Podbrđe (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 17, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 5 km-re északra, a Vrbanja jobb partján, 240-477 méteres magasságban található. Itt halad át a Banja Lukát Dobojjal és Tuzlával összekötő M4-es autóút.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2499Bosnyák00Horvát745163Jugoszláv00Egyéb61Összesen775263
Története A Vrbanja mellett előkerült római építőanyag maradványok és pénzleletek tanúsága szerint itt már az ókorban is település állt, melynek középkori folytatásáról a közvetlenül mellette talált, mára elpusztult középkori temető sírkövei tanúskodtak. Andrija Zirdum kutatásai szerint az itteni Szent Rókus templom ugyancsak állt már a középkorban is.Andrija Zirdum, Srednjovjekovne crkve u BiH do 1463. godine 1773-ban ide helyezték át a Banja Luka-i plébánia székhelyét.https://www.orlovac.eu/knjige/huv.pdf Jurica Šalić OFM: Hod u vjeri – Banja Luka i Okolica
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 29 háztartása és 273 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 48 háztartást 412 római katolikus és 3 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 347 lakosa volt, akik közül 339 római katolikus horvát, 6 ortodox szerb és 2 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A lakosság jelentős része Nyugat-Európa országaiban is dolgozott. A boszniai háború idején 1992-ben a szerb félkatonai alakulatok elűzték a horvát lakosságot. A szerb támadásoknak két helyi horvát lakos esett áldozatul. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Svinjara – római település és középkori temető maradványai a Vrbanja mentén, ahol egy nagyobb területen római építőanyag, téglák és római pénzek kerültek elő. A Vrbanja természetes töltésén az itt menő út mentén a középkorban temető volt, benne stećak sírkövekkel, melyek az útépítés során semmisültek meg.
Híres emberek Itt született 1935. április 4-én Anto Slavko Kovačić boszniai horvát történész, teológus, bibliográfus.
Jegyzetek
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései