulyok Katalin (Szeged, 1986. július 13. –) magyar biológus, nemzetközi jogász és környezetjogász. Kutatási területei közé tartozik a környezetjog, a klímajog, és a környezet emberi jogi védelme.
Tanulmányok 2012-ben végzett jogászként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Diplomáját summa cum laude minősítéssel szerezte meg. 2014-ben Fulbright Ösztöndíjban és Sólyom László által adományozott ösztöndíjban részesült. Ezek, valamint a Harvard Egyetem által adott Gammon Fellowship segítségével LLM diplomát szerzett a Harvard Law School-on. Ennek során a Harvard Environmental Law Review szerkesztőségének tagja és a Harvard Environmental Law Society kommunikációs igazgatója volt. Az itt írt szakdolgozatáért Irving Oberman Memorial Awardban részesült, amelyet a Harvard Law School dékánja adományoz az adott tanév legjobb környezetjogi témájú szakdolgozat szerzőjének.
Gyerekkora óta biológusnak készül, gimnáziumban is biológia-kémia tagozatra járt, a biológia OKTV döntőben 6. helyezést ért el. 2013-ban az ELTE Természettudományi Kar biológus szakán kiváló minősítéssel szerzett B.Sc. diplomát.
PhD fokozatát 2018-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Disszertációjának címe "Scientific Engagement of International Courts and Tribunals in Environmental Disputes – Science and the Legitimacy of Adjudicatory Reasoning" volt. Dolgozatával 2018-ban elnyerte az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által alapított Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima Díjat, 2019-ben az Institut de Droit International (Nemzetközi Jogi Intézet) Henry Wheaton-díját, valamint 2020-ban a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérmet és Ösztöndíjat.
Könyvei A doktori kutatásának eredményeit a Cambridge University Press kiadásában 2021-ben megjelent "Science and Judicial Reasoning" című monográfiájában foglalta össze. Második könyve magyar nyelven, "Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? - Perstratégiák a jövő nemzedékek környezeti és klímapereiben" címmel 2025-ben jelent meg az Orac kiadó kiadásában.
2026-ban jelent meg szintén az Orac kiadó kiadásában Sonnevend Pállal közösen szerkesztett könyve "Soft law-ból kemény kötelezettségek" címmel. E kötet az ELTE ÁJK nemzetközi jogi professzorát, dr. Kardos Gábort köszönti nyugdíjba vonulása és 70. születésnapja alkalmából, aki nemzetközi szinten is meghatározó szerepet töltött be a nemzetközi kisebbségek és a szociális jogok területén.
Karrier Sulyok Katalin 2014-től főosztályvezetőként vezette az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a jövő nemzedékekért felelős biztoshelyettes titkárságát, majd 2025-ig ugyanitt vezető jogi főtanácsosként tevékenykedett.
2016-ban kezdett el tanársegédként dolgozni az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékén, majd ugyanitt 2019-től adjunktus lett, 2024-ben pedig megszerezte habilitációs fokozatát. Nemzetközi Jog, Európai Közjog és Politika tantárgyakat oktatott 2025-ig. Számos alkalommal részt vett az ELTE ÁJK csapatának a Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyre való felkészítésében. Felkészítő tanára volt a 2019-ben világbajnoki címet nyert ELTE Jessup csapatnak is. Számos OTDK-n sikereket elért TDK dolgozat témavezetője.
2025-től az angol Durham Egyetemen (Durham University) nemzetközi jogi és fenntarthatósági docens (Associate Professor in International Law and Sustainability). Emellett 2025-től az ELTE ÁJK vendégprofesszora, ahol továbbra is a Környezetjog tantárgy tárgyfelelőse.
Szerepe a nemzetközi környezetjogban Sulyok Katalin a European Network of National Human Rights Institutions (ENNHRI) szervezet Climate Crisis and Human Rights munkacsoportjának elnöke volt 2025. március 31-ig. Ennek keretében az ENNHRI jogi tanácsadójaként részt vett a KlimaSeniorinnen és Duarte ügyekben benyújtott szóbeli és írásbeli beavatkozói fellépés során. Hazai klímaperben is részt vesz tanácsadóként. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Cannavacciuolo and Others v. Italy ügyben 2025. január 30-án hozott ítéletében hivatkozott a "Science, epistemology and legitimacy in environmental disputes – The epistemically legitimate judicial argumentative space" címmel a Leiden Journal of International Law kiadásában 2024-ben megjelent tudományos cikkére, valamint a fent említett "Science and Judicial Reasoning" című monográfiájára is.
Tagja volt az Európai Bizottság számára független tudományos bizonyítékokat és szakpolitikai ajánlásokat nyújtó Scientific Advice Mechanism részeként működő, a napsugárzás módosításának (Solar Radiation Modification, SRM) összetett kérdéséről szóló tudományos vélemény elkészítéséért felelős szakértői panelnek. Ennek a célja az volt, hogy támogassa az Európai Unió álláspontjának kialakítását az erről szóló nemzetközi vitákban, és hozzájáruljon a jövőben az SRM témájú kutatási programok tervezéséhez, valamint az uniós pénzügyi eszközökkel kapcsolatos döntések meghozatalához.
Sulyok a 2024 óta a 2024-2029 közötti 7. értékelési ciklusban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egyik vezető szerzője. Ennek a testületnek a feladata, hogy összegezze az ENSZ tagállamai számára az éghajlatváltozás okaira és kezelési lehetőségeire vonatkozó legfrissebb tudományos bizonyítékokat. Összesen csupán három jogász vesz részt jelenleg az IPCC munkájában, közülük az egyik Sulyok Katalin, akinek a feladatköre a III. Munkacsoport (Mitigáció) 5. fejezetére vonatkozik.
Díjak, elismerések Sulyok Katalin a Harvard Law School-on folytatott tanulmányokat, a 2015-ben elnyert Fulbright Ösztöndíjnak és a Sólyom László Tehetség Ösztöndíjnak köszönhetően. Ezek mellett elnyerte a Harvard Law School Gammon Fellowship-jét is. Harvardi tanulmányai végén 2016-ban elnyerte a Harvard Law School dékánja által adományázott Oberman Memorial Awardot, amely a legjobb környezetjogi tanulmányért jár minden évben.
Doktori értekezése, amelynek címe: "Scientific Engagement of International Courts and Tribunals in Environmental Disputes – Science and the Legitimacy of Adjudicatory Reasoning" számos rangos hazai és nemzetközi díjat nyert el. A PhD disszertációja 2018-ban megkapta az MTA Jogtudományi Intézete által évente az ország legkiemelkedőbb jogtudományi doktori értekezésnek járó Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima díjat, majd 2021-ben a legjobb nemzetközi jogi értekezésért járó Herczegh Géza Alapítvány Herczegh Géza díját. Az angol nyelven írt doktori értekezése a genfi székhelyű Institut de Droit International nemzetközi jogászokat tömörítő, 1873 óta működő testület JB Scott (Henry Wheaton) díját is elnyerte 2019-ben, amelyet kétévente a nemzetközileg legjobb angol, francia, olasz, spanyol vagy német nyelven írt, környezetjogi disszertációnak ítél oda a háromtagú zsűri.
Kutatását 2019-ben az Osztrák Külügyminisztérium Danubius Young Scientist Award-dal támogatta, 2021-ben pedig Sulyok Katalin elnyerte a németországi Stiftung Mercator által adományozott nemzetközi posztdoktori ösztöndíjat a "Re:Constitution – Exchange and Analysis on Democracy and the Rule of Law in Europe" programban, amelynek segítségével a jövő nemzedékek jogaival és az éghajlatvédelmi perekben a jogállamisági garanciák érvényesülésével foglalkozott.
2023-ban elnyerte az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíját, amellyel a klímaperek jogi anatómiája c. kutatásán dolgozott.
Közéleti, szakmai állásfoglalások Sulyok Katalin aláírója volt a hazai nemzetközi jogászok által a nemzetközi jog semmibevétele ellen 2025. április 11-én tett állásfoglalásnak. Jogászként tagja volt "A Klímatudomány 10 Üzenete" elnevezésű kezdeményezésnek, amelyben magyar klímaváltozással foglalkozó szakemberek, köztük Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, 10 pontban hívták fel a társadalom figyelmét a klímaváltozás hatásaival, valamint a klímaváltozás okozta problémák kezelésével kapcsolatban.
Sulyok Katalin több hazai éghajlatpolitikai szakértővel és jogásszal közösen amicus curiae beadványt készített Magyarország első klímatörvénye ellen indult utólagos normakontroll-eljárásban az Alkotmánybíróság előtt. A beadványnak vezető szerzője volt, amelyet a Társadalmi Reflexió Intézet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a normakontroll iránti kérelemnek részben helyt adva a klímatörvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette, és az Országgyűlést új, átfogóbb klímatörvény elfogadására hívta fel 2026. június 30-i határidővel.
Az Alkotmánybíróság ezen határozatát követően több magyarországi környezetvédő civil szervezet kezdeményezésére jogi szakértők – köztük Sulyok Katalin – 2026 tavaszán elkészítették a szakmai koncepcióját és szöveg-tervezetét egy új civil klímatörvénynek, amelyet az Országgyűlés elé terjesztenek.
Magánélete "Természetjáró és természetszerető embernek" vallja magát. Házas, két gyermek édesanyja. Férje, dr. Kajtár Gábor, nemzetközi jogász professzor és Mestertanár, a Philip C. Jessup perbeszédversenyen 2019-ben világbajnoki címet elért ELTE csapat felkészítő tanára.
Jegyzetek
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1986-ban született személyek Kategória:Élő személyek