A Parviluciferaceae (ICN), más néven Parviluciferidae (ICZN) endoparazita Alveolata-klád, a Perkinsozoa családja, mely vízi környezetben él. Történet Típusnemzetsége a Parvilucifera. Ezt Norén és Moestrup írták le 1999-ben Dinophysis-fajok kultúráiban. Ezek eleinte az ivaros szaporodás melléktermékeinek tekintett kerek testeknek tűntek, de 2 hét alacsony hőmérsékletű tárolás után a kerek testek a Dinophysis-kultúra elhalása ellenére fennmaradtak. Ezekről kimutatták, hogy parazita faj sporangiumai, a fajt Parvilucifera infectansnak nevezték el.
Első, nem páncélos ostorosokat fertőző faja a Rastrimonas subtilis – eredetileg javasolt nevén Cryptophagus subtilisA Cryptophagus 2002-ben már létezett bogárnem neveként, ezért Brugerolle 2003-ban módosította a faj nevét – lehet, azonban még nem ismertek róla molekuláris elemzések, melyek ezt megerősítenék.
A Snorkelia és Dinovorax nemzetségeket Reñé és társai írták le 2017-ben, a Tuberlatumot Jeon és Park 2019-ben. A Snorkelia prorocentrit eredetileg Parvilucifera prorocentri néven írták le 2008-ban.
A kládot 2017-ben 3 nemzetséggel (Parvilucifera, Dinovorax, Snorkelia) hozták létre Reñé 2019-ben írták le Jeon és Park a Tuberlatum coatsit, mely a többi nemzetségtől rövid csíracsövében tér el. Etimológia A klád neve típusnemzetsége, a Parvilucifera nevéből ered. Ez a latin parvus, kicsi és lucidus, fényes szavakból ered a zoospórák kis fénytörő szemcséire utalva. Rendszertan 4 ismert nemzetsége van. Az első, a Parvilucifera, eredetileg nem tartozott családba, ehelyett a Rastrimonadida rendbe sorolták a Perkinsea kládban. A második nemzetsége a Rastrimonas, ehhez nem ismert genetikai szekvencia. A család 2017-ben jött létre, melybe a Parvilucifera mellett 2 új nemzetség (Dinovorax, Snorkelia) került. 2018 decemberében írták le 4. nemzetségét, a Tuberlatumot. Legtöbb fajból álló nemzetsége a Parvilucifera (4 ismert faj), a többi nemzetség monotipikus, így 7 faj van a kládban. Parvilucifera Norén et Moestrup 1999 P. corolla Reñé, Alacid, Figueroa, Rodríguez et Garcés 2016 P. infectans Norén et Moestrup 1999 (= P. sinerae Figueroa et Garcé 2008) P. multicavata Jeon et Park 2020 P. rostrata Karpov et Guillou 2013 Dinovorax Alacid et Reñé 2017 D. pyriformis Alacid et Reñé 2017 Snorkelia Reñé et Alacid 2017 S. prorocentri (Leander et Hoppenrath 2007) Reñé et Alacid 2017 (bazionim név: Parvilucifera prorocentri Leander et Hoppenrath 2007) Tuberlatum Jeon et Park 2018 Tuberlatum coatsi Jeon et Park 2018 Közeli rokonai a halparazitákból álló Xcellidae és a Perkinsidae. ?Rastrimonas Brugerolle 2003 Rastrimonas subtilis (Brugerolle 2002) Brugerolle 2003 Morfológia Ultraszerkezeti jellemzői – például az álkonoid, a mikronémák és a roptriák – feltehetően a Parviluciferaceae közös jellemzői, így nem megfelelőek a nemzetségek elkülönítéséhez. Életmód A tengeri fitoplanktonban fontos páncélos ostorosok (Parvilucifera, Dinovorax, Snorkelia) vagy Cryptista-fajok parazitája (Rastrimonas). Életciklusa kétostorú zoospórákból áll, melyek gazdák felé úsznak, azokat fertőzik, majd több zoospórát termelő sporangiumokká nőnek. A nemzetségek sporangiumai hasonló morfológiájúak és életciklusúak, fő különbségeik a zoospóra-morfológiában vannak. Aktivációjuk és a zoospórák felszabadulása a gazdasűrűségtől függ. A Dinovorax, Tuberlatum és Snorkelia zoospórái a gazdasejtet csíracső segítségével fertőzik, ez a Parviluciferában nincs jelen, helyette több nyílást használnak a zoospórák bejuttatására.
Meroplanktonikus: sporangiumai bentikusak.
A Rastrimonas behúzza ostorait. Élőhely Megtalálható tengerben, szárazföldi vizekben és talajban. Tengerben elsősorban az epipelágikus zónában és az üledékekben ismert. A sarkok közelében, a 60–90. szélességi fok közt a leggyakoribb, itt gyakorisága oka 5 ártalmas alga, például az Alexandrium catenella virágzása. Jelentőség Számos páncélos ostorost fertőz, így például mérgező fajokat is, ezért fontos a gazdafajok virágzásának időrendjének és a mérgező algavirágzások megértésében.
A P. infectans többek közt az Alexandrium catenella parazitája. Az A. catenella paralitikus kagylómérgezést okozó szaxitoxint termel, ezért a P. infectans meggátolhatja a túlzott szaxitoxin-felhalmozódást. Jegyzetek
Megjegyzések
Fordítás
További információk
Kategória:Alveolata Kategória:Paraziták Kategória:2017-ben leírt taxonok