A Colpodella az Alveolata nemzetsége 5 igazolt és 2 lehetséges fajjal. Az Apicomplexa szünapomorf jellemzőivel rendelkezik, de szabadon élő, nem parazita. Számos faját korábban a Spiromonas nemzetségbe sorolták.
Típusfaja a Colpodella pugnax Cienkowski 1865. Leírás Kis (<20 μm átmérőjű) ostoros egysejtű klád. Életciklusa 2 fő állapotból – trofozoita és ciszta – áll, a ciszta a szaporodási szakasz.
A trofozoiták hasonlítanak a Perkinsus zoospóráira, de a két nemzetség egymásnak nem rokona. Mindként nemzetség mozgó állapota elülső merőleges ostorokkal, vezikuláris cristákkal, belső alveoláris membránokkal és mikropórusokkal rendelkezik, konoidjai nyílt oldalúak (álkonoid), vannak a sejt teljes hosszában lévő roptriái és kisebb mikronémáik. Ezek mind a sejt elülső oldalán erednek. 3 rétegű pellikula van a sejtmembrán mellett, ez az alveoláris membránok és egymástól távol lévő szubapikális mikrotubulusokból állnak. Egyes fajokban trichociszták vannak.
A Perkinsusszal szemben a Colpodella szabadon élő egysejtűeket evő szabadon élő faj. Legtöbb faja a sejtmembránt átfúrja, és így fogyasztja el zsákmánya sejtplazmáját (mizocitózis). Táplálkozás közben elülső részét a zsákmányhoz csatolja. Ez tartalmazza az álkonoidot, mely a csatlakozási zóna körüli gyűrűvé alakul. A gazda sejtplazmája ezután nagy hátulsó emésztő űröcskébe kerül.
Táplálkozás után a sejtek ostoraikat elvesztik, gömbölyűvé válnak, egyszerű gömbölyű cisztát képeznek, és szaporodnak. Az emésztő űröcske a cisztában nagy központi vakuólumként jelenik meg, az osztódás előrehaladtával a megmaradó anyag maradványtestté redukálódik. Általában 4, de alkalmanként 2 utódsejtté osztódik az Apicomplexával és a Perkinsusszal szemben, melyek általában sokkal több utódsejtet képeznek szaporodáskor: a Perkinsus akár 32 sejtté is osztódhat, míg a Toxoplasma akár 128-cá. Az utódsejtek ostort növesztenek, a cisztafal feltörik, majd a sejtek elúsznak, hátrahagyva a maradványtestet. Legalább 2 faj rendelkezhet ivaros szaporodással. Rendszertan A klád feltehetően az Apicomplexa testvércsoportja. Életmódja az Apicomplexa szabadon élő őseiére hasonlíthat. Jelentős különbség, hogy e nemzetség a Perkinsea csoporthoz hasonlóan nyílt végű (ál-) konoiddal rendelkezik, míg a konoiddal rendelkező Apicomplexa-fajok (Conoidasida) konoidja zárt.
A Colpodellida másik nemzetsége az Acrocoelus.
A Colpodella jelenlegi fajai: Colpodella edax (Klebs 1892) Simpson et Patterson 1996 Colpodella pseudoedax Mylnikov et Mylnikov 2007 Colpodella pugnax Cienkowsky 1865 non Simpson et Patterson 1996 Colpodella angusta (Dujardin 1841) Simpson et Patterson 1996 [Dingensia angusta (Dujardin 1841) Patterson et Zoelffel 1991]
Más nemzetségekbe áthelyezett fajok: Colpodella gonderi (Foissner et Foissner 1984) Simpson et Patterson 1996 (ma Microvorax gonderi (Foissner et Foissner 1984) Cavalier-Smith 2017) Colpodella perforans (Hollande 1938) Patterson et Zölffel 1991 (ma Chilovora perforans (Hollande 1938) Cavalier-Smith et Chao 2004) Colpodella pontica Mylnikov 2000 (ma Voromonas pontica (Mylnikov 2000) Cavalier-Smith et Chao 2004) Colpodella pugnax Simpson et Patterson 1996 non Cienkowsky 1865 (ma Algovora pugnax (Simpson et Patterson 1996) Cavalier-Smith et Chao 2004) Colpodella tetrahymenae Cavalier-Smith 2004 (ma Microvorax tetrahymenae (Cavalier-Smith et Chao 2004) Cavalier-Smith 2017) Colpodella turpis Simpson et Patterson 1996 (ma Algovora turpis (Simpson et Patterson 1996) Cavalier-Smith et Chao 2004) Colpodella unguis Patterson et Simpson 1996 (ma Colpovora unguis (Patterson et Simpson 1996) Cavalier-Smith 2017) Colpodella vorax (Kent, 1880) Simpson et Patterson, 1996 (ma Dinomonas vorax Kent 1880)
Klinikai jelentőség Bár általában nem tekintik humán patogénnek, egy természetesölősejt-hiányos kínai nő vörösvérsejtjeit megfertőzhette 2012-ben. Jegyzetek
Források
Kategória:Alveolata