bélyegkép|Angol nyelvű időrendi tábla Egyiptom történetéhez benne a fáraódinasztiákkal
Az alábbi szócikk az Ókori Egyiptom uralkodóinak, fáraóknak a dinasztiáit mutatja be. A lista nem sorolja fel az összes fáraót, azt a Fáraók listája tartalmazza – ez az oldal a dinasztiákkal és azok tagjaival általánosságban foglalkozik. Előzetesen megjegyzendő, hogy a fáraódinasztiák leírásánál, tagjaik és időszakjuk különböző okokból számos nehézség adódik még úgy is, hogy a hagyományosan elfogadott dinasztiák nem teljesen vannak szinkronban a valós rokonságokkal. Mindezek miatt az oldal egyes információ a kutatók vélt elképzeléseit tükrözhetik, és idővel (például újabb régészeti leletek napvilágra kerülésével) felülvizsgálatra szorulhatnak. a zárójelekben lévő évszámok uralkodási időkre vonatkoznak a szócikkben
A 30 dinasztia
Az ókori Egyiptom uralkodóit, a fáraókat hagyományosan dinasztiákba szokták sorolni az ókor óta. Ennek alapja Manethón ókori egyiptomi történetíró, akit II. Ptolemaiosz fáraó (Kr. e. 282–246) bízott meg, hogy minden adatot gyűjtsön össze a fáraók történetéről.Tyldesley, 35. o. Manethón történeti munkájában a kezdetektől (pontosabban Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésétől saját koráig (Kr. e. 4. sz.) 30 fáraódinasztiát állapított meg.Clayton, 9. Az utolsó, XXX. dinasztia utolsó fáraója II. Nektanebosz vagy Nahthórhebit (Kr. e. 360–343) volt eszerint.Morby, 33. Bár a későbbi kutatások számos problémát fedeztek fel a dinasztiákba sorolások során (lásd lentebb részletesen), Manethón beosztása mégis a mai napig használatos, elsősorban kronológiai szempontból.
Tekintve, hogy Egyiptomnak voltak uralkodói Manethón kora után is, ki szokták egészíteni a 30 dinasztiát még 3-al, így a második perzsa hódoltsággal (XXXI. dinasztia),Clayton, 9. és 201. Nagy Sándor családjával, a Makedón-dinasztiával (XXXII. dinasztia), és a szintén makedón eredetű Ptolemaidákkal (XXXIII. dinasztia). Ilyen számítással az ókori Egyiptom utolsó uralkodója VII. Kleopátra királynő (Kr. e. 30-ig),Clayton 9. illetve Iulius Caesartól született fia, XV. Ptolemaiosz volt. Bár az utolsó időszakban Egyiptom részben nem volt független (XXXI–XXXII. dinasztia idején),Tulajdonképpen már II. Artaxerszész perzsa király alatti hódoltság időszakától (XXVIII–XXX. dinasztia) is csak látszatfüggetlenségről lehet beszélni. (Clayton, 200-201.) részben görög állam volt (Ptolemaiszok), az új dinasztiák felvételének oka indokolt lehet: mind a perzsa-,Bár a perzsa királyok közül személyesen csak Kambüszész és I. Dareiosz látogatott el Egyiptomba (Tyldesley, 187.). mind a makedón megszállók, mind a Ptolemaioszok – eredeti címeik megtartása mellett – fáraóként uralkodtak Egyiptom felett, nevüket kártusba íratták, egyiptomi írásos pénzt verettek, egyiptomi templomok domborműveire faragtatták magukat.Clayton, 198-200 és 205-217.
A Ptolemaidák bukása után a Római Birodalom része lett Egyiptom, és bár egy ideig a római császárok is még fáraóként jelenítették meg magukat,Clayton 217. innentől kezdve azonban Egyiptom évszázadokig a Római-, majd a Bizánci Birodalomhoz tartozott, és ezt a korszakot már nem szokás a fáraókhoz sorolni. A Kr. u. 640-es évektől az arab Omajjád Kalifátus, majd az Abbászida Kalifátus uralta a területet, a 860-as évektől jelentek meg a helyi muszlim dinasztiák (elsőként a Túlúnidák).
Nem szokták az uralkodói dinasztiák közé sorolni, de néhol ennek ellenére feltüntetik Théba főpapjainak családját a XXI. dinasztia idején. Ők a korabeli fáraókkal párhuzamosan irányították Egyiptom nem csak vallási, hanem politikai életét is, szinte királyok volt, és több alkalommal össze is házasodtak a dinasztiával.Tyldesley 174-175., Clayton 174-175.
Néhol említik a libu törzs vezetőit is, akik és a XXII. és XXIII. dinasztia idején (Kr. e. 805–732) tartották hatalmuk alatt a Nílus-deltáját Egyiptom északi részén.
Feltételezett dinasztiaként tekintenek az úgynevezett Abüdoszi uralkodócsaládra, valamikor az i. e. 1600-as években, a XV. és XVi. dinasztia idején.
Korszakolás A későbbi kutatók az egyszerűbb korszakolás végett bevezették a következő korszakokat – Manethón rendszerének fenntartása mellett – , mindegyik korszakhoz több dinasztiát rendelve:Tyldesley 19.
Név Dinasztia Időszak Protodinasztikus kor „0.” dinasztia kb. Kr. e. 3200–3100 Archaikus-kor I–II. dinasztia kb. Kr. e. 3100–2686 Óbirodalom III–VI. dinasztia Kr. e. 2686–2181 Első átmeneti kor VII–XI. dinasztia Kr. e. 2181–1991 Középbirodalom XII. dinasztia Kr. e. 1991–1803 Második átmeneti kor XIII-XVII. dinasztia Kr. e. 1803–1550 Újbirodalom XVIII–XX. dinasztia Kr. e. 1550–1077 Harmadik átmeneti kor XXI–XXIII. dinasztia Kr. e. 1077–732 Későkor XXIV–XXXII. dinasztia Kr. e. 732–305 Ptolemaida korOlykor ezt az időszakot is a Későkorhoz számítják. XXXIII. dinasztia Kr. e. 305–30
Források Manethón bélyegkép|kézirattöredék Manethón művének másolatával
Manethón műve az idők során elveszett (vagy legalábbis napjainkig rejtőzködik), viszont egyes töredékes részei, kivonatai fennmaradtak későbbi ókori és középkori írók (pl. Iosephus Flavius, Julius Africanus, Kaiszareiai Euszebiosz, Geórgiosz Szünkellosz) műveiben, néha többszörös áttétellel.Clayton, 9. o.
Manethón sok olyan információt közöl egyes fáraókról, amelyek máshol nem szerepelnek. Lehet, hogy legendás elbeszéléseket dolgozott bele a művébe, de az is valószínű, hogy használt azóta elveszett régi forrásokat.Clayton 10. (néhol pl. a lentebb bemutatandó Torónói királylista hasonló számokat közöl, ami erősítheti a hitelességét.) Manethón Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésétőlClayton 16. (Kr. e. kb. 3100) számította a dinasztiákat, de ez előtti időszakból is ismertek nevek, ezért egyes tudósok beszélnek egy hipotetikus „0.” dinasztiáról (ahol persze sem az összes név, sem a köztük lévő rokonságok nem ismertek).
Egyéb források Manethón – különböző formában fennmaradt – listáit szokták összevetni más forrásokkal. A fennmaradt egyiptomi uralkodólisták száma nem túl magas. Ilyen például a Rosette-i kő, a Sabaka-kő, a 81. sz. Szehel-szigeti sziklafelirat, a Palermói kő, a Karnaki királylista, az Abüdoszi királylista, és a Szakkarai királylista.Clayton 10-12. Ezek a listák részben egy-egy időszakra vonatkoznak, részben ott is kihagynak kevésbé fontos (pl. az átmeneti korokhoz idején működő) dinasztiákat és fáraókat.Clayton 11.
Írnak ókori görög írók is Egyiptomról, pl. Sztrabón (Kr. e. 1. sz.), Hérodotosz (Kr. e. 5. sz.). Utóbbi olyan információkat is közöl történeti-földrajzi művében, amely az előtte 2500 évvel élő első fáraóról, Ménészről ad hagyományokat.Clayton 20. Az ókori görög történetírók uralkodólistákat nem adnak, csupán néhány nevet említenek, történeteiket legendásnak szokták minősíteni. Hérodotosz inkább a saját korára-, illetve a 100 évvel előtte élt, úgynevezett szaiszi fáraókra (XXVI. dinasztia) vonatkozó adatiban megbízható.Clayton 197. Hasonló a helyzet a Bibliával, itt I. Sesonk fáraó neve fordul elő történeti kontextusban.Clayton 187.
A korábban említett Iosephus Flavius (Kr. u. 1. sz.) Manethón művét is kivonatolta, de emellett vannak önálló adatai: pl. Manethón szerint I. Jahmesz 25-26 évig uralkodott, Iosephus 25 év 4 hónapra teszi ezt.Clayton 100.
Jelentősen segítette az uralkodó- és dinasztialisták pontosítását az 1800-as évektől az egyiptomi írás megfejtése és az akkortól nagy mennyiségben előkerült – királylistákon túli – régészeti lelet. Ezek számos fáraó létét erősítették meg, de nem oldottak meg minden kérdőjelet a fáraók dinasztiáival kapcsolatban. Olykor abból a szempontból is értékesek, hogy hónapra-napra vonatkozó adatokat említenek (pl. sztélé hónap és napnévvel Hatsepszut haláláról).Tyldesley 106. Az újabb leletek napjainkig tartalmaznak új, korábban nem ismert fáraóneveket.pl. egy nemrégiben felfedezett, a XXII. dinasztia elejéhez tartozó uralkodóra, Tutheperrére utal, akinek létezését mostanra egy kőtömb is megerősíti a bubasztiszi nagy templomból, ahol I. és II. Oszorkont is ábrázolják. (Eva R. Lange, Ein Neuer König Schoschenk in Bubastis, Göttinger Miszellen 203 , pp. 65-71.
A Torinói királylista bélyegkép|Részletek a töredékes Torinói királylistából
A fáraók sorrendjének megállapításához különösen értékes segítség a rejtélyes eredetű, úgynevezett Torinói királylista, amely a fáraók nevét sorolta fel a kezdetektől az irat keletkezéséig, Kr. e. 1200 körülig. A lista egyik értéke, hogy olyan fáraókat is fontosnak tartott feljegyezni, akik más listákban nem szerepelnek (pl. a zavaros időszakok fáraóit az első- és második átmeneti korban). A királypapírusz másik értéke a hónapok-napok megadása, ilyen részletesség más listákra nem jellemző.Clayton, 12. Sajnos az egyetlen példányban ismert kézirat szövege nem sokkal a megtalálása után (1820 körül) a rossz csomagolás miatt megsérült, ezért számos fáraó neve töredékesen (vagy úgy sem) olvasható. A 19. századi egyiptológus, Gaston Maspero úgy vélte, hogy a papiruszt a megtaláló Bernardino Drovetti olasz utazó akaratlanul csonkította meg utazása során.https://pharaoh.se/ancient-egypt/kinglist/turin-history/ A lista egyes számítások szerint eredetileg 223 fáraó nevét tartalmazta, amelyek közül 126 maradt fenn (néha csak részlegesen). 97 név elveszett.
Egyéb nehezítő körülmények
Még tovább nehezíti az uralkodólisták és dinasztiák tagjainak meghatározását, hogy a fenti, töredékes adatok (írásos és régészeti emlékek) néhol ellentétben vannak egymással (pl. a II. dinasztia Manethón szerint 302 évig uralkodott, a régészeti anyagok viszont csak kb. 200 évig való fennállást igazolnak).Clayton, 26.
Néha módszeres megsemmisítés történt egyes fáraókkal kapcsolatban. Például Hatsepszutnak halála után kivésték ábrázolásait, összetörték szobrait, neve nem szerepelt a királylistákon, még az egyiptomi írást megfejtő Jean-François Champollion is csodálkozott III. Thotmesz fáraó-uralkodótársán, akire női igékkel hivatkoztak egyes emlékek, de máshonnan még nem volt ismert.Tyldesley, 107-109. Hasonló történt a vallásreformer Ehnatonnal és néhány utódával (Szemenhkaréval, Tutanhamonnal, Ayjal),Clayton, 11. vagy Anedzsibbel (I. dinasztia), akinek nevét, utóda Szemerkhet vésette az emlékekből.Clayton, 25.
Van rá példa, hogy 1-1 régóta ismert név viselőjének létezését újabb kérdőjelezik meg a tudósok (pl. Neithiqret az V. dinasztia idején, Hornebkha a XXIII. dinasztia idején). Ismét nehezíti a listák felállítását és 1-1 dinasztia tagjainak megállapítását, hogy néhol az egyiptomi és görögös formájú nevek egyeztetése feltételes (pl. Aha = Ménész),Morby 25. máshol olyan nevek bukkannak fel, amelyeket egyéb források (pl. sziklafeliratok) nem erősítenek meg (bár újabb kutatásoknál is kerülnek elő kartusok). Előfordul, hogy egy dinasztiánál ismert egy bizonyos mennyiségű (nem is biztos, hogy az összes) név ismert, de ezeknek is csak egy része állítható sorrendbe, más nevek sorrendje bizonytalan (pl. VII-VIII. dinasztiánál).Morby, 26. Arra is akad példa, hogy ismert, hány fáraó alkotta az adott dinasztiát, de csak egy részüknek a neve ismert (pl. IX-X. dinasztiánál).Morby, 27.
A fentiek miatt kijelenthető, hogy a fáraók pontos száma napjainkban sem ismert, és a meglévő nevek pontos dinasztiákba sorolása, uralkodási éveik megállapítása többször feltételes.