Šolaji (), település Kneževo községben, Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 33, közúton 45 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re nyugatra, a Čemernica-hegység keleti lábánál és keleti nyúlványain, 740-1170 méteres magasságban található. Központi része a hegység keleti lejtőin fekszik, 860-865 méteres magasságban.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb585464Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb00Összesen586464
Története A település már a középkorban is létezett, melyet a határában található két késő középkori temető maradványai is igazolnak. Mindkét temetőben maradtak fenn stećak sírkövek, melyek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak és amelyek szélesebb körben a 14-15. században terjedtek el.
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Milan-Kneževina községhez tartozó településnek 20 háztartása és 257 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Bokani községhez tartozó településen 30 háztartást és 294 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Az Úr bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony) tiszteletére szentelt ortodox temploma. Vujina Glavica - késő középkori temető maradványai két, fennmaradt, keleti tájolású stećak sírkővel, melyek közül az egyiket nappal és félholddal díszítették. Zvečak - késő középkori temető maradványai három, fennmaradt, délnyugat-északkeleti tájolású stećak sírkővel, melyek közül az egyiket figurális jelenet ábrázolásával és félholddal díszítették.
Jegyzetek
További információk Kneževo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései