Golo Brdo (), település Kneževo községben, Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 37, közúton 59 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re keletre, a Ježica (1276 m) és a Zastinja (1230 m) déli lejtőin, a Grabovička-patak forrásvidékén, 830-1200 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb350140Bosnyák00Horvát01Jugoszláv20Egyéb20Összesen354141
Története
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Jajcai járáshoz és Grabovica községhez tartozó településnek 15 háztartása és 195 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz és Grabovica községhez tartozó településen 25 háztartást és 248 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
További információk Kneževo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései