Gáborjáni-Szabó Réka (szakmai munkájában gyakran Gáborjáni Réka) magyar születésű, angol irodalomtörténész, egykori egyetemi oktató, perinatális konzulens, valamint női egészséggel foglalkozó oktató és ismeretterjesztő. Az 1990-es években James Joyce életművét kutatta és angol irodalmat tanított egyetemen.
A 2000-es évek elejétől olyan szülésfelkészítő szemléletet alakított ki, amely a szülés élettani és intézményi ismereteit testtudati mozgással, szülésbiomechanikával és pszichológiai felkészítéssel kapcsolta össze. Munkájáról már 2003-ban jelentek meg sajtóbeszámolók. Több mint két évtized alatt több ezer várandós nő vett részt az általa vezetett szülésfelkészítőkön és testtudati foglalkozásokon. A 2010-es évek közepétől szakmai érdeklődése a női életciklus egészére, különösen a menstruációs ciklus, a gyermekágyi regeneráció, a perimenopauza és a menopauza testi és lélektani folyamataira is kiterjedt.
Kulturális tevékenységének meghatározó területe nagyapja, Szabó Lőrinc irodalmi és tárgyi hagyatékának gondozása. Édesapja, G. Szabó Lőrinc halála után, 1997-ben átvette a Szabó Lőrinc Alapítvány vezetését, és azóta az alapítvány elnökeként vesz részt a pasaréti Szabó Lőrinc Emlékszoba, a családi gyűjtemény és a költőhöz kapcsolódó kulturális hagyományok megőrzésében.
Tanulmányai és irodalomtudományi pályája
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett angol nyelv és irodalom szakos diplomát. 1994 és 1997 között ugyanott folytatott doktori tanulmányokat, kutatásainak középpontjában James Joyce prózája állt. Doktori kutatásának egy részét 1995–1996-ban az Oxfordi Egyetem Brasenose College-ában végezte, 1997-ben pedig a zürichi James Joyce Alapítvány vendégkutatója volt.
1996 és 2000 között a Miskolci Egyetem angol tanszékén tanított angol irodalmat, rövidebb ideig pedig az ELTE Anglisztika tanszékén is oktatott. Joyce műveiről magyar és angol nyelvű tanulmányokat közölt; írásaiban az elbeszélésmód, a nézőpontváltások és az identitás kérdéseit vizsgálta.
Szülésfelkészítő és perinatális tevékenysége
A 2000-es évek elején fordult szakmai érdeklődése a várandósság, a szülés és a gyermekágy testi és pszichológiai folyamatai felé. Munkáját már 2003-ban bemutatta a Budapesti Nap Egészségnap melléklete. A korszak szóhasználatára jellemzően a cikk még „kismamafitnessként” írta le az általa oktatott mozgásos és testtudati felkészítést.Kismamafitness egyenlő lazaság. Budapesti Nap, Egészségnap melléklet, 2003. november 8., 14. o. Ugyanebben az évben a foglalkozás Birthlight Jógaszülés tanfolyam néven szerepelt a sajtó programajánlóiban.
A korabeli forrásokban JógaSzülés néven megjelenő megközelítés az elméleti ismeretátadást és a testi felkészítést egységes folyamatként kezelte. A szülés élettanának, az intézményi ellátás menetének és a lehetséges szülészeti beavatkozásoknak a megismertetése mellett a szülés biomechanikájával, a vajúdást segítő testhelyzetekkel, a mozgással, a légzéssel, a hangadással és a figyelem irányításával is foglalkozott. A testi munkát a perinatális pszichológia és a mélylélektani szemlélet egyes elemei egészítették ki.
Egy 2006-os riport filmvetítéssel, beszélgetéssel, mozgással, légzéssel és különböző vajúdási testhelyzetekkel felépített komplex szülésfelkészítésként mutatta be a módszert. A beszámoló a szüléssel kapcsolatos félelmek feldolgozását, a partner bevonását és a szülési pozíciók gyakorlását is a foglalkozás részeként említette.
Szemléletének egyik szakmai kiindulópontját a Françoise Barbira-Freedman, orvosantropológus által létrehozott Birthlight megközelítése adta. A Birthlight nyilvántartása szerint 2003-ban Londonban, 2005-ben Budapesten vett részt várandósjóga-képzésen; később perinatális jóga és női jóga képesítést is szerzett. Ezt a gyakorlati alapot perinatális pszichológiai, dúlai, szülésbiomechanikai és szomatikus tanulmányokkal, valamint saját oktatói tapasztalataival alakította tovább. Szakmai bemutatkozása és a Birthlight nyilvántartása egyaránt több ezer nő felkészítését említi.
A megközelítés később a Somatoszülés elnevezést kapta, amely a belülről érzékelt testi tapasztalatra építő, szomatikus jellegét hangsúlyozta.
2015-ben az általa vezetett kismamajóga-órán az egyik résztvevőnél váratlanul megindult a szülés. A gyermek még a mentők kiérkezése előtt épségben megszületett; Réka dúlai tapasztalatával és a mentésirányító telefonos útmutatása mellett segítette világra a kislányt. Az esetről az Országos Mentőszolgálat közlése nyomán több országos sajtóorgánum is beszámolt.
Női egészség és változókori edukáció
A 2010-es évek közepétől munkájában egyre nagyobb szerepet kapott a női egészség és a változókor oktatása. A várandósság és a szülés időszakán túl a menstruációs ciklussal, a kismedence egészségével, a gyermekágyi regenerációval, a perimenopauzával, a menopauzával és a menopauza utáni életévekkel kezdett foglalkozni. Szemléletében ezek nem egymástól elszigetelt állapotok, hanem a női életciklus egymásra épülő testi, hormonális és pszichológiai átmenetei. Az e területeket összekapcsoló szakmai pályaívét egy későbbi portréinterjú is bemutatta.
Női egészséggel kapcsolatos munkájáról nyilvános rendezvényeken, interjúkban és podcastokban is beszélt. 2015-ben női egészséggel, testtudattal és intim higiéniával foglalkozó kerekasztal résztvevője volt, valamint az endometriózissal foglalkozó Női Nap egyik témavezetőjeként tartott foglalkozást. A menstruációs ciklusról és annak önismereti vonatkozásairól két részből álló interjút adott az Endosegítő oldalnak.
2019-ben a gyermekágyi regeneráció hosszú távú női egészségi jelentőségéről írt bejegyzése szélesebb sajtóvisszhangot kapott. Az NLC előbb önálló cikkben ismertette gondolatait, majd hosszabb interjút közölt vele a gyermekágy testi-lelki folyamatairól, a szülés utáni segítség jelentőségéről és az anyai egészség hosszabb távú összefüggéseiről.
Változókori oktatási munkáját később MenoDiéta néven foglalta egységes programrendszerbe.
A Szabó Lőrinc-hagyaték gondozása
Nagyapja Szabó Lőrinc költő és műfordító. A költő pasaréti dolgozószobáját, könyvtárát és személyes tárgyait halála után először özvegye, Mikes Klára és lánya, Gáborjáni Klára, később fia, G. Szabó Lőrinc – a Lóci-versek gyermekszereplője – gondozta. G. Szabó Lőrinc 1994-ben alapította meg a Szabó Lőrinc Alapítványt; 1997-ben bekövetkezett halála után az alapítvány elnöki tisztségét lánya, Gáborjáni-Szabó Réka vette át.
Az alapítvány a költő irodalmi és tárgyi hagyatékának megőrzésével, a kutatások támogatásával, valamint kulturális rendezvények és oktatási programok szervezésével foglalkozik. A pasaréti Volkmann utcai Emlékszobában található Szabó Lőrinc dolgozószobája, kéziratai, személyes tárgyai és mintegy húszezer kötetből álló könyvtára. A helyiség és berendezése nagyrészt abban a formában maradt fenn, ahogyan a költő halálakor állt.
Gáborjáni-Szabó Réka 2017-ben Palkó Gáborral együtt nyitotta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum és az ELTE által rendezett, „örök véget és örök kezdetet” – Szabó Lőrinc 60 című tudományos konferenciát. Az alapítvány céljai között szerepel az édesapja által szorgalmazott Szabó Lőrinc Iskolalánc segítése és a költő nevét viselő iskolákkal való együttműködés is. Gáborjáni-Szabó Rékát a Pasaréti Szabó Lőrinc Iskola Alapítvány tiszteletbeli elnöki szerepére kérték fel.
A majd 70 éves temetői megemlékezés hagyománya
A család 1957 óta minden év október 3-án, Szabó Lőrinc halálának 14 óra 55 perckor bekövetkezett évfordulóján megemlékezést tart a költő sírjánál, a Fiumei úti sírkertben. A családtagokhoz az évek során barátok, kutatók, tanárok, diákok és olvasók csatlakoztak. Édesapja halála óta Gáborjáni-Szabó Réka is e hagyomány fenntartói közé tartozik. A megszakítás nélkül folytatott megemlékezéssorozat 2027-ben éri el hetvenedik évét.
A 2024-es Emlékszoba megmentési kampány
2024-ben az Emlékszoba fennmaradása veszélybe került. Gáborjáni-Szabó Réka nyílt levélben fordult a nyilvánossághoz, és országos támogatási kampányt indított a gyűjtemény megőrzése érdekében. A kezdeményezés nyomán létrejött összefogás lehetővé tette az Emlékszoba működésének folytatását.
A 2025-ös emlékév és a magyar Guinness-rekord
2025-ben, Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulóján Gáborjáni-Szabó Réka az alapítvány elnökeként és a költő unokájaként részt vett az emlékév különböző kulturális és oktatási eseményein.
Az emlékév egyik legnagyobb szabású rendezvényét 2025. március 31-én tartották a budavári Mátyás-templom és a Halászbástya előtti téren. A Pasaréti Szabó Lőrinc Iskola kezdeményezésére és a Közép-Budai Tankerület szervezésében pontosan 3000 diák mondta el egyszerre Szabó Lőrinc Nyitnikék című versének részletét.
A közös szavalás megdöntötte a legnagyobb magyarországi szabadtéri közösségi versmondás korábbi, 1995-ben Nyíregyházán felállított rekordját. A teljesítményt a magyar Guinness-rekordok regisztrátora a helyszínen ellenőrizte és hitelesítette. Gáborjáni-Szabó Réka a költő unokájaként részt vett az eseményen.
Családi és kulturális háttér
Apai nagyapja Szabó Lőrinc költő és műfordító, apai nagyanyja Mikes Klára volt. Mikes Klára apja, apai dédapja, Mikes Lajos író, műfordító, szerkesztő és irodalomszervező volt, aki az Az Est-lapok irodalmi szerkesztőjeként a korszak számos fiatal írójának és költőjének pályáját segítette. Mikes Klára húga, Mikes Margit költő volt.
Szabó Lőrinc és Mikes Klára lánya Gáborjáni Klára színművésznő, fiuk pedig G. Szabó Lőrinc, Gáborjáni-Szabó Réka édesapja volt. A tágabb apai családhoz tartozott Gáborjáni Szabó Kálmán festő- és grafikusművész is. Gáborjáni Szabó Kálmán Szabó Lőrinc első unokatestvére volt: édesapja, idősebb Kálmán a költő apjának bátyja volt.
Édesanyja Hranitzky Ágnes filmvágó és filmrendező. Édesanyja Tarr Béla alkotó- és élettársa lett; Tarr Béla Gáborjáni-Szabó Rékát hétéves korától nevelte. Gyermekkorától jelen volt a Tarr-filmek készítését körülvevő közegben, és édesanyja munkája révén filmforgatásokon is megfordult. A családi környezetben az irodalmi hagyomány, a kortárs filmművészet és a zenei underground kultúra egyaránt jelen volt.
Válogatott irodalomtudományi publikációi
Gáborjáni, Réka: Narrational Dialectic in James Joyce’s A Portrait of the Artist as a Young Man. The Anachronist, 1. évf. (1995), 279–295. DOI: 10.53720/QLYH8797 Gáborjáni, Réka: A Fresh Look at Ulysses’ Black Panther Vampire. Irodalomtudomány, 1999/1–2., 83–90.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Gáborjáni Réka hivatalos honlapja Szabó Lőrinc Alapítvány és Emlékszoba Rieger Johanna: Gáborjáni Réka, Tarr Béla nevelt lánya – interjú Litera Rádió – Alkotás vs. anyaság 3. Szülés után kezdődik el az igazi „kaland” – videóinterjú
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar nők Kategória:A 20. században született személyek Kategória:Élő személyek