Kruševo Brdo I (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 71 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 29, közúton 39 km-re délkeletre, a Vrbanja két partján és a környező hegyekben fekszik. A település a Vrbanja-folyó völgyének legelején, az R-440 regionális út mentén, Kruševo Brdo (1178 m) északkeleti lejtőin és a Milanovo Brdo (1022 m) délnyugati lejtőin található szétszórva. A Vrbanja-völgy a Vrbanja folyó mentén az Orbász-folyóval való összefolyásáig, azaz Banja Lukáig terjed.Vojnogeografski institut, Ed. (1955): Travnik (List karte 1: 100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1: 250.000). Izdavačko preduzeće "Sejtarija", Sarajevo.kartabih
Kruševo Brdo számos faluból áll, amelyek mind a Vlašić-hegység részét képező Kruševo Brdo és Milanovo Brdo lejtőin találhatók. A Milanovo Brdo lejtőin találhatók: Trifunovići, Jankovići, Novakovići és Gavranovići (a Vrbanja jobb partja), valamint a bal oldalon Potok, Pavlovići, Panići és Čudnić. A központi falucska Čudnić (612 m) az Arapova Brijeg (928 m) alatt, az azonos nevű patak torkolatánál. A település minden helyi útja erre a helyre vezet. Čudnić faluban két folyó találkozik: Bobovica és Čudnić. Panić fölött (a Ravni Omar fennsíkon (1150 m)) folyik az Ilomska folyó.http://travelingluck.com/Europe/Bosnia+and+Herzegovina/Republika+Srpska/_3197070_Kru%C5%A1evo+Brdo.html#.U-8-jWNkk1Q
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb39634Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb10Összesen39834
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Imljane községhez tartozó településnek 42 háztartása és 409 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Kruševo Brdo községhez tartozó tartozó településen 65 háztartást és 631 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 188. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Kruševo Brdonak 720 lakosa volt, ebből 715 ortodox és 5 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Kruševo Brdo erős csetnik fellegvár volt, harcosaik a háború után még évekig ellenálltak a kommunista erőknek. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Lázár fejedelem, nagyvértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma
Jegyzetek
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései