Večići (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, a Vrbanja-folyó bal partján, a Večići mezőn (Večićko polje), a Crvcka torkolatánál, 315-650 méteres magasságban található. A település részben a Brižine nevű magaslat (373 m) és a Bajrića-hegy (460 m) között a Doca lejtőjén, részben pedig a Večićko polje viszonylag tágas mezőjén terjed, egészen Uzlomac déli lejtőiig húzódik. Főbb településrészei: Draguljići, Marjanovići, Rastik, Staza, Večići és Vukovice. A helyi közösség központja Vrbanjciban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4097Bosnyák1116652Horvát22125Jugoszláv10Egyéb33Összesen1744687
Története A délszlávok a 7. században telepedtek le a Vrbanja völgyében, ahol a többség a rómaiakkal keveredett illír bennszülött volt. A bennszülöttekkel keveredve utódaik a modern korig megmaradtak. A Balkán elszlávosítása a 10. században fejeződött be, és létrejöttek az első délszláv államok, köztük az első boszniai állam.Klaić N. (1994): Srednjevjekovna Bosna - Politički položaj bosanskih vladara do Tvrtkove krunidbe. Eminex, Zagreb, . A község területén talált večići és šipragei travertin stećak sírkövek egy óboszniai településről tanúskodnak (legkésőbb a 12. századból).Radimsky V. (1892): Ostanci rimskih naseobina u Šipragi i Podbrgju, za tim starobosanski stećci u Šipragi i uz Vrbanju u Bosni. Glasnik Zemaljskog muzeja u Sarajevu, Godina IV, Knjiga I: 75-80.Petrović R. (2010): Bogumili. Rubikon & Mak, Novi Sad – Visiko, .Naziv Crkva bosanska uveli su katolički misionari (u XIII stoljeću), po kojima nije bilo drugih bogomolja osim crkve, niti prave vjere osim katoličanstva. A legközelebbi stećak sírkövekkel rendelkező középkori temető Večići nekropolisza, mely a Trzan-hegyen található, ahol állítólag egykor Szent Illés bogumil temploma állt. Andrija Zirdum kutatásai is megerősítik, hogy itt már a középkorban állt a Szent Illés prófétának szentelt plébániatemplom.Andrija Zirdum, Srednjovjekovne crkve u BiH do 1463. godine Az oszmán hódítás során a Večići-mezőn nagy csata zajlott, amelyben az oszmánok megütköztek a boszniai erőkkel, akik visszavonultak a fölényben levő ellenség elől.
A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 65 háztartása, 282 muszlim, 68 római katolikus és 142 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 86 háztartást, 299 muszlim, 215 ortodox és 109 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 609 lakosa volt, melyből 107 római katolikus, 253 muszlim és 249 ortodox volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt a Vrbanja tágabb területét a partizánok (harmadik és negyedik proletárdandár) többször elfoglalták, majd elveszítették. A német megszállók a csetnikekkel és az usztasákkal együttműködve (1942-ben) ismételten elfoglalták. Két német katona Staza községben történt meggyilkolása miatt Večići és környéke teljes lakosságát fogságba vetették és a jasenovaci koncentrációs táborba szállították, majd egy Banja Luka-i katolikus vezető közbenjárására a foglyok többségét elengedték.Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. Radnički univerzitet "Đuro Pucar Stari", Kotor Varoš.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka..
A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. Hosszú általános pangás után a múlt század hatvanas éveiben, a lakosság Németországba és más nyugati országokba való kivándorlása után indult meg a fejlődés. A boszniai háború során 1992 októberében a szerb hadsereg kiűzte a teljes bosnyák és horvát lakosságot. 1992 tavaszán a boszniai szerb erők megkezdték az etnikai tisztogatást az egész boszniai Krajinában. A bosnyákokat és horvátokat tömegesen gyilkolták meg, a többieket száműzték. Településeiket teljesen elpusztították, akárcsak a Vrbanja-völgy más részein, Kruševo Brdótól a folyó orbászi torkolatáig.Župa Vrbanjci, biskupija-banjaluka.org, hozzáférés 2020. október 31.
A megközelíthetetlen Cvrcka-szoros védelmének köszönhetően a Közép-Bosznia északnyugati részén fekvő Većići állt ellen a legtovább a szerb erők egyenlőtlen támadásainak, amely hatalmas veszteségekkel Travnik területe felé vonult vissza. Većići lakosai és a környező falvakból újonnan érkezett száműzöttek erős ellenállást szerveznek a sokszorosan fölényben levő ellenséggel szemben. Az egykori JNA légierejének repülőgépei többször is átrepültek és bombázták a falu területét, mind pusztító bombákkal, mind nagyerejű rakétákkal. A hat hónapos ostrom során a település 168 lakosa pusztult el.http://www.icty.org/x/cases/zupljanin_stanisicm/trans/bcs/090915IT_BCS.pdf Félévnyi heves harcok, nagyszámú sebesült és krónikus élelem- és lőszerhiány után mintegy 500 harcos indult a bekerítésből való áttörésre. Nagyszámú civil volt velük. A bosnyák kézen levő Travnik területe felé vezető hosszú úton (kb. 80 km) orvlövészek és aknamezők voltak. Az egyik csoportot (kb. 200 fő) elfogták az áttörésben, és a grabovicai Általános Iskola épületébe vitték, ahol mindnyájuknak nyoma elveszett. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint (az ICTY hágai bíróságán tett tanúvallomásból) legtöbbjüket brutálisan kivégezték.Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, http://www.reuters.com/article/us-warcrimes-mladic-trial-idUSBRE8680YG20120709.
A bosznia-hercegovinai háború idején (1992–1995) a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének tagjai bűncselekményeket követtek el Vrbanj és a környező települések polgári lakossága ellen.Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, .Fena, Agencija (2013): Obilježavanje 21. godišnjice stradanja Bošnjaka u Kotor-Varoši–Još se traži 277 osoba, Avaz, 2013.11.03 .]. Ez különösen vonatkozik Večićire, Hrvaćanira, Hanifićire, Garićira, Orahova-ra, Rujevicára.Iris M.(2009) NAPA Bulletin, Passages: The Ethnographic Field School and First Fieldwork. John Wiley & Sons, ."Families remember dead from 1992 Grabovica massacre ahead of Mladic trial". ITNSource. Reuters. 9 July 2012. Retrieved 2014-08-12.Waterfield B (2012). "Ratko Mladic trial: with a clap and a cut-throat gesture, the 'Butcher of Bosnia' faces justice". The Daily Telegraph (London), Retrieved 2014-08-12.Rachel I. (2012): "Mladic Trial Witness Describes Escaping Mass Killing". Institute for War and Peace Reporting, Retrieved 2014-08-12.ICTY Prosecution (2012): „General Mladic had a hand in crimes'". Sense. 16 May 2012, Retrieved 2014-08-12.
Az összes környező horvát és bosnyák falut is elpusztították, a helyi lakosságot megölték vagy kiűzték. Az említett települések lakói ellen elkövetett bűncselekmények miatt a számos bizonyíték ellenére még senkit nem ítéltek el.
A vrbanjci „Sveti Sava” Általános Iskolában a bosnyák gyerekek a helyi hatóságok akadékoskodása miatt 2017-ben még nem gyakorolták a nemzetközi és alkotmányos rendelkezések szerinti alapvető emberi jogaikat, és nem kaptak oktatást anyanyelvükön, bosnyák nyelven.EU: Evropska konvencija o ljudskim pravima (prijevod na bosanski)Council of Europe, European Commission, F-67o75, StrasbourgOffice of the High Representative (1995): Ustav Bosne i Hercegovine (prijevod na bosanski). OHR, Sarajevo.. Kevesebb horvát hazatérőnek nem volt hasonló kérése. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság A Vrbanja és a Cvrcka folyók lelőhelyein, a Večić–Vrbanja fennsíkon termékeny talaj alakult ki, amelyen a gazdálkodók évszázadokon át ügyesen termeltek élelmiszert saját és piaci szükségleteikre. A környező dombok lejtőin lombhullató (tölgy-gyertyános) erdők, rétek, legelők élőközösségei alakultak ki. Magasabb helyeken, különösen a Cvrcke-kanyon mentén, tiszta tölgyes lombos-tűlevelű állományok találhatók. Különösen vonzó a folyó szurdokvölgye, ahol a gyönyörű „tündérforrások” után több zuhataggal és sok sziklával találkozhatunk. A táj szépsége iránti megnövekedett érdeklődés már most komolyan megzavarja a természetes ökológiai viszonyokat. A sebes pisztráng egyre kevesebb, az időnkénti (kérdőjelezhető sikerű) telepítési erőfeszítések egyebek mellett megkérdőjelezik a helyi pisztrángpopuláció őshonosságát. A terület éghajlata mérsékelten kontinentális, hegy alatti.
Nevezetességei A stećak sírkövekkel rendelkező középkori temető maradványai a Trzan dombon, a Crkvište lelőhelyen. A lelőhelyen Šefik Bešlagić 1971-ben 80 stećak sírkövet jegyzett fel. A stećakok 240 méteres hosszon elszórtan terülnek el, a fő türbétől a völgy felé ereszkedve. Tájolásuk a terepviszonyokhoz igazodik. A stećak sírkövek csoportos elrendezése a falun belüli családi hovatartozásról beszél. A sírkövek alapformája alacsony láda és tábla, különböző méretűek, de a legelterjedtebb az 1,5 (1,2) x 0,9 (0,5) m méretű alacsony láda alakú sírkő. Sok műemléken a felső felület kezeletlen, csak a természeti tényezők hatására csiszolódott. Függőleges oldala részben faragott. A legtöbb példány amorf, vagyis azt a benyomást kelti, mintha természetes kősziklákat helyeztek volna el sírkőként. Néhány hosszú és széles láda alakú méretével kiemelkedik, kidolgozásukban azonban nem. Sok emlékmű a földbe süllyedt és benőtte a moha. Nincsenek díszítések, feliratok. Ugyanezen a Trzan-dombon, az azonos nevű, stećak sírkövekkel díszített nekropolisz déli oldalán, 17,70 m-re egy türbe található. A második türbe az elsőtől keletre, maga a Cvrčka folyó mentén, légvonalban mintegy 150 m távolságra található, míg a harmadik Večići község központjában, a Pojputje nevű telken, magánterületen található. Mindhárom türbe nagyon hasonló kinéretű. A Trzanon található türbe némileg eltér a másik kettőtől, mert elöl van egy kis, 1,20 m széles tornáca. A tetőszerkezet három kerek betonoszlopon nyugszik. A türbe méretei hasonlóak és 5,50 x 5,30 m. A falak vastagsága 27–30 cm. Belül egy sírkő található, az első türbében fából, a másik kettőben pedig kőből. A régió különleges turisztikai vonzereje a minden augusztus 2-án megrendezett rendszeres Aliđun (Ilindan, Szent Ilija) nevű vásár, melyet a Večićko poljén tartanak. A mező valószínűleg a régi bosnyák rituálék hagyományos gyülekezőhelye volt, ahol az ősi török elleni vesztes csatára és vértanúira emlékeztek. A hely közepén álló ősi türbe nemzeti kulturális műemlék státuszú Bosznia-Hercegovinában. A nyári időszakban a Vilen(j)ske vode és a Cvrcke-szurdok látványosságai vonzzák a turistákat.