Paležnica Gornja (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 16, közúton 28 km-re északkeletre, a Lukavica-folyó jobb oldali mellékvize, a Paleška forráspatakjai, a Velika rijeka, a Srednja rijeka és a Markova rijeka völgyében, a Trebava-hegység közép-nyugati részén, 322-529 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_4/dob_4.html Topografska karta Doboj 425-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb341358Bosnyák03Horvát01Jugoszláv00Egyéb10Összesen342362
Története Paležnicát a története során többször is felégették, először 1711-ben, majd 1740-ben, és 1858-ban a Trebavai-felkelés leverése után. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó Paležnica településnek 60 háztartása és 408 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Paležnica településen 101 háztartást és 687 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Paležnica községnek 721 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Oktatás A „Petar Kočić” Általános Iskolát 1951-ben építették a lakosok önkéntes összefogásával.
Nevezetességei Szent Sziszoész tiszteletére szentelt ortodox temploma a helyi temetőben áll. Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma Donja Paležnicán áll. A templom építése 1935-ben fejeződött be.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései