Vranić (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 18, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, a Čemernica-hegység keleti nyúlványain, 340-600 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák277145Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen277146
Története A muszlim lakosságú falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 30 háztartása, 130 muszlim és 25 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Šibovi községbe tartozó településen 44 háztartást, 216 muszlim és 36 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 217 lakosa volt, akik közül 188 muszlim bosnyák, 28 ortodox szerb és 1 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háborúban a falu muszlim lakosságát elűzték, mecsetüket lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A falu újjáépített mecsetét 2024. július 20-án nyitották meg. A vranići mecset volt az egyik legrégebbi mecset Kotor-Varoš község területén. A falunak már a 19. században is volt mecsete. 1992. júliusában a boszniai szerb félkatonai erők lerombolták. Az épület teljesen kiégett. Az újjáépítés 2001-ben kezdődőtt.
Jegyzetek
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései