Takács Lajos (Várong, 1921. november 10. – Budapest, 1985. február 7.) magyar etnográfus, a történelemtudományok kandidátusa (1964), a történelemtudományok doktora (1976).Kortárs magyar írók

Életpályája Földműves családból származott. 1941–1946 között az Eötvös Kollégium tagjaként végezte egyetemi tanulmányait; magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett és a folklór témaköréből doktorált. Tanárai voltak: Ortutay Gyula, Viski Károly, Keresztury Dezső és Hadrovics László. 1947–1948 között az Esze Tamás Népi Kollégium igazgatója volt. 1949-ben a Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára volt. 1950–1973 között a Néprajzi Múzeum munkatársa volt. 1952–1953 között a Magyar Néprajzi Társaság titkára volt. 1953–1973 között a Néprajzi Közlemények szerkesztője volt. 1961–1973 között gyűjteményvezető muzeológus volt. 1967–1973 között a Néprajzi Múzeum Magyar Osztályának vezetője volt. 1968–1976 között az Ethnographia szerkesztője volt. 1973–1985 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjában dolgozott, előbb tudományos tanácsadóként, majd tudományos osztályvezetőként.

Munkássága Nagy tehetsége már középiskolás korában feltűnt. Kutatási területe az anyagi kultúra volt. Kandidátusi disszertációját a dohánytermelésről írta 1964-ben. Kutatásainak középpontjában a földművelés archaikus formái álltak, elsősorban az irtásgazdálkodás. Kutatási területei elsősorban a Dunántúlra terjedtek ki, de nagyobb mennyiségű tárgycsoportot gyűjtött Gölle, Patca, Zamárdi, Abaújdevecser, Aszaló, Jósvafő, Szögliget, Becsvölgye, Kapolcs, Vászoly, Zalavár, Nagyecsed, Tyukod, Tiszafüred, Ároktő, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszavalk, Bősárkány, Adony és Makád településekről az intézmény számára. Élete utolsó éveiben súlyos betegen is dolgozott, felelevenítette korai folklórkutatásait. Tanulmányai a hazai és külföldi folyóiratokban és szakkiadványokban jelentek meg. Nagy terjedelmű kéziratos anyagot hagyott hátra.

Családja Szülei Takács József és Gál Erzsébet voltak.

A Farkasréti temetőben tartott megemlékezés után Várongon helyezték örök nyugalomra; Andrásfalvy Bertalan búcsúztatta.

Művei Históriások, históriák (Budapest, 1958) A dohánytermesztés Magyarországon (Budapest, 1964) A Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményeinek katalógusa (Néprajzi Értesítő, LIV., 1972, 19-46.) Egy irtásfalu földművelése (Budapest, 1976) A Kis-Balaton és környéke (Kaposvár, 1978) Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok (Budapest, 1980) Határjelek, határjárás a feudális kori Magyarországon (Budapest, 1987) Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII-XIX. században (1991)

Díjai

Munka Érdemrend bronz fokozata (1972) Györffy István-emlékérem (1980)

Emlékezete 1996. november 10-én emléktáblát avattak szülőházán. A márványtáblán a következő felirat olvasható: „E házban született Dr. Takács Lajos etnográfus, történész 1921–1985. Az egyszerű falusi emberek életének és munkájának megörökítője. Emlékét kegyelettel őrzi Várong község lakossága 1996". 2021. november 10-én Várongon koszorúzással tisztelegtek emléke előtt.

Jegyzetek

Források

Magyar néprajzi lexikon 100 éve született Takács Lajos Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002

További információk

Takács Lajos Györffy-emlékérmes (Ethnographia, 1983, 319.) Filep Antal: Takács Lajos (Ethnographia, 1989, 471-482.) Balassa Iván: Takács Lajos, a magyar anyagi kultúra kutatója (Néprajzi Hírek, 1991. 4., 99-103.)

Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.

Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Eötvös-kollégisták