Božinci Donji (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 22, közúton 30 km-re északra, a Boszna-folyó bal partján, a Krndija-hegység lejtőin, 120-270 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_3/dob_3.html Topografska karta Doboj 425-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb575327Bosnyák01Horvát61Jugoszláv20Egyéb43Összesen587332
Története A Boszna bal partja felett előkerült őskőkori telep és temető maradványainak tanúsága szerint területén már az őskorban emberi település volt. Ugyanezen a helyen bronzkori telepre utaló maradványokra is bukkantak.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó Božinci településnek 89 háztartása, 342 ortodox és 233 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o. 1910-ben a Derventi járáshoz tartozó Božinci Srpski településen 85 háztartást és 466 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Derventi járáshoz tartozó Božinci Srpski községnek 459 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 140. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt ortodox templom a temetőben áll. Đukica Vis – paleolit telep és temető maradványai. A lelőhely egy, a Boszna völgye felett húzódó hosszúkás platón található. Itt 1961-ben földműves munkák közben egy őskori urnás temető maradványaira bukkantak. 1965-ben még további négy, megrongált urnás sír került elő égett csontokkal és urnatöredékkel. A temető területén egy a sárga agyagba ásott gödörben további kőeszközök kerültek elő. Korukat az őskőkorszakban és a bronzkorban határozták meg.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései