Obodnik (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 33, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délkeletre, a Kruševica és a Vigošća folyók találkozásánál, 340 m tengerszint feletti magasságban található. Ezen a helyen a Vrbanja völgye a Večićko poljéig és a Vrbanjaci feletti Uzlomac-hegység fennsíkjáig terjed. Áthalad rajta az M4-es főút (Banja Luka – Matuzići), amely az M17-es főúthoz csatlakozik. Kruševica torkolatánál található az R-440-es aszfaltozott regionális út Šiprage és Kruševo Brdo irányába tartó leágazása. Hegy alatti dombok veszik körül: délkeleten a Poturak (790 m), északnyugaton a Lisina (703 m) és északon a Veliki Obodnik (640 m).Vojnogeografski institut, Izd. (1955): Prnjavor (List karte 1:100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, . A hegyoldalakat tölgy-gyertyános és vegyes lombos-tűlevelű erdő borítja.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb833660Bosnyák01Horvát41Jugoszláv30Egyéb21Összesen842663
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 17 háztartása és 189 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 28 háztartást, 223 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 364 lakosa volt, melyből 355 ortodox és 9 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Obodnik a nemzeti felszabadító és az ellenséges egységek kommunikációs központja, valamint az 1944-es obodnički csata színhelye volt.Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. Radnički univerzitet „Đuro Pucar Stari“, Kotor Varoš.Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.Petrić N.(2006): Sto pedeset godina moje porodice – 1885-2005. Radnička štampa, Beograd, . A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. 1992 elején Obodnica lakossága helyi közösségükön belül részt vett a szomszédos horvát és bosnyák települések, valamint a Vrbanja-völgy más falvainak etnikai tisztogatásában. A Vrbanja völgyében, Kruševo Brdótól Banja Lukáig minden horvát és bosnyák település elpusztult. A helyi lakosságot megölték, megkínozták és/vagy száműzték.Iris M. (2009). NAPA Bulletin, Passages: The Ethnographic Field School and First Fieldwork. John Wiley & Sons, New York,.ICTY Prosecution: General Mladic had a hand in crimes. Sense. 16 May 2012. Retrieved 2014-08-12.Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, Macmillan Publishing Company, Inc., New York, ..Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, .http://www.icty.org/x/cases/brdanin/trans/en/030527IT.htm.[http://www.senseagency.com/naslovna.24.html?searchText=zlo%C4%8Din+u+grabovici&search=Pretra%C5%Bei A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A falu pravoszláv temploma 2007 és 2010 között épült. 2007-ben szentelték fel a templom alapjait, három évvel később a templom harangjait, majd ezt követően fejeződtek be a belső munkálatok.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései