Stenjak (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 22, közúton 25 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re északra, a Velika Usora jobb partján, 220-400 méteres magasságban található. A település a Mala Usora és a Velika Usora folyók találkozásánál fekszik, az Usora délről és nyugatról határolja. Keletről a Hrast-patak, északról pedig a Vrela településsel határos dombok és erdők öve határolja.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb155214Bosnyák1451840Horvát1822Jugoszláv1092Egyéb715Összesen17401093
Története Stenjakot, amely az Usorai náhijéhez tartozott, az 1604-es boszniai szandzsáki összeírásban említik először, de már az 1531-es vakufnamában és az 1533-as adománylevélben (temliknamában) is említik a Teslić tágabb területén fekvő Gázi Huszrev-bég vakufot, amely szintén ezen a területen volt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó településnek 30 háztartása és 222 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 175 háztartást, 608 római katolikus, 134 ortodox, 305 muszlim, 25 görög katolikus, 35 izraelita és 96 evangélikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 1394 lakosa volt, melyből 685 római katolikus, 220 ortodox, 345 muszlim, 102 evangélikus, 23 izraelita és 17 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Infrastruktúra Stenjak egy sűrűn lakott, városszerű település, amely szorosan kapcsolódik Teslić városához, így számos városi intézmény található közvetlenül Stenjak környékén. Néhány ezek közül a teslići autóbusz-pályaudvar, az Auto-moto vállalat, a teslići Vöröskereszt központja és a teslići iszlám közösség majlisza. Rajtuk kívül található még egy ötéves általános iskola Stenjak környékén, a Teslićben található "Vuk Karadžić" Általános Iskola regionális részlege, két benzinkút, számos kereskedelmi, kézműves és vendéglátóipari üzlet, valamint a város egyetlen mecsetje.
Oktatás A településen a teslići „Vuk Karadžić” Általános Iskola területi iskolája működik.
Nevezetességei Stenjakban 1924-ben kaptak jóváhagyást mecset építésére, mely már a következő évben fel is épült, és amelyet 1925. december 4-én nyitottak meg ünnepélyesen. A boszniai háború idején Teslić községben a stenjaki volt az első mecset, melyet a szerb erők leromboltak. A mecsetet 1992. június 5-én robbantással rombolták le, majd ezt követően rombolták le sorra a többi teslići mecsetet. A mecset újjáépítése 2002-ben kezdődött, és ünnepélyesen 2010. július 25-én nyitották meg.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései