Paula Wessely osztrák színésznő. Attila Hörbiger osztrák–magyar színész (1896–1987) felesége, Elisabeth Hörbiger, Christiane Hörbiger és Maresa Hörbiger színésznők édesanyja volt.
Pályafutása Wessely a bécsi mészárosmester, Carl Wessely és felesége, Anna, született Orth második lánya volt. Első nyilvános szereplése 1922. május 18-án volt, amikor Hermann Sudermann Fritzchen című darabjában Ágnest alakította egy iskolai rendezvényen. 1922-ben felvételt nyert az Állami Zene- és Előadóművészeti Akadémiára. A záróvizsga után 1924 és 1926 között tanult a bécsi Max Reinhardt Szemináriumban (Max Reinhardt-Seminar).
Először 1924-ben lépett fel a bécsi Volkstheaterben, ahol 1926-ig volt szerződve. 1926 őszén Leopold Kramer színházigazgató elvitte a prágai Deutsches Theaterbe. Egyéves szabadsága végén, 1927-ben visszatért a bécsi Volkstheaterhez. 1929-től Hörbiger Attilával együtt játszott a bécsi Theater in der Josefstadtban Max Reinhardt vezetésével. 1932-től a berlini Deutsches Theaterben is játszott, amely szintén a Reinhardt-Bühnenhez tartozott. 1935-ben megalapította saját produkciós cégét, a Vienna-Film Ges. m. b. H.-t. „Nem árja” partnerei miatt a vállalatnak Ausztria Anschluss-ja után meg kellett szüntetnie a cégét. 1935. november 23-án a bécsi városházán feleségül ment a nála tizenegy évvel idősebb Hörbiger Attila színésztársához.
1944 augusztusában, a második világháború utolsó szakaszában Adolf Hitler felvette őt az Isten Által leginkább tisztelt művészek listájára (Gottbegnadeten-Liste),Ernst Klee: Das Kulturlexikon zum Dritten Reich. Wer war was vor und nach 1945. S. Fischer, Frankfurt am Main 2007, , 660. oldal ami megmentette őt attól, hogy a háborúban szolgálnia kelljen, még a hazai fronton is. A háború után Bécsben az amerikaiak eltiltották a fellépéstől, de a francia zónában lévő Innsbruckban, a helyi állami színházban Minderbelastete-ként (Kontrollratsdirektive Nr. 38 Art. IV) ” gond nélkül felléphetett. 1946 márciusának végén Wessely újra felléphetett a Josefstadtban. 1946 őszén súlyos idegi válságot szenvedett. Felvették a Bécsi Általános Kórházba, és hét hónapig nem tudott fellépni. Hans Hoff pszichiáter Wesselyt elektrosokkokkal kezelte. Ez szolgált Elfriede Jelineknek alapanyagul Burgtheater című darabjához. 1950-ben Otto Dürerrel együtt megalapította saját filmgyártó cégét, a Paula-Wessely-Filmproduktiont. 1953-ban a bécsi Burgtheater együttesének tagja lett.
1987 januárjában, 80. születésnapja alkalmából a bécsi Akademietheaterben tartott felolvasóesttel búcsúzott közönségétől. Írásos hagyatéka a Berlini Művészeti Akadémia archívumában található.
Filmjei Év Magyar cím Eredeti cím Szerep Megjegyzések 1934 Bécsi bál Maskerade Leopoldine Dur 1934 Így végződött a szerelem So endete eine Liebe Marie Louise 1935 Epizód Episode Valerie Gärtner 1936 Aratás Die Julika Julika (Ernte) 1937 Ketten az éjszakában Die ganz großen Torheiten Therese Brandl 1938 Az élet tükre Spiegel des Lebens Johanna 'Hanna' Karfreit 1939 1848 – Mária Ilona Maria Ilona Maria Ilona von Wolkersdorf 1940 Egy életen át Ein Leben lang Egy életen áta 1941 Az ösi rög Heimkehr Maria Thomas 1943 Érted... Späte Liebe Sophie von Angerspang 1943 Die kluge Marianne Marianne 1944 Das Herz muß schweigen Maximiliane Frey 1948 Der Engel mit der Posaune Henriette Stein 1949 Vagabunden dr. Elisabeth Kamma 1950 Cordula Cordula gyártás is 1951 Maria Theresia Mária Terézia gyártás is 1953 Ich und meine Frau Sophie Naglmüller gyártás is 1954 Das Licht der Liebe Käthe Zeller gyártás is 1954 Weg in die Vergangenheit Gabriele Gärtner gyártás is 1955 Die Wirtin zur Goldenen Krone Pia Maria hercegnő / Maria Lindner gyártás is 1956 Liebe, die den Kopf verliert gyártás 1956 Wo die Lerche singt gyártás 1956 Maria Stuart Stuart Mária TV-film 1957 Unter Achtzehn (dt. VT Noch minderjährig) Luise Gottschalk gyártás is 1957 Anders als du und ich (§ 175) Christa Teichmann 1958 Im Prater blüh’n wieder die Bäume gyártás 1959 Die unvollkommene Ehe dr. Winifred Lert gyártás is 1960 Das weite Land Genia Hofreiter TV-film 1961 Der Bauer als Millionär 1961 Jedermann 1961 Anatol Gabriele TV-film 1962 Überfahrt Mrs. Midget TV-film 1963 Port Royal Angelika TV-film 1964 Eine Frau ohne Bedeutung Mrs. Arbuthnot TV-film 1966 Auf der Lesebühne der Literarischen Illustrierten narrátor sorozat, egy epizód 1968 Fast ein Poet Nora Melody TV-film 1969 Rumpelstilz Gertud Leu TV-film 1973 Nichts als Erinnerung Militza Raikow TV-film 1975 Die Dämmerung der Sehnsucht TV-film 1977 Glückssachen Anna TV-film 1978 Der große Karpfen Ferdinand und andere Weihnachtsgeschichten Schuhmacherné TV-film 1979 Augenblicke – 4 Szenen mit Paula Wessely TV-film 1984 Wie war das damals? TV-film 1985 Aschermittwoch für Künstler TV-film 1986 Der Unbestechliche Báróné TV-film
Színház Év Író Színdarab Rendező Színház 1930 George Bernard Shaw Szent Johanna (Johanna) Heinz Hilpert Deutsches Theater Berlin 1937 Franz Grillparzer Hero und Leander Heinz Hilpert Deutsches Theater Berlin 1938 Gerhart Hauptmann |Dorothea Angermann Heinz Hilpert Deutsches Theater Berlin 1939 William Shakespeare A makrancos hölgy Bécs 1940 Anton Csehov Három nővér (Mása) Hans Thimig Theater in der Josefstadt Bécs 1955 Johann Wolfgang von Goethe Faust első része Paula Wessely Deutsches Theater Berlin 1955 George Bernard Shaw Candida Josef Glücksmann Akademietheater Bécs 1956 Friedrich Schiller Stuart Mária Leopold Lindtberg Burgtheater Bécs 1958 Eugene O’Neill Egy igazi úrral Oscar Fritz Schuh Theater am Kurfürstendamm Berlin 1964 Henrik Ibsen John Gabriel Borkman Fritz Kortner Burgtheater Bécs 1964 William Shakespeare A windsori víg nők Rudolf Steinboeck Burgtheater Bécs 1969 Henrik Ibsen Kísértetek August Everding Thalia Theater Hamburg 1971 Molnár Ferenc Olympia Peter Loos Thalia Theater Hamburg 1983 Bernhard Slade Huldigung für Scottie Adolph Spalinger Theater unterwegs München
Jegyzetek
Irodalom Ulrich Döge: Wessely, Paula. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 27, Duncker & Humblot, Berlin 2020, , 889–891. oldal (Digitalisat). Edda Fuhrich és Gisela Prossnitz (szerk.): Paula Wessely, Attila Hörbiger. Ihr Leben – ihr Spiel. Eine Dokumentation. Langen Müller, München 1985, Franz Horch: Paula Wessely. Weg einer Wienerin. Wilhelm Frick Verlag, Wien/Leipzig/Olten 1937. Hermann J. Huber: Langen Müller’s Schauspielerlexikon der Gegenwart. Deutschland. Österreich. Schweiz. Albert Langen/Georg Müller Verlag GmbH, München/Wien 1986, 1098. oldal Alfred Ibach: Die Wessely. Skizze ihres Werdens. Wilhelm Frick Verlag, Wien 1943. Armin Loacker (szerk.): Im Wechselspiel. Paula Wessely und der Film. Filmarchiv Austria, Wien 2007. Georg Markus: Die Hörbigers. Biografie einer Familie. Amalthea Verlag, Wien 2006, André Müller: Entblößungen. Goldmann, München 1979, Elisabeth Orth: Märchen ihres Lebens. Meine Eltern Paula Wessely und Attila Hörbiger. Verlag Fritz Molden, Wien/München/Zürich 1975, Maria Steiner: Paula Wessely. Die verdrängten Jahre. Verlag für Gesellschaftskritik, Wien 1996, C. Bernd Sucher (szerk.): Theaterlexikon. Autoren, Regisseure, Schauspieler, Dramaturgen, Bühnenbildner, Kritiker. Christine Dössel és Marietta Piekenbrock, Jean-Claude Kuner és C. Bernd Sucher közreműködésével. 2. kiadás. Deutscher Taschenbuch-Verlag, München 1999, , 761.oldaltól Kay Weniger: Das große Personenlexikon des Films. Die Schauspieler, Regisseure, Kameraleute, Produzenten, Komponisten, Drehbuchautoren, Filmarchitekten, Ausstatter, Kostümbildner, Cutter, Tontechniker, Maskenbildner und Special Effects Designer des 20. Jahrhunderts. 8. kötet: T – Z. David Tomlinson – Theo Zwierski. Schwarzkopf & Schwarzkopf, Berlin 2001, , 346. oldaltól
Fordítás
További információk
Kategória:1907-ben született személyek Kategória:2000-ben elhunyt személyek Kategória:Osztrák színésznők Kategória:Bécsiek