Liplje (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 31, közúton 55 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 46 km-re keletre, az Uzlomac-hegység területén, 300-930 méteres magasságban található. Nagy területű, szétszórt, házcsoportokból álló, hegyvidéki település. Központi része az Uzlomac és Borje közötti hágóban, körülbelül 320 m magasságban található. Átfolyik rajta a Bistrica folyó, amely a Velika Usora egyik mellékvize. A Bosanka és a Hrvaćanska folyók völgyeiben, kanyargós utakon keresztül Vrbanjaci közelében van egy kijárata az M-4-es főútra, mely Banja Lukát a Kotor-Varošsal köti össze.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb732287Bosnyák00Horvát02Jugoszláv80Egyéb40Összesen744289
Története Gornje Lipljében, egy keskeny szurdok legszélesebb részén, amelyen a Bistrica folyó folyik át, található az Angyali üdvözletnek szentelt lipljei szerb ortodox kolostor, amely már Teslić község területére esik. A kolostor legrégebbi említése a 15. század második feléből származó krónikában található. A 17. században a lipljei szerzetesek vallásos könyvek másolásával foglalkoztak. A nagy török háború (1683-1699) idején a kolostort felgyújtották az oszmánok. Az életben maradt szerzetesek a Száva folyón át északra menekültek, és a szlavóniai Orahovica kolostorban találtak menedéket. Ide vitték magukkal vitték számos kéziratos könyvüket, amelyek az orahovicai könyvtár részévé váltak. A közeli Stuplje-kolostorral ellentétben Lipljeit nem tették egyenlővé a földdel. Templomát részben felújították, így a környék plébániatemplomaként szolgálhatott. Az oszmán uralom után a templomot 1867 és 1879 között újjáépítették. A munkálatokat elsősorban a környék szerb lakosságának adományaiból finanszírozták. A templom régi freskóinak maradványait gondosan összegyűjtötték és 1922-ben a fala mellé temették, nyugati oldalához pedig harangtornyot építettek. Közel háromszáz évvel azután, hogy a szerzetesi közösség megszűnt a templomban, 1965-ben újjáalapították a lipljei kolostort, majd 1980-ban, amikor a harangtornyot eltávolították, felújították.
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 57 háztartása és 662 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 120 háztartást és 1015 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 981 lakosa volt, melyből 975 ortodox katolikus, 5 római katolikus és 1 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején Liplje a 14. közép-boszniai dandár hadműveleti területén volt, mivel erős csetnik fellegvára volt. Az 1. zászlóalj második százada Banja Lukából való kivonulás után nem tért vissza a dandárhoz, hanem a Čelinacon át vezető úton visszavonult. 1944. január 5-én Kotor-Varoštól északra, a Tešića kuca területen találta magát. Valahol Tešići és Garići falvak között találkozott a 12. szlavóniai dandár 4. zászlóaljával. Mivel a Kotor-Varoš - Maslovare út már az ellenség irányítása alatt állt, ez a két egység úgy döntött, észak felé veszi az irányt. Átkeltek az Uzlomacon, és megálltak a Lipljéhez tartozó Kovačevići faluban. Fáradtan és kialvatlanul gyorsan elaludtak, így az ellenség meglepte őket. A 12. szlavóniai hadosztály főhadiszállásának jelentése szerint ez január 5-én 15 óra körül történt. Az ellenség a Bistrica völgyén keresztül visszavonulva meglepte őket, és súlyos veszteségeket okozott a 12. dandár zászlóaljának.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka. Lipljében sebesült meg súlyosan Mladen Stojanović a Kozarában vívott csata partizánparancsnoka, akit társai Jošavcában rejtettek el. A csetnikek azonban felfedezték és a Mlinska folyó feletti lejtőn megölték.
A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései